Írott és elektronikus média régen és ma

Mindig TV-s vagyok,és nem értem,hogy a MindigTV kínálatában szereplő médiatermékek miért nem használták/használjáki ki a koronavírus okozta válsághelyzetben számukra rejlő lehetőségeket. Rengeteg ember otthon van,majd elmegy az agyuk az unalomtól. Ki kellene kódolni a MindigTV kínálatában szereplő összes tv-csatornát,hadd lássák őket olyanok is,akik a jövőben potenciális előfizetői lehetnek ezeknek a csatornáknak illetve a belőlük összeállított csomagoknak. A nézőknek pedig hadd legyen egy kis extra szórakozásuk! Promó, ahogy ma divatosan mondják. Hogy ki dönt a kikódolásról,mely feltételeknek kell ehhez eleget tenni,azt persze nem tudom. Hogy aztán ezek a médiatermékek nem egyenlő színvonalúak? Hát, majd választ a piac. Pontosabban:a nézőközönség. 

Kezembe került a HVG 2008.10.04-én megjelent száma. A 64-65.oldalon olvasható cikket (melynek szerzőjét sajnos nem tüntették fel) ugyanazokról a problémákról olvashatunk,mint amelyek a magyar egészségügyet ma is jellemzik. A rehabilitációs osztályokon és a pszichiátrián nincs elegendő orvos és ápoló. Különösen tragikus a helyzet a pszchiátriai osztályokon,ahonnan negyvenszer annyi minkatárs távozott,mint ahány érkezett. A szaktárc kírt ugyan pályázatokat,de úgy számolnak,hogy kb.1300 orvosnak kell munkahelyet változtatni. A magyar egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotok 2008 óta csak részlegesen enyhültek. Az egészségügyi dolgozók létszáma pedig tovább csökkent. Amúgy a HVG cikke remek,jól megírt,közérthető,de igényes nyelvezetű,a magyar printmédia átlagszínvonalánál sokkal jobb. 

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból

A Palócföld irodalmi,művészeti és közéleti folyóirat 2017/4.számában érdekes cikk jelent meg Lencsés Zsolt tollából,melyben szó esik többek között a freskóterápiáról is.Börtönben ülő elítéltek számára találták ki,merthogy szakrális térben állítólag könnyebben jó útra térnek. Az "állítólag" szó használata alapján talán már kikövetkeztette a Kedves Látogató,hogy kissé szkeptikus vagyok. Ha ugyanis a festészet mellé nem társul szívből jövő hit,akkor önmagában a freskófestés nem hoz jó útra térést. Valószínűleg tudja ezt Lencsés Zsolt is,aki római katolikus hitű, Szent II.János Pál pápával is jó viszonyt ápolt. Bevallom,számomra az írás legnagyobb értéke az,hogy megismerhetjük belőle Lencsés Zsoltot. Rendkívüli ember,már eddig is rendkívūli sikerekkel,többek között a Medici családnak is dolgozott restaurátorként, valamint a vatikáni Santa Lucia rend hivatalos festője is. További sok sikert kívánunk nagyszerű pályafutásához és a freskóterápiához!

Los Angeles városában,1992-ben,faji zavargások robbantak ki,miután a bíróság felmentett 4 rendőrt,akik 56 ütéssel majdnem agyonvertek egy közlekedési kihágással vádolt férfit,Rodney Kinget.A felmentő ítélet után gyújtogatások,fosztogatások kezdődtek.Az eseménysor a történekem legnagyobb faji zavargásává lett,és az LA 92 nevet kapta az utókortól. A National Geographic tévécsatorna kiváló dokumentumfilmet készített a történtekről. Objektív,részrehajlástól mentes ábrázolásmódjuk példa lehet a világ bármely médiája számára.A film készítői kizárólag korabeli filmhíradó-részleteket és egyéb filmfelvételeket használtak fel,a válogatásnál igyekeztek mindkét oldal érveit bemutatni. Semmi utólagos elemzés,okoskodás,minden néző vonja le maga a következtetéseket. A készítők morális-etikai mondanivalója viszont egyértelműen átjött:az erőszak nem megoldás semmire. A konfliktusokat békésen kell rendezni. Történészek számára igazi ínyencség lehet a koreai-afroamerikai ellentét ábrazolása,vagy éppen

Az alapjövedelem gondolatát a jobboldali média elveti,merthogy senki ne keressen munka nélkül pénzt. A baloldali-liberális médiumok viszont alapvetően pozitívan viszonyulnak hozzá,bár agyon azért nem dícsérik (tipikusan ilyen pl.a 444.hu). Jómagam megpróbáltam kizárólag a számok és a viszonyítás alapján kialakítani a saját álláspontomat. 2020:a magyar költségvetésben 2228 ezer milliárd forint van előirányozva családtámogatásra. Ez a koronavírus miatt várhatóan nőni fog. Ha minden magyar 18.évét betöltött állampolgár  havonta kapna 100 000 forintot,az évente kb.8400 ezer milliárd forint lenne,tehát kb négyszerese a családtámogatásra szánt összegnek. Namost,innen két út van: 1.Ha mindemellet még nyugdíjat is osztana az állam, azt már nem bírná a költségvetés. 2.Ha adnának alapjövedelmet,de eltörölnék a nyugdíjakat, a tarsadalom (ezen belül is leginkább a média) gyakorlatilag keresztre fesszítené a kormányt Magyarországon tehát,önmagában,nem megoldható a havi 100 000 forintos alapjö

Ahogy szóba kerül a Pesti úti idősotthon, a közmédia és a kormánypárti sajtó (ez a két kategória olykor egybemosódik...) egy alkalommal sem felejti el megemlíteni Karácsony Gergely budapesti főpolgármester nevét. Azt akarják,hogy a néző és az olvasó összekösse a kettőt:a Pesti úti idősotthonról automatikusan mindenkinek ugorjon be Karácsony Gergely neve. Ezt hívják politikai karaktergyilkosságnak. A főpolgármester személyes felelősségét igyekeznek-burkolt módon- hangsúlyozni. Holott az ügyben a tisztifőorvosasszony által elrendelt vizsgálat még nem zárult le. Úgy kellene a médiamunkasoknak írni vagy mondani:a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló Pesti úti idősotthonban kornavírustól megfertőződtek ennyien és ennyien, elhunytak sajnos ennyien és ennyien. Karácsony Gergely főpolgármester személyes felelősségét,mint kész tényt, még túl korai közölni. Azt is túl korai még sugallni,hogy Karácsonyt személyes felelősség terheli az otthonban kialakult állapotokért. Majd akkor,ha ez jogi

Nagyon nehéz jó filmet készíteni régészeti ásatásról. A National Geographic tévécsatorna remekül megoldotta a feladatot.Egy,az első világháború egyik legvéresebb ütközetében, a somme-i csatában használt óriási lángszóró maradványait kereste egy kutatócsoport a föld alatt. A film remekül visszaadta a csapat munkájának nehézségét.A néző mindvégig azon szurkol:találják meg végre azt a vacak lángszórót. Amúgy nem semmi egy fegyver volt,100 méter hatótávolságig képes volt tüzet okádni. A néző napról napra átélte azt, ahogy a csapat ennek a nem mindennapi fegyvernek nyomait kereste. Nemcsak történelmet kaptunk a NatGeo csatornától,de jelenkori izgalmat,emberi történeteket is. Remek tévé-élmény s egyben komoly tanulás is volt ez az egy óra. Gratulálunk nemcsak a tudósoknak, hanem a NatGeo tévécsatornának is!

Az RTL Spike tévécsatorna minden hétvégén horrorfilmeket sugároz. Koronavírus idején, a nagy bezártságban ez nem is akkora baj,főképpen akkor nem,ha felnőttek nézik... Az Éjjeliőr a hullaházban című film nem tartozik a műfaj legjobbjai közé.A film rendkívül szubjektív műfaj,ami egyik nézőnek bejön, azt a másik nézni se bírja. Nekem az Éjjeliőr...nem jött be.Túlzottan vontatott,kevésnek érzem a dinamikát,és az ötletek eredetiségével is akad problémám. Ez nem zárja ki azt,hogy másnak esetleg a kedvenc filmje legyen. Minden vélemény szubjektív. Remek ötletnek tartom viszont a Cobra 11 sorozat újrasugárzását az RTL Spike-on. Ifjúkoromat idézi ez a filmsorozat. Mindenki nézte az évfolyamon Semir és társa aktuális kalandját. Csak senki nem vallotta be.

Frenkl Róbert írása az olimpiai mozgalomról (Az olimpia magánya)még a 2008.évi pekingi olimpia előtt jelent meg,de aktualitását azóta sem veszítette el. Frenkl Róbert szól az amatőrizmus-profizmus problémáról, az olimpia üzleti oldaláról.Példákat olvashatunk arról, az úszás kapcsán, hogyan kerültek ellentétbe a televíziótársaságok érdekei a veraenysport szakmai álláspontjával, s hogy ebben a konfliktusban ki húzta a rövidebbet. Frenkl Róbert nem kerüli meg a versenysportban kényesnek számító dopping kérdését sem.Szól a WADA megalakulásának körülményeiről,valamint a doppingellenőrzésben tapasztalható problémákról. Nagyon becsületes, a hazai médiában ritka,példamutató tárgyilagossággal megírt esszé. Magas színvonalú, méltó a sport-témákkal amúgy ritkán foglalkozó Korunk folyóirathoz.

Nem tudom,mi ütött Donald Tuskba.Csak sejtem... A politikus rendszeresen éles kirohanásokat intéz Orbán Viktor ellen.A legutóbbi ilyen megnyilvánulásáról a Magyar Nemzet internetes oldalán (mno.hu) is olvashatunk.Tusk egy náci jogtudóshoz,Carl Schmitthez hasonlította Orbánt. Azzal vádolja őt, hogy a járvány ürügyén kiszélesíti saját hatalmát. Tusk nem buta ember.Rájött,hogy orbánozással be lehet kerülni a médiába, s arra is rájött,hogy anyagilag sokkal kifizetődőbb a balliberális oldalhoz tartozni.Tusk át akar vedleni konzervatív néppártiból baloldalivá. Ehhez az átváltozáshoz pedig Orbán Viktor szidalmazásán kereszrül vezet az út. Sajnos.

Minden hétköznap,nagyjából ebédidőben,a tv2 csatornán,Magyarország vezető kereskedelmi médiájában,találkozhatunk Chuck Norrissal, a Walker,a texasi kopó című sorozatban. Nem a műfajjal van gond. Igenis, kell a kereskedelmi tévébe a krimi, hozzá tartozik. De könyörgöm, valami jobbat nem találtak?Akár újabbat, akár régebbit? A Walker,a texasi kopó elég gyengécske sorozat. Nem Chuck Norris miatt, ő teszi a dolgát, ahogy kell.Csakhát a forgatókönyvek...semmi eredetiség,csak némi ki fliktus a bűnözővel, aztán meg a happy end  Nem jó. Valami jobb krimisorozat kellene,akár Norrissal, akár mással a főszerepben.

Schöpflin Aladár a magyar irodalom elfeledett alkotóinak egyike,a Nyugat folyóirat egyik meghatározó személyisége volt. A Nyugat 1926.évi folyamában jelent meg István vakációja c.novellája. A főalak, Deák István frissen érettségizett,aki alig várja,hogy kezdődjön a tanév, hogy legyen már vége ennek az unalmas vakációnak. Csakhogy a házba új lakók költöznek:egy lakatosmester és a lánya.István azonnal beleszeret a lányba, hamarosan az első csók is eldördül, aztán pedig az első közösen töltött éjszaka is megtörténik, persze titokban.Csakhogy a cseléd kilesi a titkot... A cselekmény végét, a slusszpoent úgymond, nem áruljuk el. Magáról a novelláról annyit, hogy lineáris történetmesélés jellemzi,megjelenésének idején eroikus novellának tartották-akkoriban még szokatlan volt,hogy közel egy oldalon írnak le egy csókjelenetet.Ma már persze nem lepődünk meg az ilyesmin.Forró nyár, erotika, fiatalok-mi kell még egy jó bestsellerhez?Arra azért felhívnám a Kedves Olvasó figyelmét,hogy Schöpflin

A Korunk folyóirat 2008/8.számában Kovács András Ferenc tolmácsolásában olvashatjuk a Kr.e.1.században élt római költő, Caius Licinius Calvus verseit. Calvus személyes tragédiája az volt, hogy rosszkor született.Nem élte meg az augustusi aranykort, így aztán Vergilius neve fennmaradt, Cakvusé nem... A versek egyébként klasszikus időmértékes formában íródtak, mégpedig hexameterekben, .A költemények hangvétele szúrós, érdes, elg sok trágár szó9 fordul elő bennük, kicsit talán több is,mint kellene. Mindig konkrét személyekhez íródtak,amiből arra is következtethetünk,hogy ez a Calvus nem lehetett egy kellemes figura.Mindenesetre a versei jók, bár kötelező olvasmánnyá soha nem válnak. Köszönet a Korunknak  versfordítások közléséért. 

A Hitel című folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Zétényi Zsolt írása az igazságtételről (Néhány őszinte szó az igazságtételről avagy megtettünk-e mindent,ami tőlünk tellett?).Nagyon alapos elemzése ez a tanulmány az 1991-es Zétényi-Takács-féle törvénynek, valamint az a körül kialakult alkotmánybírósági huzavonának. Alaposan átolvasva az írást, jómagam egyetértek Zétényi Zsoltnak az AB-t elmarasztaló álláspontjával, ám ismerve hazánk rendszerváltás utáni történelmét,annyit mindenképpen hozzátennék:hallgattassék meg a másij fél is!Remek, gondolatébresztő írás, fontos történelmi és jogtörténeti forrásmunka.

A Hitel című folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Ágh István:Vörös kánikula c.verse.Nagyon lényeges,magas színvonalú költemény. Látjuk magunk előtt a forró Szaharát, a szinte olvadó Budapestet, a kalászoktól roskadozó búzamezőket. Nagyon személyes vers,veretes,klasszikus. Érdemes elolvasni!

Olvasom az m1 txt-n,hogy kis hazánkban immár 10 000-nél is több esetben fordult elő járványügyi szabálysértés. Elképesztő szám. Nincs rá szó,hogy mit gondolok,mit érzek. A magyar járványügyi szabályok szigorúak,de nem betarthatatlanok. Viselkedjünk felnőtt módra, tartsuk be a szabályokat!

Amint arról a Magyar Nemzet 2020.04.03-i számából értesülhettünk,a szakadár ukrán területeken gond van az egészségügyi ellátással. Ez pedig érezteti hatását a koronavírus elleni küzdelemben is. Nincs ekegendő orvos, gyógyszer,maszk, a hatóságok pedig későn intézkedtek. Bendarzsevszkij Anton tudósítása kitűnő,több szempontból is megvizsgálja a problémát, nyelvezete mindenki számára érthető, nem bennfenteskedik. Kitűnő riport. 

A Hitel c. folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk jeles költőnk, Ágh István:Szép új világ című versét. Szép, de bonyolult költői nyelven íródott a költemény. Lényege:az ember elfordult az igazi értékektől, és létrehozott egy technicizált művilágot. Remek vers.

A Vetés és Aratás evangéliumi folyóirat 2013/1.számában megjelent a Napsugár című meese. A nagynéni arról beszél a kis Petinek, hogy Jézus igazsága megvilágítja a szívünket. Nincs is ezzel semmi baj,sőt, örülni kell annak, ha egy mese az Evangélium felé irányítja a gyermeki szíveket. Csakhogy a nagynéni azt kérdezi Petitől:"Ugye, a te szíved is néha haraggal és daccal van tele?" Pont így nem szabad bűnvallást tenni. Nem szabad mások szájába adni a szavakat. Hagy i kell,hogy saját maga fogalmazza meg,mit vétkezett. Úgy az igazi. Amúgy a folyóirat kitűnő és hasznos.

A Reader's Digest 1993.júliusi számában olvashatjuk Lowell Ponte cikkét(Thomas Jefferson,a dzabadság építőmestere).A cikk korrekt, bemutatja Jeffersont, mint politikai gondolkodót, mint a Függetlenségi Nyilatkozat szellemi atyját, mint tudóst, mint embert. Csak éppen mondezt túlzottsn apotetikis módon teszi. Szinte hibátlannáavatja Jeffersont, miköz en, mint tudjuk, nem volt az. Ugyanakkor el kell mondanunk:jó  hogy a világ egyik legnépszerűbb médiaterméke történelemmel foglalkozik. Ez határozottan jó9 .

A Reader's Digest 1993.júliusi számában olvashatjuk Rudolf Chelminski írását egy Franciaországban történt biztosítási csalásról. Az ügynök a feleségére kötött 8 életbiztosítást, majd imitált egy közúti balesetet. Hogy min bukott le a csaló?Azon, hogy félt. Túl lassan ment. 25-30 km/óra sebesség nem elg ahhoz, hogy valaki az árokba boruljon, majd szénné égjen a kocsiban. Azonkívül ott volt a sok biztosítási kötvény. A társaságok gyanakodni kezdtek, és magánnyomozókat állítottak az esetre. Chelminski írásának egyetlen fogyatékossága,hogy nem érthető a biztonsági övvel kapcsolatos rész.Ettől eltekintve igazi jó kis reality-krimit olvashatunk.Történet az emberi kapzsiságról és gonoszságról.

Elnézem a közmédia, főképp az m1 hírcsatorna tudósításait Budapestről. Működő játszóterek parkokban csoportosan sétáló emberek,családok, autóversenyek. Egyesek úgy élnek Budapesten, mintha nem is lenne koronavírus- járvány. Emberek, ébresztő!!Ez nem tavaszi szünet, ez járvány, vészhelyzet. Ilenkor otthon kell maradni. Maradj o

A Hitel folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk Döbrentei Kornél:Poéma II.Bámésznépnek megtérül a panoráma című versét.A mmeglehetősen hosszú(27-35.oldal),rímes költemény a magyar történelem útjait, választási lehetőségeit, nagy alakjait tárgyalja. Olyan nagy államférfiak elevenednek meg előttünk, mint Kossuth, Széchenyi, Deák, Zrínyi. Döbrentei Kornél szerint a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy túlságosan is hittünk nyugat-európai szövetsegeseinknek, miközben azok csaj kihasználtak bennünket. Ez pedig a nemzettudat elsilányodásához vezetett. Kár, hogy annak idején nem kapott nagyobb nyilvánosságot Döbrentei verse. Merthog nagyon jó, nagyon lényeges alkotás. Jó kis vitát indukálhatott volna konzervatívok és liberálisok között...Csakhát manapság a versek, ugyebár...

A közmédia kitesz magáért. Az m4 sportcsatorna a 2016.évi labdarúgó EB valamennyi meccsét leadja. Jó volt újra látni a magyar-portugál 3-3-ra végződött mérkőzést.Gera Zoli gólja felejthetetlen, Dzsudzsi szabadrúgása sem akármi. S ahogy a kommentátor fogalmazott:ha megpattan, hát megpattan, úgy is jó. Mennyi minden történt velünk 2016.óta!A játékosok közül számomra Gera Zoltán a példakép. Őszinte az istenhite. Túllépett saját sikerein, most valami spirituális felé fordul. Ez jó. A köztévén pedig szívesen látnám a Mezey-korszak meccseit is. Nekem az volt a gyermekkorom.

A Hitel folyóirat 2017.februári számának 103-110.oldalán olvashatjuk Lőrincz György:Bécs fölött a Hargitát című, kitűnő novelláját. A mű mondanivalója örök:szeresd a Hazád! A történet egy erdélyi férfiről szól,aki elhagyta Romániát és Nyugatra,Ausztriába távozott. ÁÁm a honvágy igencsak kínozta. Csak jó tíz év múlva térhet haza,brit segélyszállítmány kísérőjeként. Hazafelé menet átgondolja addigi életét, eszébe jut elhunyt édesapja,idős ésesanyja, aki már régen nem látott... Szívszorító, kemény történet. Akár a valóságban is megtörténhetett...

Aki a virágot szereti, az krumpliban is szereti. A happy-tricks.com oldalon egy egészen eredeti trükköt láthatunk a rózsák szaporításához. Kertészeti rajongóknak mindenképp ajánljuk, de bárki kipróbálhatja, egyszerű.