Írott és elektronikus média régen és ma

 Napjainkban divatos szó lett a biodiverzitás. A biológiai sokféleséget jelenti, azt, hogy egy adott területen hány őshonos faj él, hány pusztult ki, milyen invazív ( betelepülő) fajok élnek stb. Biodiverzitás tehát nem más, mint a fajok sokfélesége. Minél több faj él egy területen, az a terület annál közelebb jut az ökológiai egyensúly állapotához.  De vajon mérhető a biodiverzitás, van olyan statisztikai módszer, amelynek segítségével nyomon tudunk követni akár több száz állat- és növényfajt egy viszonylag nagyobb térségben, vagy akár az egész Földön? A Nature tudományos folyóirat 2001.július 5-i számában olvashatjuk Michel Loreau és Andy Hector tanulmányát, melynek címe:Partitioning selection and commplementariy in biodiversity experiments, és a 72-76. oldalon olvasható. A két kutató olyan matematikai statisztikai módszert fejlesztett ki, melynek segítségével változatos flórával és faunával rendelkező nagyobb térségek biodiverzitása is nyomon követhető. A cikkben foglaltak megértésé

 Újraszabályozták a lejtős területeken folytatott mezőgazdaság helyzetét. Erről írt az Agrárunió című szaklap 2023.áprilisi száma. A vonatkozó cikk a 12-14.oldalon található. A Közös Agrárprogram keretein belül elfogadott új szabály az,hogy 12 százalékos vagy annál nagyobb meredekségű lejtős területen tilos kapásnövényeket termelni-s egyéb növényfajok termesztése is csak engedéllyel lehetséges. A rendelkezés célja a talaj megóvása az eróziózól,a biodiverzitás fokozása. Magyarán:vihar után nyakunkba ne zúduljon a sár.Főként a hegyes-dombos területen gazdálkodóknak okoz fejfájást a rendelkezés,bár a cikk szerint pl. a Zala megyei gazdák elfogadták azt-azt azért el tudom képzelni,hogy mondtak egy-két kedves szót... A cikk kitűnő,ajanlom minden mezőgazdásznak,környezetvédőnek. Érdemes elolvasni!

 Az ÖKO című folyóirat ( alcím:ökológia-környezetgazdálkodás-társadalom) 2000.3-4.számának 27-47.ooldalán olvashatjuk Dr.Kerek Zoltán: Vidékfejlesztés, pénzügyi feltételek című tanulmányát, melyben Szerző komplex szemlélettel elemzi a magyar vidék helyzetét. Nagyon kevés hasonlóan magas színvonalú és mélységű tanulmányt olvastam eddig, biztos vagyok benne, hogy közgazdászok, agrárszekemberek,gazdaságtörténészek számára igen hasznos lehet e tanulmány. Szerző felvázolja Magyarország településszerkezetét, ismerteti a magyar mezőgazdaság pénzügyi kondícióit ( pl. kisgazdaságok jövedelmezősége, hektáronként megtermelt érték, stb.) egyéb elönyős és hátrányos oldalait, leírja, mire lehetne fordítani az EU-tól, különböző programok keretében kapott támogatásokat. Nagyon objektív, nagyon tárgyilagos. pl. amikor a magyar mezőgazdaság előnyös és hátrányos tulajdonságairól ír, 11 erősséget és 10 gyengeséget sorol fel. Erősségek között említi a földrajzi elhelyezkedést, a kedvező klímát, az öntözhet