Írott és elektronikus média régen és ma

 2020.november 30-án megjelent a Hajdú-Bihari Napló gazdasági melléklete. Ennek 7.oldalán nyilatkozik Miklóssy Ferenc,a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyilatkozatában többek között példát hoz fel arra,hogy manapság egy debreceni cégnek lehet olyan,szoftverhátteret biztosító cége,amelynek székhelye Miskolcon van. A cikk címe különben:Agglomeráció lesz lassan az egész megye. Agglomeráció,azaz vonzáskörzet. Emlékeznek még,hogyan tanultuk ezt anno az általános iskolában? A város köré rajzolni kell egy kört. Hát,ez ma,a globalizáció idején már nem így van. Az ország egyik végének agglomerációja lehet az ország másik vége. És viszont. Az internet-korszakban a fizikai tereknek már nincs akkora jelentőségük. A kapcsolat megteremtődhet online is. A vonzáskörzet kitágult. Konkrétan Hajdú-Bihar megye példájánál maradva,természetes,hogy az ország 2.legnagyobb városa vonzáskörzete a saját megyéjének. Ez,azt hiszem,jó.  A cikkről szólva pedig:gondolatébresztő,kitűnő,közérthető

 Van az úgy,hogy két csapat van a pályán és egyiknek sem megy a játék. A közmédia m4 sportcsatornája jóvoltából megtekinthettük a Puskás Akadémia és a Honvéd összecsapását. Pont ilyen meccs volt. A játékosok próbáltak darálni,de koncepciótlan volt az egész. Nagyon sok technikai hibát láthattunk,elrontott kétméteres passzokat,ilyesmit. Nagyon gyenge mérkőzés volt. A végén a Puskás Vanacek révén győztes gólt szerzett. Ennyi. Bódog Tamás edzőt sajnáltam. Kívánok neki jobb csapatot. 

Megmondom nyíltan,nagyon vártam már egy efféle cikket a magyar médiától. Nyílt,őszinte és gyakorlatias tájékoztatást arról,mit is kell tennie annak az embernek,aki koronavírus tüneteit észleli magán. Az origo.hu portálon (letöltve 2020.november 29.12 óra 4 perc)végre találtam ilyen cikket. Méghozzá vezető anyagként,aminek külön örültem. A Semmelweiss Egyetem tájékoztatójára utalva részletesen leírják,pontosan milyen tünetei is lehetnek a COVID 19 -vírusnak. Megtudhatjuk,mikor kell mentőt hívni,milyen esetekben kell a háziorvost értesíteni. Felhívják a figyelmet arra,hogy a mentősnek tudnia kell a páciens alapbetegségeiről. Leírják,mi fog történni a kórházban. Nagyon jó dolognak tartom,hogy a megelőzés fontosságáról,az immunrendszer erősítéséről,vitaminok szedéséről is szólnak. De nem felejtik el azt sem,mi a teendő házikarantén esetén. Szóval,rövid,de átfogó tájékoztatás a lakosság számára COVID-ügyben. Igazság szerint ilyen cikkeknek,anyagoknak kellett volna megjelenniük a járvány kez

 Az ember azt hinné,hogy ezt legalább tudja. Mármint a zuhanyzást. Hogy ez legalább automatimus. Az ember kinyitja,alááll,és élvezi. A 24.hu szlovákiai magyar nyelvű portál egyik cikkéből (letöltve 2020.december 28.11 óra 40 perc)kiderül,hogy ennyire azért nem egyszerű. Nem szabad forró vízzel,mert árt a bőrnek. A szivacsot óvni kell a baktériumoktól. Satöbbi. Napjainkban sorra dőlnek meg a korábbi normák. Azért reméltem,hogy a zuhanyzás még olyan,mint amilyennek gyermekként tanultuk. Tévedte. Amúgy a cikk kitűnő.

 Koronavírussal összefüggő betegség következtében,életének 69.esztendejében elhunyt Balázs Ferenc zeneszerző,énekes, a Korál együttes frontembere. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a zenei világot. A magyar média kellő módon tárgyalja Balázs Ferenc,"Fecó"munkásságát. Én ehhez most semmit nem tudok hozzáfűzni. Gyászolunk.Szavakat nem találva.

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés. 

 Érdekes volt megnézni egymást követő napokon két labdarúgó BL-meccset,mindkettőt a közmédia m4 sportcsatornáján. A Ferencváros idegenben lépett pályára az olasz sztárcsapat,a Juventus ellen,s nem sokon múlt,hogy kiharcolja a döntetlent. A Fradi szimpatikus vesztes volt. A saját futballját játszotta,ebből egyelőre ennyire telt. Majd jövőre másképp lesz. Óriási csalódást okozott viszont az Internazionale,amely hazai pályán kapott ki a Real Madridtól 2-0-ra. Az Inter nem volt szimpatikus. Sokszor alibizett,nem tudta a saját játékát játszani,Vidal kiállítása pedig teljesen jogos volt,szerintem legalábbis. Szóval,a Fradi szimpatikus volt, az Inter nem.  Maradjon is így.

 Amint a HVG 2003.május 3-i száma hírül adta(13.o.),ebben az évben titokzatos járvány pusztított Vietnamban. A vírus a bélrendszert támadta,magas lázat okozott,hasmenést,ezt követően pedig légzési és keringési problémákat. A betegek kétharmada egy napon belül meghalt. Az áldozatok kizárólag gyermekek és csecsemők. A WHO szerint a nem az akkoriban tomboló SARS vírus mutációjáról van szó.  ******** Az áldozatok többsége városban lakott. Az a légzési nehézség,az aggaszt. Nem lehet,hogy ez a 2003.évi vietnami vírus már a mi mai koronavírusunk előfutára volt?Merthogy ez nem kolera,az tuti. Az nem okoz légzési nehézségeket. Szóval,így utólag nem fogjuk tudni eldönteni,de gyanús,nagyon gyanús...

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

 A Magyar Hírlap 1938.május 29-i számában jelent meg Gáspár Zoltán könyvrecenziója Erdei Ferenc:Parasztok című könyvéről. A cikk Szerzője nem hagyományos könyvrecenziót írt,inkább kifejtette véleményét a magyar parasztság,a nép és a nemzet viszonyáról. Akkoriban a magyar sajtó teli volt ilyen témájú cikkekkel,Gáspár Zoltán írása kiemelkedik a mezőnyből. Gáspár szerint ui.a nép,azaz a magyar lakosság túlnyomó részét adó parasztság még a nemzet alatt van,de ellene szegül a főleg a jobboldalon tapasztalható frázispuffogtató nemzetieskedésnek. Magyarul:a parasztság nem politikai nemzet akar lenni,hanem valódi nemzet. Az 1938-ban írott szavakat ki lehetne terjeszteni akár az egész 21.századi magyar társadalomra. A mai magyarság sem kér azokból,akik "nemzetet mondanak még a "Jó napot!"helyett is",viszont szeretne modern nemzet lenni.  Vajon jó úton haladunk effelé?

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 71.oldalán olvasható egy táblázat. Összegyűjtötték a legfontosabb növények rekordterméseit. A világ legnagyobb hagymája 1994-ben termett Ansruther,Fife-ban,Skóciában. A hagyma tömege 5,55 kilogramm.  Mégegyszer mondom:egyetlen fej hagymáról van szó. Kizárt dolognak tartom,hogy egy ekkora mutáns növény magától jöjjön létre. Az ilyen rekordtermésekért anno fizettek is. Ha valaki rászánt pár évet,simán ki tudott tenyészteni egy óriást. Persze,lehet,hogy tényleg a természet incselkedett kicsit. Akkor viszont le a kalappal a termesztő előtt. 

 Annak idején tele volt ezzel az írott és elektronikus média. Franciaország kormánya nemet mondott az USA vezett koalíció iraki háborújára,erre az amerikaiak olyan dühösek lettek,hogy átnevezték a náluk francia burgonyának hívott sültkrumplit. Legalábbis ez volt az,ami a médiában lejött erről az egészről. A HVG 2003.május 3-i számában megjelent cikkből (Nagy Gábor:Washingtoni feszültségkeltés.Nagyhatalmi dac. HVG,2003.május 3., 19-20.o) azért kiderül,hogy ennél azért komolyabb volt a dolog. Az USA megpróbálta Franciaország helyzetét aláásni a NATO-ban,azáltal,hogy a Franciaország által nem komolyan vett Védelmi Tervezési Tanácsot próbálták megtenni legfelsőbb döntési fórummá. Sőt,az Irak elleni támadás kudarca után ellentét robbant a külügyi és a hadügyi tárca között. Erről persze mi,magyarok,semmit nem tudtunk,csak a sültkrumpli-probléma áradt minden csatornából. Mi a tanulság?A média leegyszerűsít. Aki komolyabban akar tájékozódni,annak komolyabb forrásokat kell használnia. Ennyi.  A

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. Nem is csoda. Sokszor elképesztő,ám sokak érdeklődésére számot tartó témákkal foglalkoznak. A 2000.decemberi számban (85-92.o.) pl. olvashatunk egy amerikai férfiról,aki IHSS nevű betegségben szenvedett. Ez tulajdonképpen a szívizom megnagyobbodása,amit gyógyszerekkel lehet karbantartani,de a beteg állapota folyamatosan romlik. Angliában azonban kifejlesztettek egy módszert. Alkoholt fecskendeznek a szívbe ( hogy el ne felejtsem:nyitott szívműtétről beszélünk)ezáltal szívinfarktust idéznek elő(!),így aktiválják a szív elhalt részeit. A módszer abban az időben kísérleti stádiumban volt,s őszintén szólva,ma sem hangzik valami megnyugtatóan. Szívinfarktus,mint gyógymód?Hááát.... Jeff Greaves mindenesetre bevállalta, és nyert. Ahogy a cikkben olvashatjuk,egy évvel a műtét után már szörfözik a srácokkal.  Bátor ember.  Amúgy Debra Gordon cikke kitűnő,mindenkinek ajánlom elolvasásra,utána pedig érdemes alapos

 A merce.hu internetes portálon olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós:Marxizmusról és egyebekről c.írását (megtekintve 2020.november 19,18 óra 17 perc). A kitűnő vitacikk egy jobboldali szerző írásával polemizálva fejti ki a ma olvasóinak a marxizmus lényegét. Választ kapunk sok más mellett arra is,mi a különbség Marx és a halála után kibontakozó marxista filozófia között. Ha jól vettem ki TGM írásából,Marx azt állította,hogy a proletároknak van osztályöntudatuk. Aztán ahogy teltek az évek,bebizonyosodott,hogy a munkáspártok nem az osztályöntudat,hanem a materiális érdekek mentén szerveződnek. Ezért kellett Kautskynak,Trockijnak és Leninnek módosítani az eredeti tanokon. Szerintük van ugyan a munkásságnak osztályöntudata,de kell egy élcsapat,amely ezt irányitja,felszínre hozza,aktivizálja. Ez lett-erről TGM már nem ír- a kommunista párt.  Ha jól megértettem TGM írását,akkor ez a folyamat zajlott le. Amúgy az írást minden történésznek ajánlom,hiszen a marxizmus ismerete nélkül nem érthető a 1

 Ha valaki azt mondja nekem 2020. nyarán,hogy A magyar labdarúgó-válogatott legyőzi Bulgáriát,legyőzi Izlandot,és kijut az Európa-bajnokságra Magyarország csapata megnyeri csoportját  a Nemzetek Ligájában,Oroszország,Szerbia és Törökország előtt hát,akkor én megeszem a kalapom. Még,jó,hogy nem hordok,nem finom. A magyar csapat nem hatalmas játékosegyéniségekből áll,hanem profi játékosokból,s ahogy azt Hajdu B.István is kiemelte,mindenki tudta a dolgát és azt elvégezte. Ennyi. A média pedig a magyar csapat mellé állt.  Gratulálunk a játékosoknak,gratulálunk Rossinak,Gerának,mindenkinek,aki a válogatott körül dolgozott. Várjuk a folytatást.

 Az euronews.com adta hírül,hogy egy reprezentatív felmérés szerint (1231 fő) a magyar lakosság mindössze 14 %-a oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával. Ez, a tudósítás szerint,Európában a legalacsonyabb szám. Nem nagyon tudok most mit hozzáfűzni ehhez az egészhez,meg vagyok döbbenve. Az Euronews-t megbízható médiának ismerem,úgyhogy nem tudom,mit szóljak.

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 44-48.oldalán olvashatjuk Walter E.Williams cikkét,melynek címe:Nelson Mandela válaszút előtt. Williams nagyon okosan,pontosan elemzi a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőjének nem éppen egyszerű helyzetét. Az aparththeid után ugyanis Dél-Afrika válaszút elé került. Merre tovább? Ebben az igen kényes történelmi szituációban sokan megpróbálták Mandelát rábeszélni arra,hogy szocializmust vezessenek be az országban. Az ANK-nak,mint ahogy Wiiliams is leírja,elég szoros kapcsolatai voltak a hajdani Szovjetunióval. Azonkívül a frissen felszabadult országban sokan az apartheidet a kapitalizmussal azonositották. Nelson Mandela azonban mélyreható politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot,és a Dél-Afrikai Köztársaságot a kapitalizmus útjára terelte. Sikerült több-kevesebb nemzeti konszenzust teremtenie ezen cél elérésében. Hamarosan megjelentek a nagy külföldi befektetők is...A politika területén pedig az ország a demokrá ciát választotta. Wil

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 29-32.oldalán olvashatjuk Robert J.Samuelson cikkét,melyben Assar Lindbeck svéd közgazdász figyelmeztet a Svédországban kialakult jóléti állam veszélyeire. Melyek is ezek a veszélyek? Három év alatt 5 százalékos csökkenés a gazdasági teljesítményben. Munkanélküliség növekedése 3 százalékról 14 százalékra. A munkanélküliek álláskeresési hajlandósága alacsony,mivel hosszú ideig kapnak segélyt. Az állami költségvetési hiány a bruttó GDP 15 százaléka.Magas adók,csökkenő beruházási kedv,infláció. Hát ezekre figyelmeztette honfitársait 1994-ben Assar Lidbeck közgazdász. Vajon megfogadták a figyelmeztetését?

 Bevallom,ritkán olvasok divatról szóló cikkeket. Vass Virág:Az élet nem ruhapróba! című cikke (Nők Lapja,2016.március 9.,14-17.o.) mégis felkeltette az érdeklődésemet. A cikk a divatnak a társadalomban,mindennapi életünkben elfoglalt helyét vizsgálja. Elgondolkodhatunk azon,érdemes-e divatosan öltözködni,s ha igen,mennyi időt és energiát érdemes erre szánni. Megismerhetjük néhány nagy divattervező karrierjét,hogyan lopakodtak fel a cselédlépcsőn,és váltak a huszadik század közepére az előkelő társaság sztárjaivá.Egyfajta divat-társadalomtörténetet kapunk,könnyen érthető nyelvezettel,inspiráló tartalommal.  Úgyhogy azt gondolom,érdemes férfiaknak is elolvasni ezt a cikket. 

 A Nők Lapja Magyaroszág egyik legrégebben működő nyomtatott médiaterméke. Nagyon szeretem változatos tematikáját.  A 2016.március 9-i szám 104-106.oldalán például Szigeti Hajni festményhamisítókról szóló írását olvashatjuk(Picasso után szabadon.Hírhedt képhamisítók bukása).A cikkben két "úriember van megemlítve név szerint:a magyar származású Elmyr de Hory,aki képhamisításon kívül más egyéb szélhámosságokkal is foglalkozott. A másik a német hippi,Wolfgang Beltracchi,aki sikeresen hamisított 16.századi festőket is.  A cikkben szakértőként megszólaló Dr.Gereben Katalin művészettörténész azt is elmondja,mi mindenen buknak le a hamisítók. Az egyik tényező az,hogy belefestik saját korukat,a saját korukra jellemző ízlést,ecsetkezelést.  Véleményem szerint Ez utóbbin érdemes lenne nemcsak a hamisítóknak,de a történészeknek,történelmi regényíróknak is elgondolkodni.  Amúgy a cikk kitűnő,élvezettel olvastam.

 Az euronews.com egyik tudósítása (megtekintve 2020.november 14.17 óa 51.) beszámol azokról az intézkedésekről,melyeket Ausztria hozott a járvány megfékezése érdekében. Bezárták az iskolákat,az éttermekben csak elvitelre lehet kiszolgálni,zárva vannak a bevásárlóközpontok is).  Magyar szempontból azért érdekes a tudósítás,mert Ausztriát "Orbán laborjá"-nak nevezi. Utalva ezzel arra,hogy a magyar kormányfő Ausztria példájával indokolja a magyarországi járványellenes intézkedéseket. De mit szól ehhez Sebastian Kurz?

 Hatalmas bravúrt hajtott végre a magyar labdarúgó-válogatott. 2020.november 12-én,Európa-bajnoki pótselejtezőn 2-1-re legyőzte Izlandot. Az izlandiak egy kapushiba után szereztek vezetést,aztán a hajrában Nego és Szoboszlai góljaival megfordítottuk a meccset. Amelyet a közmédia m4 sportcsatornája közvetített,kitűnően. Az volt a jó az egészben,hogy senki nem adta fel,a kommentátor sem,a néző sem. Én végig éreztem,hogy meglesz. Így jöjjön be minden megérzésem. Úgyhogy ott vagyunk Európa legjobbjai között. Vár ránk Portugália,Franciaország és Németország nemzeti tizenegye. Nem lesz könnyű,de odatesszük magunkat. Csapat is,drukkerek is. Hogy ez hány pontra lesz elég?Sokra  Hiszem.

 A Reader's Digest magazin 2001.februári számában olvashatjuk Paul Raffaele kitűnő cikkét,mely egy városról szól. Egy Kalgoorlie nevű városról,amely Ausztráliában található,és arról nevezetes,hogy egy aranymező található a közelében.  A cikk bemutatja a város rövid történetét,szó esik benne nagy sikerekről és nagy kudarcokról. Megismerhetjük belőle Kalgoorlie jellegzetes figuráit,a nagy cégnek dolgozó aranyásót,a független vállalkozóként dolgozó aranyásót,a kocsmárost és persze a rosszlányokat. Megtudhatjuk,hogy a bányamérnökök geológusok is az ausztrál átlagfizetés többszörösét viszik haza. A cikk azzal zárul,hogy Paul Raffaele elárulja nekünk,milyen személyes kapcsolata is van ezzel a nyugat-ausztráliai várossal. A cikk kitűnő,a képanyag szintén. Több ilyen riport kellene a magyarországi médiatermékekbe. Kell ugyanis a remény. Nagyon.

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. A 2001 februári számban olvashatjuk Peter Woolrich kitűnő cikkét,melynek címe:A gyilkos nyomában. Az írás egy már-már megoldatlannak hitt bűnügyről szól. Egy 37 éves nőt öltek meg,a legfőbb gyanúsítottnak alibije volt,a DNS-vizsgálat pedig még gyermekcipőben járt. A legfőbb gyanúsított bizonyos Peter Hastings volt,aki fűnek-fának dicsekedett azzal,hogy ő követte el a gyilkosságot,sőt,még a halott nőtől ellopott gyűrűket is megmutatta. Csakhogy nem hittek neki. Peter Hastings ugyanis híres hantása volt a környéknek. A helyi fiataloknak azzal dicsekedett,hogy sorozatgyilkosokkal barátkozik. Nem hittek neki,komolytalan bűnözőnek tartották. Annyira azért nem volt komolytalan,hogy ne lopjon. 19 alkalommal ült börtönben. Csakhogy,mint a cikkből kiderül,Peter ezúttal nem hazudott.  Csakugyan ő követte el ezt a gyilkosságot. Ezt csak évekkel később derítette ki a mitokondriális DNS-vizsgálat. Mi a tanulsága a R

 A Lakáskultúra magazin 2004/12.számának 61.oldalán látunk képet egy igencsak érdekes fūrdőszobáról. Nem valamiféle ultramodern berendezési tárgy kelti fel az Olvasó figyelmét,hanem a szín. Olivzöldek a falak. Mindenütt. Alapjában véve nekem igazából csak a különlegessége tetszik. Szerintem egy fürdőszobának világosnak kell lennie. Fehérnek,világoskéknek,meg hasonló. Ez a zöld,ez nekem nem jön be. De természetesen ez pusztán ízlés kérdése.  Egyébként az olívzöld szó helyesírásához:mind a rövid,mind a hosszú í-s változatra találtam példát.

 Szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné Fekete István nevét. A Csí, a Vuk neves szerzője azonban nemcsak állatregényeket írt, hanem nagyon komoly társadalmi, történelmi tárgyú műveket is papírra vetett.  A Valóság folyóirat 2020/10.száma Fekete Istvánról közöl tanulmányt, Horváth József tollából. (60-66.o.). Nyilván képtelenség az életmű egészét hat oldalon áttekinteni, inkább csak egyfajta bevezetője lehet ez későbbi kutatásoknak- annak viszont kiváló. Jól, korrektül összefoglalja a nagy író életművét, magánéletét, csatározásait a politikával. Úgyhogy ajánljuk mindenkinek, olvassa el ezt a tanulmányt.  apropó:tudták, hogy a Vuk eredeti szövegváltozata már 1940-ben megjelent? Horváth József:Fekete István(1900-1970). Valóság, 2020/10., 60-66.o. valosagonline.hu

 Hú, de érzékeny téma...Az amerikai elnökválasztás szavazási szakasza és az utána következő néhány hetes igazságszolgáltatási szakasza eddig eltelt néhány napja alatt a magyar mainstream média válogatott tévedésekkel, melléfogásokkal, hazugságokkal, egyoldalúan tolmácsolt igazságokkal, téves véleményekkel bombázta a magyar közvéleményt, az pedig reagált a következőképpen: 1. Érdektelenség- ne dumáljanak már ennyit Amerikáról, inkább foglalkozzanak a hazai vírushelyzettel 2. Gúnnyal- na, két öregember csatázik a megkopott fényű trónért 3. Hitelvesztéssel- ezek a mai hírportálok nem érnek semmit, leközölnek valamit ,aztán két perc múlva már mást közölnek 4. Szilárd és megingathatatlan állásfoglalással- Trump mellett állok, Biden mellett állok, mondhattok akármit, engem nem ingattok meg. Azt gondolom, hogy egy átlagos hírportál átlagos főszerkesztője innen, Magyarországról, komoly amerikai kapcsolatok nélkül ( most nem az 1956 óta kint élő nagynéniről beszélek, aki békés nyugdíjas éveit t

 Zajlik az amerikai elnökválasztáson leadott voksok megszámlálása,mindeközben Portlandben tovább folytatódnak a tüntetések,most éppen békésen.  A vita nem azon megy,hogyan kellene a hónapok óta folyó politikai válságot megoldani,hanem azon,ki miatt robbant ki a válság. Trump amerikai elnök ugyanis bolondnak nevezte a város demokrata párti kormányzóját,és azzal vádolta,hogy szándékosan engedi az olykor erőszakos tüntetők akcióit,ezáltal hosszútávú politikai válságot kíván előidézni. A demokraták pedig pontosan az ellenkezőjét állítják. Szerintük Trump hívei provokálják a zavargásokat,hogy hosszútávú válságot idézzenek elő. Most,amikor e sorokat írom,éppen a republikánusok szimpatizánsai tartanak autós felvonulást a városközpontban. Egyelőre békésen. Egy biztos:a médiáknak mindez jó üzlet. Nézettség az egekben,hirdetők rogyásig.  Szóval,Portlandben a helyzet változatlan. 

 Amint azt a 24.hu portál hírül adta, a Szülői Hang nevű szervezet felmérést végzett a magyar szülők körében, elégedettek-e azzal, ahogy az iskolák a koronavírus-járvány ellen fellépnek. A felmérés eredménye kiábrándító. A megkérdezett szülők 71 %-a mondta azt, hogy véleménye szerint az iskolában nincs megfelelően biztosítva a távolságtartás, és a maszkviseléssel is akadnak problémák.  Magyarországi viszonyaink ismeretében a kormány nem fog változtatni az oktatás eddigi rendjén, csak azért, mert a szülők ezt szeretnék. Ezért aztán, legalábbis szerény véleményem szerint, meg kellene szólalni a kérdésben olyan, koronvírus elleni védekezéssel foglalkozó szervezeteknek, szakembereknek, akiket a kormány elismer. Ha ők mondják, akkor talán más...A médiának sem ártana, ha odafigyelnének erre a felmérésre, akkor talán odafigyelnek rá a kormány illetékesei is. 

 2020.november 3-án az USA elnököt választott. Donald Trump jelenleg is hivatalban lévő republikánus párti elnök kihívója Joe Biden demokrata jelölt.A szavazatszámlálás kb. kétharmadánál Trump több kulcsfontosságú államban nyerésre áll.  Erre mit tesz? Több média is lehozta,amint azt nyilatkozza:elsöprő,fölényes győzelmet arattunk. Az egész olyan "Trumpos". Nem kellene a hurrázással megvárni a szavazatszámlálás végét? Nem mintha sok esélye maradt volna Bidennek,de meccs vége előtt győzelmet ünnepelni...Nálunk úgy tanítják,akkor van vége a meccsnek,ha lefújta a bíró. És ez igaz is.  Az amerikai médiában óriási botrányt kavart Trump bejelentése. Még saját hívei közül is voltak, akik hevesen ellenezték az effajta gesztusokat.  Az utcákon pedig tüntetések folynak, Detroitban a városháza előtt tömeg követelte, hogy állítsák le a szavazatok számlálását. 

 Sztálin paranoiája 1953-ra a végletekig fokozódott. Az őt ápoló orvosok letartóztatása ürügyén akart kreálni egy monstre-cionista pert. A Szovjetunió hős vezérének nagy elhatározását természetesen Sztálin kelet-európai tanítványai is próbálták másolni. Magyarországon, Rákosi tudtával és beleegyezésével, az ÁVH is előkészített egy cionista pert.  Erről a perről, pontosabban: annak egyik ágáról, szól Novák Antal kitűnő tanulmánya, mely a Századok folyóiratban jelent meg. (Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953). Századok,2020/5.1015-1045.).  A tanulmányból kiderül, hogy a psizchoanalízisre a kommunista éra borzasztóan gyanakvóan tekintett, sőt, 1948 után gyakorlatilag betiltotta azt. Az analitikus iskola, az analitikus pedagógia egyszerűen polgári csökevénynek minősült, marxista-ellenes irányzatként kezelték, épp azért, mert az individuum fejlesztését szolgálta.  A hatalom azt is tudta, hogy a pszichoanalitikusok között jelentős arányt képv

 Ez aztán az igazi szegletkő! Templom a ház alatt... Az izraelinfo.com oldalon olvashatjuk az Arraf házaspár történetét, akiknek ősei 1875 óta éltek egy domboldalra épült házban. A családi legendárium szerint mozaikokat láttak az alapozásnál, de sokáig ezt csak mesének tekintették. Egészen addig, míg az elmúlt hónapokban észrevették, hogy szobáik alatt igen szépen kimunkált mozaikok találhatók.Értesítették az illetékeseket, a régészek az egész környéket átkutatták, Arraféknál és a szomszéd házakban nagyon szép bizánci templom, talán kolostor maradványaira bukkantak. Ön mit tenne, ha felfedezne a háza alatt egy másik épületet? Szerintem ugyanazt, mint Arrafék: szólna a régészeknek. Egyszerűen felhívná a múzeumot.Vagy nem? 

 Nem akármilyen derbit láthattak a közmédia sportcsatornájának (m4 sport) nézői 2020.október 31-én este. Az OTP Bank Liga két,a mezőnyből kiemelkedő csapata játszott egymás ellen. A Videoton és a Ferencváros csapott össze egymással. Maga a meccs nem tetszett. Agyontaktikázott,amolyan olaszos rangadó volt,sok pozíciójátékkal, közepes színvonallal,sok szabálytalansággal. 1-1 lett a vége,Somalia és Nikolics góljaival. Igazságos döntetlen.  A közvetítés viszont remek volt. Okos, kiegyensúlyozott,higgadt. Mind az operatőri,mind a riporteri-kommentátori, valamint a szakértői munka is kitűnő. Magára a mérkőzésre nem fogunk sokáig emlekezni,a televíziós közvetítésre igen. Ilyen is van.