Írott és elektronikus média régen és ma

 A biológusok sokáig azt gondolták,hogy szélsőséges körülmények között, pl. az óceánok mélyén nem élnek rovarok. Ezt 2020-ban megcáfolták.  Amint az Élet és Tudomány című folyóirat hírül adta(2020.szeptember 11-i szám,1180.oldal),argentín biológusok felfedeztek egy olyan tetűfajt,mely a déli oroszlánfókák úszóiba fúrja be magát és ott parazitaként élősködik. Az igazi kérdés az,hogyan bírja ez a kisméretű rovar elviselni a tenger-pontosabban:ócéán-feneke közelében lévő irtóztatóan nagy nyomást. A déli oroszlánfóka ugyanis nagyon nagy mélységekbe lemerül. Ennek kiderítése a következő évek feladata lesz.

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

Amikor belekezdtem Bakos András cikkének olvasásába ( Itt járt Robin.Hódsors Magyarországon:pörkölt vagy projektpartner, Magyar Narancs , 2023.február 6. 18.20.o.), arra gondoltam: na, má' megint egy cikk az aranyos, ám kissé veszélyes hódokról, hogy mekkora zsenijei is ők az állatvilágnak, és hogy ne bántsuk őket, stb. Mert rengeteg ilyen, mondjuk ki nyíltan: közhelyektől hemzsegő cikk látott napvilágot az európai írott sajtóban.  Kellemesen csalódtam:Bakos András nagyon új, az átlagolvasó ( azaz jómagam) számára eddig ismeretlen dolgokat mond el ezekről a meglehetősen mostohán kezelt lényekről. Például megtudjuk, hogy minden hód épít gátat, ellentétben a korábban elterjedet nézettel,miszerint csak a kanadai hód teszi ezt. Azt is megtudjuk, hogy hazánkban 1996-ban Gemencen indult meg a hódok visszatelepítése. Aktualitása is van a hód-kérdésnek: az egyik településen olyannyira elszaporodtak, hogy gyérítéshez kellett folyamodni- a Szerző nem feltétlenül ítéli ezt el, de a nyilatkozó

 Rovarok a lakásban- nem kellemes téma, de azért illik róla beszélni (talán többet is, mint a honi sajtó és média teszi). Ha úgy csinálunk, mintha nem lenne probléma, akkor csak annyit érünk el, hogy a lakásban élő rovarok úgy elszaporodnak, hogy már ki sem lehet őket irtani. Az Élet és Tudomány  című ismeretterjesztő folyóirat 2020.október 2-i számának 1264 oldalán, Vásárhelyi Tamás:Büdosbogarak szezonja című írásának részeként, olvashatunk a lakásokban élő egyik legidegesítőbb élőlényekről, a poloskákról. Vásárhelyi cikkéből kiderül, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően a bencepoloskán kívül új poloskafajok jelentek meg Közép-Európában, azon belül Magyarországon.  - ázsiai márványpoloska - zöld vándorpoloska Ezek invarzív, tehát más ökoszisztémából érkező, itt meghonosodott fajok.Mindketten a címerespoloskák rendjéhez tartoznak. Rejtőzködő élőlények, csak akkor támadnak, ha rejtekhelyüket kell megvédeni.  Ritkán találkozunk velük lakásban, de ezek a találkozások igencsak sokk