Írott és elektronikus média régen és ma

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

 Pláne,ha még igazak is... Az Erdélyi Gyopár természetvédelmi, turisztikai és kulturális folyóirat 2004/3. számában olvashatjuk Dezső László:Túra a Gyilkos-havasra(1408 m) és a Gyilkos-kőre(1378 m) című túrabeszámolóját. A két nevezetes hegy Erdélyben,a Kárpátok hegységben található. Ebben a cikkben olvashatunk két igaz történetet a Gyilkos-havasról. Mindkettő igaz(tehát nemcsak legenda). 1837-ben a Gyilkos-havas északnyugati oldala egyszerűen lecsúszott. Minden,ami rajta volt,hullott alá:pásztorok,birkanyájak,fák,bokrok és töméntelen mennyiségű föld. Ez volt az 1830-as évek egyik legnagyobb természeti katasztrófája(az 1838-as pesti árvíz mellett). Jókai meg is írta az esetet valamelyik regényében,a címre nem emlékszem. A másik "legendája"a hegynek nem más,mint egy természeti jelenség. Ha holdtöltekor fenn vagyunk a csúcson,meglepve tapasztaljuk,hogy egyszer csak eltűnik a Hold. Ez,persze,csak optikai csalódás,pár perccel később a hegy délnyugati oldalán újra felbukkan az égi

 Lászlóffy Aladár:Világnak vidéke c.verse a Kortárs folyóirat 1977.1. számában jelent meg. Nagyon szép vers,földrajzi és szellemi tájakat idéz,összefonódik benne természet,hegyek,álom,könyvek,múlt és jelen. Ha műfajilag kell besorolnunk a költeményt,akkor az "elégia" megnevezés illik rá legjobban. Formáját tekintve szabadvers,hosszú,ívelő sorokkal.  Hogy mi Lászlóffy Aladár művének "eszmei mondanivalója"(egyesek úgy szeretik ezt a kifejezést...)?Hát annyi,hogy a költő mindig komplex valóságot ábrázol. Tolla alól kiserken a látható világ ezer csodája,és a szellemi világ milliónyi csodája. Mikes Kelemen és egy tegnap esti álom. A behavazott erdélyi táj, és a múlt héten olvasott könyv. És természetesen mindez szinkronban halad a költő saját fizikai életével. Az igazán jó versben az ábrázoló és az ábrázolt összeolvad,szimbiózisba kerül. A világ komplex módon halad a költő egyéni békéje,tapasztalása felé.  Nekem erről a versről ezek a gondolatok jutottak eszembe.  László

A Hitel folyóirat 2017.februári számának 103-110.oldalán olvashatjuk Lőrincz György:Bécs fölött a Hargitát című, kitűnő novelláját. A mű mondanivalója örök:szeresd a Hazád! A történet egy erdélyi férfiről szól,aki elhagyta Romániát és Nyugatra,Ausztriába távozott. ÁÁm a honvágy igencsak kínozta. Csak jó tíz év múlva térhet haza,brit segélyszállítmány kísérőjeként. Hazafelé menet átgondolja addigi életét, eszébe jut elhunyt édesapja,idős ésesanyja, aki már régen nem látott... Szívszorító, kemény történet. Akár a valóságban is megtörténhetett...

Európa demográfiai mutatóit figyelembe véve hatalmas szenzáció- és ez az igazi szenzáció- hogy a Romániában, pontosabban: Erdélyben, található Szászfenes község lakossága az utóbbi huszonhat évben 400 százalékkal nőtt. Erről az elképesztő csodáról- mert szerintem arról van szó- a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i száma annak kapcsán számol be, hogy a megnőtt közösség miatt szükség volt új református templomra, amit annak rendje és módja szerint fel is építettek, fel is avattak. 400 százalék- szerintem bármelyik magyar, szlovák, olasz, de még bármelyik amerikai település is boldogan kiegyezne ilyen növekedéssel. Azt már mondanom sem kell, hogy nem migránsok befogadásával lett ekkora ez a szám. Egyszerűen a környék lakóit érdekelni kezdte Szászfenes. Sokan más falvakból költöztek ide. A helyi lakosok pedig családot alapítottak, merthogy az embernek családban kell élni. Nem igazán értem, hogy a fősodratú magyar média miért nem büszkélkedik Szászfenessel... Azt gondolom, hogy Szász

Az Erdélyi Örmény Gyökerek füzeteket a hasonló nevű kulturális egyesület adja ki, s ez már a 232. szám. A 2017. november-decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Miként ünneplik az örmény naptár szerint a keresztény ünnepeket? - Kirándulás az EÖGYKE szervezésében, olyan csodás településeken keresztül, mint Kissolymos, Székelykeresztúr, Kányád, Nagygalambfalva, Marosradnót - Hogyan emlékeztek az erdélyi örmények az 1849-ben kivégzett aradi vértanúkra? - Megrendülten emlékeztek Tarján Tamár irodalom-és színháztörténészre - I. Apafi Mihály több, mint 30 éven át volt Erdély fejedelme, a török árnyékában reálpolitikus tudott maradni ( hozzátehetjük: sajnos, az iskolai történelemoktatás igen kevés teret szán uralkodásának). - Kulturális program: Kárpátmedencei Székely és Magyarörmény Fesztivál, elsöprő sikerrel. - Kabdebó János fotóművész is állított ki a MOM kulturális központban. Mi, magyarok, nagyon keveset tudunk a nálunk élő örményekről. Pedig, mint ezt az Erdélyi Örmén

A Várak, kastélyok, templomok történelmi és örökségturisztikai folyóirat 2009. augusztusi számának tartalmából: - Visegrád az élő és folytonos magyar történelem szimbóluma: vára közelében már a rómaiak is megerődített települést építettek, Géza fejedelem idejében vált igazán fontos stratégiai központtá. I. András idejében pedig megkezdődött a vár és település első aranykora. - Verepce és Dédes várát még a szakemberek közül is kevesen ismerik, pedig egykor fontos erődített helyek voltak a Bükkben - Az Erdélyben található Őraljaboldogfalva középkori templomában 1311 körül készült freskókat találunk, melyek nyugati és bizánci hatásokat is mutatnak. - Rekonstruálják a nyírbátori kastély enteriőrjét. Nagyon aprólékos munkával állítják helyre a régi bútorokat. - Szécsény vára sokat tudna mesélni: a második világháború idején 300 ember talált menedéket a vár pincéjében. - Hermann Róbert cikke Gyulafehérvár 1849. évi ostromáról. A császáriak mindvégig együttműködtek a román népfelkelőkke