Írott és elektronikus média régen és ma

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz&quo

 Az utóbbi hónapokban, a munkaerőhiányt enyhítendő, külföldi vendégmunkások jelentek meg Magyarországon, elég nagy vitákat kavarva a hazai közvéleményben. De mennyit keresnek ezek a vendégmunkások?  A vg.hu internetes oldalon olvashatjuk Járdi Roland:Lerántjuk a leplet: így élnek Magyarországon a Fülöp-szigeteki vendégmunkások című cikke ( megtekintve 2023.november 14.9 óra 32 perc). Megtudhatjuk, mennyit keres gyári munkásként dolgozó vendégmunkás, hogyan osztja be ezt a pénzt, mennyit tud félretenni, mely költségeit állja a munkáltató és melyeket nem, s arról is képet kapunk, hogyan töltik ezek az emberek a szabadidejüket.  Remek cikk, hiánypótló, informatív. 

 Az origo. hu internetes oldalon jelent meg cikk ( feltöltve 2023.11.26, 12.34, a szerzőt nem jelölték) a budpesti Katona József Színházban kirobbant botrányról.  Az történt ugyanis, hogy az állami-önkormányzati fenntartású színházban olcsóbban kaptak jegyet azok, akik a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai.  Véleményem szerint egy állami-önkormányzati fenntartású - azaz közpénzből működtetett- színház nem tehet különbséget néző és néző között. Nem számíthatja olcsóbban a jegyet valakinek csak azért, mert az illető a DK tagja. Máté Gábor igazgatónak (akit jómagam egyébként kitűnő színésznek és rendezőnek tartok) ugyancsak nehéz lesz megmagyaráznia ezt az esetet. A politikai korrektség megköveteli, hogy egy kulturáliis intézmény ne tegyen különbséget pártszimpátia alapján a nézők között. 

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b

 Az ISKA által 2023.november 19-én rendezett brit nyílt küzdősport-bajnokságon Haraszi Mia,Ferenczi Kinga,Kertész Sándor és Orosz Gyula 4 aranyat és egy ezüstérmet gyűjtött be.Mindannyian a debreceni Gewiss Training versenyzői,különböző küzdősportokat képviselnek:K-1,muay thay. Gratulálunk a debreceni versenyzőknek,s további szép eredményeket kívánunk nekik!

 Szóval, 1954-ben a magyar labdarúgásnak még volt annyi tehetséges magyar játékosa, hogy C válgoatottat is ki tudott állítani.  Ma, 2023-ban, van kb. 30 olyan játékos, akikből Marco Rossi válogathat. 1954-ben Magyarország C válogatottját meghívták, hogy Kínában túrázzon, azaz tartson bemutató meccseket. A Népsport 1954.március 10-i száma tudósított egy mérkőzésről. Magyarország C- Augusztus 1 ( igen, ez volt a kínai csapat neve) ) 9-2.  A magyar C válogatott összeállítása:Pesti Gy-Bagoly, Henni II, Kovács János-Pesti Z., Vadász,Kincses Csányi,Szusza, Várnai, Babolcsay ( Pásztor).  Igen, jól olvasták: Szusza Ferenc a magyar C válogatottban! Nem semmi... Hát ilyen világ volt akkor. 

 Ezen a mérkőzésen, a második félidőben a magyar labdarúgó-válogatott megmutatta, mit tud. EB-selejtezőn Magyarország-Montenegró 3-1, Szoboszlai Dominik 2 gólt lőtt, Nagy Ádám egyet, Dibusz Dénes pedig elképesztő formában védett. A mérkőzés rendkívül magas színvonalú volt. Nagyon örüök ennek az eredménynek, pláne azért, mert 2023-ban Magyarország futball-válogatottja veretlenül zárt. Ez legutóbb 1976-ban fordult elő, akkor a Baróti-féle, Nyilasi és Törőcsik nevével fémjelzet csapat zárta vereség nélkül a naptári évet. Egyelőre örüljünk annak, hogy Magyarország biztos résztvevője a 2024-es németországi EB-nek. De azért érdemes lenne- a nagyobb eredményesség érdekében- figyelni a kövektező jelekre - Nagyon sok esetben egyféidős csapat voltunk, a litvánok és a montenegróiak ellen az első félidőt gyakorlatilag elengedtük.Jobban kellene harapni, már az elejétől. - Néhány játékos teljesítménye minden alkalommal közepes volt. Ez nem lesz elég az EB-re. Csúcsformába kell kerülni.   Ezekre oda

 Jómagam a Világosság című materialista tudományos folyóirat 1960.november-decemberi számában, egy szerkesztői bevezetőben találkoztam a heliotropizmus kifejezéssel. Elkezdtem utánanézni, mit is jelent- azt már tudtam, hogy a " helio" napot, napfényt jelent.  Nos, a heliotropizmusnak alapvetően kétféle jelentése van: 1. Fizikai:növények, állatok, emberek ösztönösen a fény felé fordulnak. Ha pl. ülsz egy sötét szobában, és belép valaki egy világító zseblámpával, azonnal a fény felé irányul a tekinteted. Szerintem ez egyszerű, érthető, mindenki tapasztalt már hasonlót, 2. Filozófiai jelentés. Az ember lelke-lelkiismerete- szelleme, ki hogy nevezi, időnként olyan állapotba kerülhet, hogy keresi a fényt, a megvilágosodást, a bölcsességet. Ezt is nevezhetjük heliotropizmusnak.  Helytelen a szó használata akkor, ha valamiféle ősi napkultuszt értünk alatta. Az ilyesmit más idegen eredetű szóval jelölik. 

 Hát, megvolt a különös körülmények között lebonyolított, a magyar sajtó által sorsdöntőek aposztrofált futballmecss. Szófiában, labdarúgó EB-selejtezőn Bulgária-Magyarország 2-2, a 97. percben egy öngól döntötte el, hogy Magyarország ismét résztvevője az EB-nek.  Gratulálok a fiúknak és örülök. Tíz éve még elékpzelhetetlen volt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott két egymást követő EB-re is kijut.  De azért hozzá kell tennem:Litvánia és Bulgária ellen a magyar csapat nem játszott jól, túl sokat hibázott, nem bírta el a feszültséget.Ádám Martin 10.percben lőtt gólja után túlságosan megnyugodtunk. Így nem lehet játszani a 2024-es EB-n. Javulni kell, mentálisan, taktikailag erősödni, fizikailag pedig csúcsaformába kerülni.  Úgy érzem, ez a csapat- annak ellenére, hogy van egy Szoboszlai Dominikunk- most gyengébb, mint az előző EB-n, vagy a Nemzetek Ligájában szereplő gárda. Kicsit fel kell jönnünk.  Már Montenegró ellen is bizonyíthatunk. 

Tulajdonképpen mi is volt a problémája a bolgár szövetségnek? Hogy a meccs alatt -valószínűleg- a szurkolók egy része tüntetni fog ellenük? Most őszintén:igazán sajnálom a bolgár labdarúgó-szövetség vezetését, de ezért miért a magyar válogatott bűnhődik? Nem kellett volna a bolgároknak nyeretlenül végigkínlódni az EB-selejtező eddigi meccseit, és akkor most nem lenne ilyen gond. Nem tudom magamtól elhessegetni a gyanút, hogy ez az egész hercehurca csak arra volt jó, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat pszichológiailag megzavarja. A bolgárok játékerőben most gyengébbek, hát bevetették a jó öreg sportdiplomáciát. Marco Rossiéknak nincs más választásuk: nyerni kell, vagy legalább 1 pontot szerezni és kint vagyunk az EB-n. Mi ebben a helyzetben csak ennyit tehetünk. Legyen jó futball,nyerjük meg a meccset!

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 Tragikus baleset (?) érte Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök helyettesét- derül ki az origo.hu internetes portál cikkéből (Kitört a háború Zelinszkij és a saját hadserege között:melyikük nyer? Megtekintve 2023.november 9,10 óra 57). Ez utalhat arra is, hogy valamiféle belviszály robbant ki Ukrajnában Zelinszkij elnök és az ukrán hadsereg vezetése között. Ez instabillá teheti Ukrajna amúgy sem túlzottan szilártd nemzetközi helyzetét, és kiszámíthatatlanná teheti az orosz-ukrán háború menetét.  Nem lenne jó. 

 A második világháború végső szakaszában ( 1944-1945) a németek reménykedtek abban, hogy a korabeli sajtóban, filmhíradókban csak "csodafegyverként" aposztrofált V1 és V2 rakéták megfordítják a küzdelem állását, visszaszorítják az egyre inkább Németország felé győzedelmesen előrenyomuló amerikai, brit és szovjet szövetségeseket. Igen ám, de a rakátékat valahol tesztelni kellett, ami nem volt kis dolog, hiszen addig ismeretlen, nagy hatótávolságú rakétákról volt szó.  A Hadi Krónika című folyóirat 50. számában olvashatunk cikket erről a tesztelési folyamatról. Az írás címe: Az utolsó esély. A teszteket ( a V2 esetében)  1944.április 20-május 20. között végezték.Megtudhatjuk a cikkből, hogy a tesztek katasztrofálisan sikerültek, ugyanis a rakétákból folyton leszakadt egy-egy darab, mely a közeli erdőkben, illetve az amúgy is meglehetősen rosszkedvű lengyel gazdák földjén landolt. Volt olyan leszakadt rakátadarab, melyet lengyel partizánok találtak meg. A kb. fél tonnás roncsot,

 Hogyan lehetséges az, hogy az egyik ember természete olyan, hogy átgázol a másikon, a másik ember pedig képes akár a teljes önfeláldozásra? Mi határozza meg az emberi viselkedést, mi dönti el, hogy valaki macchiavellista lesz, vagy altruistaként éli életét és segít az embertársain? Vajon velünk született hajlamok alapján leszünk önzők vagy segítőkészek, vagy pedig a környezeti hatások eredményeképpen válunk ilyenné vagy olyanná? Ezekről a nagyon fontos kérdésekről, a hétköznapi pszichológia világot meghatározó problémáiról olvashatunk interjút a National Geographic folyóirat 2018.áprilisi számában Bereczkei Tamás pszichológussal, egyetemi tanárral. Az interjút Egyed László készítette, fényképezte Sóki Tamás. Mindannyiunk számára hasznos lehet ennek a kitűnő cikknek az olvasása, még akkor is, ha nem kifejezetten a pszichológia az érdeklődési területünk. Hiszen mindannyan kapcsolatba kerülünk más emberekkel, s mi magunk is sokszor bizonytalanok vagyunk saját természetünket illetően. Szó

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

 A második világháború ( 1939-1945) lezárásában, egyáltalán: az egész világtörténelemben, kulcsszerepe volt az atombombának, melyeket 1945. augusztusában Hirosima és Nagaszaki városokra dobtak le. De hogyan született meg az atombomba? Mit tartalmazott a Manhattan-terv? Közreműködött-e a kor két kiemelkedő fizikusa,Szilárd Leó és Albert Einstein, az atombomba előállításában? Miért pont Robert Oppenheimer lett a projekt vezetője? Mi történt 1945.július 16-án Alamogordóban? Németország és Japán valóban akart-e atombombát előállítani, s ha igen, milyen sikerrel tette ezt? Ezekre a kérdésekre kaphat választ minden történelem iránt érdeklődő, tanár és diák, a Hadi Krónika című folyóirat 60.számában olvasható Az atombomba születése című cikkben ( szerzőt, sajnos, nem jelöl a folyóirat). Azt is megtudjuk, hogy 1939.áprilisában Fréderic Joliot-Curie francia fizikus egy cikkében leírta, hogy "lehetséges atomhasadáson alapuló fegyvert előállítani.". Lehet, hogy innen indult minden?

 2004-ben, Budapesten,a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti múzeum rendezésében került sor A toriin túl című kiállításra, melyen kortárs japán képzőművészek mutatták be műveiket a magyar közönségnek. A tárlatról részletesen ír az Új Művészet című folyóirat (Muladi Brigitta:A toriin túl- ahol japán művészek lelke lakozik). A torii a buddhista templomok kapuja. Elnézve a rendkívül eredeti alkotásokat így, közel húsz év múltán, rájön az ember, hogy voltaképpen rólunk, 21. századiakról szólnak. A gyengülő biztonságban, egyre nagyobb elidegenedésben, mindent eluraló fogyasztói kultúrában élő emberekről. Mindenkinek, aki valamilyen szinten foglalkozik képzőművészettel, szívébe ajánlom ezt a cikket. Engem az illusztrációk annyira mellbe csaptak- különösen Ikeda Bak alkotását. A japánok, szinte prófétikus módon, megelőztek bennünket húsz évvel. Kiáltásaikra kevesen figyeltek.

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

 Napjainkban divatos szó lett a biodiverzitás. A biológiai sokféleséget jelenti, azt, hogy egy adott területen hány őshonos faj él, hány pusztult ki, milyen invazív ( betelepülő) fajok élnek stb. Biodiverzitás tehát nem más, mint a fajok sokfélesége. Minél több faj él egy területen, az a terület annál közelebb jut az ökológiai egyensúly állapotához.  De vajon mérhető a biodiverzitás, van olyan statisztikai módszer, amelynek segítségével nyomon tudunk követni akár több száz állat- és növényfajt egy viszonylag nagyobb térségben, vagy akár az egész Földön? A Nature tudományos folyóirat 2001.július 5-i számában olvashatjuk Michel Loreau és Andy Hector tanulmányát, melynek címe:Partitioning selection and commplementariy in biodiversity experiments, és a 72-76. oldalon olvasható. A két kutató olyan matematikai statisztikai módszert fejlesztett ki, melynek segítségével változatos flórával és faunával rendelkező nagyobb térségek biodiverzitása is nyomon követhető. A cikkben foglaltak megértésé

 Kambodzsáról mostanában keveset hallunk az írott sajtóban és az elektronikus médiában. Mióta a Vörös Khmerek megbuktak, a távolabbi tájakon élők kevesebbet figyelnek erre a gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező ázsiai országra.Talán hiánypótló az a bő hír, amit a HVG 2023.augusztus 10-i számában olvashatunk.  Hun Szen kormányfő 38 évi uralkodás után lemondott pozíciójáról, amit a fia vett át- így rendelkezett Norodom Sihamoni király. Rendeztek választást is, ahol az ellenzék nem vehetett részt, így aztán a Kambodzsai Néppárt a 125 mandátumból 120-at megszerzett.  Mi jut eszembe, miközben olvasom ezt hírt? Tulajdonképpen semmi.Csak annyi hogy a nepotizmus voltaképpen ősi emberi reflex:segítek a családomnak. S ha ebben törvény nem korlátoz, akkor családi hűbérbirtokká tehetek egy országot. Ilyen a világ. 

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú.