Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt mindannyian tudjuk,hogy Magyarországon igencsak erős a munkát,munkahelyet váltani kívánók aránya. De hogy ennyire...Az index.hu hírportálon olvastam Udvardi-Lakos Luca erről szóló cikkét(megtekintve 2023.február 28.,13 óra 38). A Deloitte könyvvizsgáló cég felmérése alapján a magyar munkavállalók 57 százaléka gondolkodik felmondáson,munkahely-és/vagy karrierváltáson. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy,hogy akár alacsonyabb fizetést is bevállalna,ha rugalmas munkaidőben dolgozhatna. 70 százalékuk nyilatkozott úgy,hogy szívesen dolgozna home office rendszerben-más,érdekes adatok mellett  ezek is olvashatók a kiváló cikkben. A HR-munkatársak az utóbbi évek legnagyobb kihívásaival néznek szembe. Elvégre vannak olyan munkakörök,amit egyszerűen nem lehet,csak kötött,jelenléti munkavégzéssel végezni. Viszont vannak olyan munkakörök,szakterületek,melyeket sokkal hatékonyabban lehet rugalmas környezetben végezni. Érdekes,izgalmas évek elé néznek a vállalatok...-és persze a munk

 A kérdésre a rövid válasz: igen. Ugyanis sok embernek a " harcokban"- amint a Népakarat című lap 1956. december 1-i száma 1. oldalán erről beszámol- tönkrement a lakása, hajléktalanokká váltak. Vajon mitől "ment tönkre a lakása" ezeknek az embereknek- kérdezheti a 21.századi történész?...A kormány ( amely  ekkor már a Kádár-kormány, s ugyebár mindig a helyén van), máris intézkedett a probléma megoldása érdekében, s az " elhagyott lakásokat"- értsük a 21.században: a Nyugatra menekült magyarok lakását- ezeknek az embereknek adták át.  A Népakarat egyébként a Népszava " utódja" volt, szakszervezeti napilap... Amúgy a cikk- meglehetősen célzatos tapintatlansággal- említ egy esetet, melynek során a disszidens édesanyja bejelentkezett Nyugatra távozott fia lakásába. Megtudjuk a pontos címet is, sőt, az édesanya nevét is, valamint a disszidált ( fiatalok kedvéért:engedély nélkül külföldre távozott) polgártárs nevét. Személyiségi jogok? Az 1956-os forr

 Pláne,ha még igazak is... Az Erdélyi Gyopár természetvédelmi, turisztikai és kulturális folyóirat 2004/3. számában olvashatjuk Dezső László:Túra a Gyilkos-havasra(1408 m) és a Gyilkos-kőre(1378 m) című túrabeszámolóját. A két nevezetes hegy Erdélyben,a Kárpátok hegységben található. Ebben a cikkben olvashatunk két igaz történetet a Gyilkos-havasról. Mindkettő igaz(tehát nemcsak legenda). 1837-ben a Gyilkos-havas északnyugati oldala egyszerűen lecsúszott. Minden,ami rajta volt,hullott alá:pásztorok,birkanyájak,fák,bokrok és töméntelen mennyiségű föld. Ez volt az 1830-as évek egyik legnagyobb természeti katasztrófája(az 1838-as pesti árvíz mellett). Jókai meg is írta az esetet valamelyik regényében,a címre nem emlékszem. A másik "legendája"a hegynek nem más,mint egy természeti jelenség. Ha holdtöltekor fenn vagyunk a csúcson,meglepve tapasztaljuk,hogy egyszer csak eltűnik a Hold. Ez,persze,csak optikai csalódás,pár perccel később a hegy délnyugati oldalán újra felbukkan az égi

 Vajon mi lett az 1970-es -80-as évek nagy lázadóival,a punkokkal?Vajon betagolódtak a rendszerbe,kétgyermekes kertvárosi családapák lettek,vagy továbbra is rendszerkritikusak maradtak?Többek között erről is írt Szentesi Zöldi László a Magyar Demokrata című hetilap 2021.február 3-számában. A cikk címe:Államilag dotált lázadók. A cikk megírásához az apropót a HétköznaPI CSAlódások nevű punkzenekar botrányos televíziós szereplése adta-de nemcsak erről esik szó a kitűnő cikkben. Hanem arról is,hogy van-e létjgosultsága a punk lázadásának most,a 21.században. Ráadásul úgy,hogy ez a lázadás politikailag motivált. Nem szeretném elvenni a Kedves Látogatók kedvét a cikk elolvasásától,úgyhogy többet nem mondanék:nagyon jó írás,tessék elolvasni. Inkább arról írnék néhány sort,én magam miért nem lettem punk. Mert lett volna rá lehetőségem,hallgattam annak idején Beatricét,Aurorát,de nekem hiányzott valami,aminek minden művészetben jelen kell lennie:a kifinomultság. Ezért inkább soft rockot hallga

 Napjainkban,amikor egyre nagyobb erővel kutatunk alternatív energiaforrások után-s úgy tűnik,egy darabig még kutatni is fogunk-,az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek érdemes volna elolvadniuk az Erdélyi Gyopár című,turisztikával,természetvédelemmel foglalkozó folyóirat 2004/3. számának 14.oldalán Pál Teréz:A Nagy Magyar-barlangban jártunk című írását. Az egyoldalas,kiválóan megírt túrabeszámoló csúcspontja az,amikor is az Erdély területén túrázó társaság megérkezik a Zenovia turistaházba. A turistaház mellett barlang található,s a barlang biztosítja a ház vízellátását. Nagyon jó,innovatív megoldás,egyetlen kérdésem van:szükséges-e víztisztítás,s ha igen,akkor hogyan oldják meg?Illusztrációként egy fekete-fehér képen láthatjuk a barlangot és a turistaházat,de ez a kép nem mutat semmit a víz útjáról.  S ha már Romániában ilyen ügyesen megoldották,Európa más tájain nem lehetne vizet nyerni a magashegységi barlangokból?Persze,nem olyan óriási kapacitásról van itt szó,de azért valam

Gyászol a magyar tudományos élet. Pótolhatatlan veszteség: 2023.február 17-én,81 éves korában elhunyt Gráf László akadémikus, Széchenyi-díjas biokémikus. Meghatározó személyisége volt a magyar természettudománynak, több amerikai egyetemen is tanított. Mindig jókedvű, életet szerető személyisége hiányozni fog mindenkinek, aki személyesen ismerte Őt.  Gráf László biokémikus munkásságáról bővebben az mta.hu weboldalról tájékozódhatnak. 

 Egy sportegyesület volt, azt tudom. Kezembe került Magyarország akkori elsőszámú és egyetlen sportnapilapjának,a Népsportnak 1960.április 1-i száma, melynek első oldalán adják hírül, hogy a VTSK női kosárlabdacsapata legyőzte a Vörös Meteort, 64:47- re, mint az összefoglalóból kiderül,Schneider, Gyimes és Borbély kitűnő játékával. Már csak az a kérdés, mi is volt az a VTSK. A wiki szerint ez a sportegyesület volt a BSE elődje. De mit rövidít az elnevezés? Egy vidéki sportegyesület nevét vettem analógiának: A Kalocsai VTSK a Kalocsai Városi Tanács Sport Klubja volt. Akkor ezek szerint a VTSK, a BSE elődje, a budapesti Városi Tanács Sport Klubja volt? Szerintem igen. Elég sok szakosztállyal rendelkezett az egyesület, felületes átfutás után találtam a Népsportban VTSK-s teniszezőket, birkózókat. Úgyhogy szerintem megfejtettem, mit is jelent az elnevezés. 

 Már évek óta problémát jelent a háziorvosok öregedése. 2023-ra szinte teljesen elfogytak Magyarországon a fiatal háziorvosok. A Magyar Orvosi Kamara facebook-oldalán közleményt jelentetett meg, ahol is azt olvashatjuk:a 30 éven aluli háziorvosok száma 5 fő. További adat:a ma Magyarországon praktizáló háziorvosok 7 százaléka 40 év alatti. A témáról a 24.hu weboldalon találnak érdekes,elemző cikket. Szomorú hírek ezek. Vajon húsz év múlva kik lesz a háziorvosom? Valami mesterséges intelligencia? Valószínűleg igen. 

 Az orvostudománynak réges-régi problémája,hogy mesterségesen állítson elő emberi testrészeket:inakat,csontokat,ízületeket,izmokat. A computertechnika és a genetika fejlődésével a szakemberek egyre jobb és pontosabb mesterséges testrészeket állítanak elő.  Azt viszont kevesen tudják,hogy a Magyarországon megjelenő Hobby Elektronika című,szakmailag igencsak igényes folyóirat 1995.évi számaiban Pálinkás Tibor többrészes cikksorozatban részletesen leírta,hogyan állíthatunk elő elektrotechnikai úton mesterséges izmot. Sőt,aki ért az elektrotechnikához,rendelkezik megfelelő ellenállással (négyfélére van szükség:egy 180 ohmosra,egy darab egy kiloohmosra,2 darab 100 kiloohmosra),kondenzátorral (1 db 27 pF),félvezetővel, valamint ért a kapcsolási rajzok olvasásához,akár otthon,a garázsban is  előállíthat mesterséges izmot. Nem kell hozzá csillogó-villogó laboratórium,meg sokmillió dolláros eszköztár.  Azt gondolom,az orvosoknak,orvosi műszerészeknek,erre a területre specializált mérnököknek,il

 Az Alföld folyóirat 2022/1. számának 30-31.oldalán olvashatjuk Purosz Leonidasz kitűnő versét,melynek címe:Mi,akik nem vagyunk pszichopaták. A vers egy hajdan lázadó,a világot jobbá tenni akaró generáció megszelidült álmairól szól. Az egykor sokat vitatkozó,idealista,senkit és semmit nem tisztelő,mindenre kontrázó értelmiségi fiatalok pár évtized múltán gyermekes családapává szelidültek/értek,a srácok felnőttek,belenőttek a realitásokba,érzelmi világuk is árnyalttá vált. Olykor azonban elegük van az egészből,néha álmodoznak arról,hogy újra fiatalok lesznek.  A vers kitűnő,mindannyiunkról szól. Az a kérdés azoban felvetődik:amit Purosz Leonidasz leírt,nem az a természetes?S nem az a természetellenes és groteszk,ha valaki középkorúan is bennemarad a fiatalkori világjobbítás állapotában? A címben szereplő " pszichopata" szó a társadalmi szintű tudathasadásra vonatkozik. 

 A HVG 2023.január 6-i számában olvashatjuk Balogh Csaba:Veszélyeztetett faj: az okotelefon című cikkét.  Ebben az áll, hogy a hamarosan kifejlesztésre kerülő 6G technológia feleslegessé teszi az okostelefonok használatát, ezért azok szépen lassan kihalnak a piacról. Persze, ez azért még odébb van, Szerző szerint még vagy tizenöt év kell mindehhez. Mi lesz akkor helyette?- kérdezhetjük mi, egyszerű Olvasók, felhasználók,akik nem rég kezdtünk hozzászokni a technológia fejlődés csúcspontjának nevezett okostelefonokhoz.  Lesznek az alábbiak: - önálló működésre képes okosóra - telefonálásra is képes fülhallgató - okoszemüveg, mely ma még kényelmetlen, de a gyártók ddolgoznak azon, hogy ez megváltozzon.  Az egyik cég szerint már 2025-ben elindulhat a 6G technológia tesztelése. A cikk kitűnő, de...Azért megkérdezzük magunktól: biztos, hogy kell ez a rohanás? Bár tudjuk: a technológiai fejődés nem áll meg. Zajlik a technológiai forradalom...

 Honnan lehet ismerős Tarnów neve? Valami történelmi dolog lehet, ugye...hát persze: 1794-ben itt született Jozef Zacharias Bem, általunk ismert nevén Bem József, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőse. Innen lehet ismerős Tarnów neve.  A Turista Magazin 2011.májusi számában Nagy Árpád tollából olvashatunk megkapó cikket erről a lengyel városról, ahol a legtöbb magyar ember még biztosan nem járt. Van itt Petőfi és Bem nevét viselő székelykapu, sőt, más magyar vonatkozású történelmi esemény is köthető Tarnów nevéhez:amikor Mohács utáni zűrzavaros évtizedeinkben Szapolyai János királyt riválisa, Habsburg Ferdinánd átmenetileg kiűzte az országból, Szapolyai Tarnów várában készítette elő a nagy visszatérést, maley sikerült is neki, egészen 1540-ig ült a magyar trónon.  Sőt, visszatérve Bem józsefhez:van egy hatalmas körkép az 1849.március 11-én vívott nagyszebeni csatáról. Ez a körkép a tarnówi Városházán tekinthető meg.  Amúgy az egész város telis-tele van reneszánsz és gó

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatják- h

 Akit érdekel az egyéni és történelmi emlékezet kérdése,feltétlenül olvassa el Miklya Luzsányi Mónika:Hencida című novelláját!A Jelenkor című,kiváló folyóiratban jelent meg(2006.április,401-405.oldal). Egy "sürített" családtörténetet olvashatunk ebben a műben. Történetet,mely apró mozaikdarabkákból áll össze. Az elbeszélőnek nincs is szándékában hagyományos,19.századi értelemben vett lineáris történetet összeállítani. Pontosan azáltal lesz a történet évtizedeket átívelő kerek egész,hogy nem ismerjük minden mozzanatát. Az elhallgatás,a csend is a történések része. Amire nem vagy nem jól emlékezünk,az is fontos,mert identitásképző erő lehet. És a kert,mint motívum-mennyire más,mennyire eltér a nagy kkasszikusok kert-ábrázolásaitól,ha jön egy idegen ember,és átveszi a kertben a hatalmat. Irányít a saját otthonodban. Nem feltétlenül rossz szándékú,de mindent elront. Nem szeretnék részletesen szólni a novella harmadik,mindent meghatározó eseménysorozatáról,szeretném,ha Ön,Kedves L

 Napjainkban sokan felvetik azt a kérdést: eléggé elhivatottak-e az iskolákban dolgozó tanárok, az óvodákban dolgozó óvónők? Ezzel kapcsolatban pedig felmerül egy újabb kérdés:tanítható-e a pedagógusi attitűd, a nevelés szeretete?  Hadd idézzek ezzel kapcsolatban egy 19.századi újságcikkből! Volt egy olyan újság Magyarországon, hogy Buda és vidéke. Az 1896.1.számban a Buda és vidéke megemlékezett arról, hogy 30 éves lett a Népnevelők Lapja ( a " népnevelő" szó gyakorlatilag a falusi tanítót jelentette). A köszöntő cikkek áradatában-ami már önmagában mutatja, hogy milyen fontosnak tekintették akkoriban az oktatásügyet- Scherer Gyula az alábbiakat írja: "A tanítás: mesterség, a nevelés: művészet.A tanító, ha nem tud nevelni,csak ügyes munkás lehet; a nevelő, ha a tanításban nem volna is kiváló, mindig művész.Ügyes munkássá, jó tanítóvá mindenki lehet, a művésznek, a nevelőnek születnie kell.". Scherer szembeállítja tehát a szaktanárt,, aki csak tárgyát tudja, azzal, a

 1949.februárjában már közeledett a bajnokságok tavaszi szezonja (akkoriban a januárt még nem tekintették tavasznak, mint manapság), a csapatok sorra játszották az előkészületi mérkőzéseket. Pécsett, Pécsbányatelep városrészben a helyi Dinamó csapott össze a PMSE csapatával,300 néző előtt. A mérkőzés 3-1 lett a Dinamó javára, a Dunántúli Napló szerint mind a 4 gól potyagól volt.  Azonban a mérkőzésen szurkolói rendbontásra- azaz:bekiabálásokra- is sor került. Erről ezt írja a Dunántúli Napló 1949.február 1-i száma:" A pécsi közönség ismét levizsgázott vasárnap,és igen sok jóérzésű szurkolót olyan kijelentés megtételére ragadtatott,hogy a pécsi sportközönség nem érdemel NB I-es csapatot...Ezek a botrányéhesek vasárnap is felváltva gúnyolták és " röhögték ki" az ellenfél játékosait,bizonyára azzal a céllal, hogy azok idegeik felett uralkodni ne tudjanak,s a végén egymást rugdossák...az az érces hangú, " sületlen" közbekiabálásairól ismert szurkoló ne gondolja, ho

 A Vasárnapi Újság című hetilap 1894/1. számának 6-7. oldalán olvashatjuk Mikszáth Kálmán:Páva a varjuval című elbeszélésének első részét. A történetben, mely Mária Terézia korában játszódik, Waldeck báró, aki nem mellesleg nyalka huszártiszt is, bákásen lovagol az úton, amikor előáll egy szegény fiatalember, és arra kéri, lője le. Miért?- kérdezi a báró, még fel sem ocsúdva ámulatából. Hát azért, mert a fiatal srácnak ( Nagy Józsefnek hívják) kellett volna vigyázni az apja két lovára, de ellopták a haramiák, s ő most nem mer az apja színe elé járulni. A báró, próbaképpen, ellő a fiatalember füle mellett, de a fickó meg se rezzen. Erre a báró felviszi huszárnak,Bécsbe, a lovak helyett pedig ad kárpótlást.  Szóval, mindannyiunk életébe kellene efféle bőkezű nemesember. Aki egyszer hirtelen megjelenik, kicsit azért próbára tesz, s minden veszteségünket kárpótolja.  És persze irigyelhetjük a Vasárnapi Újság 19.századi, többnyire polgári származású Olvasói, amiért még igazi irodalmat olvas

 Régóta törik a fejüket az orvosok, neurobiológusok, hogy mi is pontosan az autizmus. Sokáig azt gondolták, hogy egyszerűen csak az alacsnyabb intelligenciaszint eredménye. Ezt a nézetet az 1990-as években tudományosan cáfolták. A Newsweek hetilap 1996.május 13-i számában jelent meg Sharon Begley és Karen Springen cikke Life in a Parallel Word címmel. Ebben hivatkoznak a Yale és a New York University kutatóinak eredményeire.  A legújabb ( ne felejtsük:1996-ot írunk!) kutatások szerint az autizmus egyfajta szociális kapcsolattartási félelem, bezárkózás- a cikket úgy értelmeztem, hogy a kulcsszó a "félelmen" van. Be is mutatnak ( fényképen is) egy 6 éves kislányt, aki elájul akkor, ha a kifestőkönyvében vagy meséskönyvében az alakok mindkét szeme ránéz.Tehát az autizmus valami furcsa rettegés az arcoktól, szemektől, az eleven emberektől- ilyesmiről szól a cikk. Ajánljuk ezt a cikket orvosoknak, pszichológusoknak,gondozóknak no és autista gyermekek szüleinek. Érdemes elolvasni e

 Olykor sokkal több és jobb pszichológiát lehet tanulni irodalmi alkotásokból, mint lélektani szakkönyvekből- én legalábbis így vagyok vele. Elolvastam Schillinger Gyöngyvér: Április huszonegy című novelláját az Alföld folyóirat 2021/2. számában (25-28.oldal), és sok mindent megértettem a gyász feldolgozásáról- amit addig is sejtettem, csak valahogy homályosan, alaktalanul gomolygott bennem.Schillinger Gyöngyvér kisepikai műve megtanított arra, hogy legalább magam előtt kimondjam ezeket az érzéseket, gondolatokat. A novella hőse, az egyes szám első személyű elbeszélő egy barátja apjának kínos jelenetekkel tarkított temetésén vesz részt- eközben pedig újra átéli saját, édesapja elvesztése felett érzett gyászát. A két gyász, a két elvesztés-érzés összekeveredik.  Amit tanultam ebből a nagyon értékes műből: 1.A gyász nem múlik el, nincs olyan, hogy vége, ez nem film, nem sportverseny. 2. Az ember csak rosszat tesz magának azzal, ha erőlteti a túllépést. Minden folyónak megvan a maga apály

 Én nem tudom,de szerencsére voltak és vannak,akik tudják...A Hobby Elektronika című folyóirat 1996/1. számában olvashatjuk Bassó Andor:2×4 W-os aktív hangfal című cikksorozatának első részét. Szerző azzal-a számunkra,egyszerű felhasználók számára nem túl örvendetes-megállapítással kezdi,hogy az elektronikai cégek gyakran túl magas teljesítményt adnak meg hangfalaik műszaki adatainak felsorolásakor. Szerző mélyen megdöbben azon,hogy az akkori (1990-es éveket írunk) magyarországi műszaki boltok munkatársai ezeket az adatokat kommunikálják a vevők felé,egy kivételt említ a Szerző,amikor is az eladó megsúgta a vevőnek a valós teljesítményt...Ezután ismerteti a megépítendő hangsugárzó szerkezetét,közöl két kapcsolási rajzot is. Nagyon jó,egyedi hangvételű szakcikk. 

 Bucsek Henrik ( 1906-1997) nevét ma már kevesen ismerjük. Pedig ő volt a magyarországi hegymászás egyik kiváló alakja, civilben üvegtechnikus, újságíró. Sok magyarországi hegy mellett megmászta a 2678 méter magas Hochstadtl-t, a 2938 méter magas Grosse Zinne csúcsokat- mégpedig 1934-ben, vezető nélkül. Ez akkor forradalmi újítás volt a hegymászó-szakmán belül, akkori technikai felszereltség mellett óriási bátorság kellett hozzá.  Akit részletesebben is érdekel Bucsek Henrik élete, pályafutása, az a Magyar Turista című folyóirat 2007/2. számának 36-37. oldalán talál róla nagyon szép emlékező cikket, korabeli fotókkal. 

Balogh Edgár (1908-1996) a huszadik századi kelet-európai baloldali gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Csehszlovákiában,majd Romániában élt,műveinek többségét magyar nyelven írta. A Népszabadság 1981.december 24-i számában (eredetileg a Népszava negyven évvel azelőtt megjelent híres karácsonyi számára emlékezve)jelent meg Balogh Edgár:Három vezérlő eszme igaz szolgálatában című cikke. Emeljünk ki a bravúros publicisztikai írásból egy gondolatot: Mely három eszme vezette közéleti működése során Balogh Edgárt? 1. Népiség,azaz a falu,a parasztság felé fordulás 2.Népfrontiság,azaz:a baloldali erőknek össze kell fogniuk,nézetkülönbségeiket háttérbe kell szorítaniuk 3.Népi demokrácia,azaz a szovjet típusú berendezkedés elfogadása. (21.századi szemmel ez utóbbit kifogásolhatjuk,az első kettő viszont "pozitív").  A cikkben említést tesz még egy eszméről,amit fontosnak tart:ez pedig a nemzetiségek egymással való megbékélése,a "nemzeti elzárkózások felkísértő korlátaival&q

 Az Erdélyi Gyopár című,igen magas színvonalú és igényes kiállítású folyóirat 2005/5. számában,a 16.oldalon jelent meg meg Izsák Györgynek A környezeti nevelésről című cikke. Az írás arra világít rá,hogy mennyire el van maradva nálunk az ifjúság környezeti nevelése. Ennek illusztrálására Szerző egy amerikai (konkrétan chicagói) példát hoz. Chicagóban elszaporodott a parlagfű,erre a városvezetés és a környezetvédő egyesületek kampányba kezdtek,ez pedig olyan eredményes volt,hogy pár héten belül több százezer chicagói lakos huzigálta ki a parlagfüvet a járda mellől.Példamutató dolog ez,nálunk,Magyarországon is kellene ilyesmi. A nagyon jól megírt cikk eszembe jutott még egy gondolatot-nem,nem azt,hogy nálunk ilyen kampányokat nem szerveznek. Hanem azt,hogy a környezeti nevelésnek két vonalon kell haladnia:1. Általános,rendszerezett környezeti nevelés 2. Kampányok,az éppen aktuális problémára összpontosítva.  Mindehhez persze Magyarországon szükség volna megfelelő tudású és mennyiségű sza

 Aki szeretne áttekintést kapni arról, milyen síelési lehetőségek vannak Szlovákiában, feltétlenül olvassa el Fiedler Anna Mária és Pusztay Sándor cikkét a Turista Magazin című folyóirat 2011.januári számában! A kitűnő cikk Szerzői összefoglalják, melyek a legjobb szlovákiai síközpontok, hova érdemes elmenni milyen árakkal számolhatunk ( persze, akkori árakon), bemutatják például Donovalyt, Jasnát, Lomnicot, és még néhány más síközpontot. Megtudjuk, milyen síbérletet lehet váltani ( ez 2011 óta valószínűleg változott), milye szolgáltatásokat kínálnak a szállodák. Nagyon jó a cikk, remekül összefoglal, felkelti az érdeklődést. Persze, nem árt, ha az egyszeri turista felkeresi az adott síparadicsom weboldalát. Mindent tudni fog. Már csak hó kell. Igaz, van hóágyú, de mégis...

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt illetve leverése után kb. 200 00, többségében jól képzett magyar ember hagyta el hazáját, és kezdett új életet a világ legkülönbözőbb pontjain: az USA-tól kezdve Ausztrálián át Svájcig. A Kádár-rendszer sajtója mindent megtett, hogy minden rosszat elmondjon ezekről a- a kor szóhasználata szerint- " disszidensekről".  A Népszabadság 1958. november 1-i számának első oldalán olvashatjuk: az akkori kormányszóvívő elmondta,  hogy több ezer magyar " disszidenst" tartanak fogva Brazíliában, és rabszolgaként dolgoztatják őket az őserdőben. Beszámolt arról is, hogy Rio de Janeiróban, a Virágok szigetén, 230 magyart, köztük nőket és gyermekeket, véresre vertek, majd behurcolták őket a belső területekre, az őserdőbe. Gyaros kormányszóvívő szerint minderről az ENSZ is tud, de megfenyegették a magyarokat, hogy ne szóljanak.   Történelmileg csak az a kérdés, mi igaz mindebből. Nagy valószínűséggel csak a Kádár-sajtó propagandisz

 Az azóta már sajnos megszűnt Agglomeráció című havonta megjelenő és Pest megyében terjesztett lap 2004-ben interjút készített a kiváló közgazdásszal, Bod Péter Ákossal, az adózásról. Az interjú az 1. évfolyam 1. számának 10. oldalán olvasható. Bod Péter Ákos hangsúlyozza:az adórendszer két legfontosabb követelménye a hatékonyság és az igazságosság. a számtalan remek gondolattal teli cikkből most két fontos dolgot emelnék  ki: - az adózás kultúra kérdése is - a helyi adók mindig nagyobb arányban folynak be, mint a központi, állami adók, mert a helyi adók esetében az adózó cég vagy állampolgár helyben látja az eredményeket.  Megfontolandó gondolatok, a 21.században is.  Az Agglomeráció című lap azóta sajnos már megszűnt, előfizetés után itt nézheti meg a lapszámok teljes tartalmát: adt.arcanum.com