Írott és elektronikus média régen és ma

 Néhány extravagáns milliárdosnak köszönhetően az írott sajtó és az elektronikus média mostanban felkapta az űrben való életnek, a Föld elhagyásának témáját. Pedig a kutatók, az űrtudomány művelői már az 1970-es években foglalkoztak a gonodlattal: ugyan lehetne-e a földi civilizációt átmenteni a kozmosz más részeire? a magyar ismeretterjesztő irodalomban a Delta magazin 1980/1. száma " dobta be" a témát: Itt jelent meg Héli Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban című cikke ( 24-27.o.). Ebben szó esik mindarról, amit a ma embere képzel az űrbéli telepes életről( elsősorban a Hold vonatkozásában): - az odautazás módja, a visszatérés lehetősége - táplálék - levegő - lakhatás - társadalmi viszonyok.  Héli Mátyás kissé előreszaladt várakozásaival. Cikkében azt írja, 2003-ra, a Wright fivérek léghajó-utazásának 100. évfordulójára 50 telepes fog indulni az űrbe. Hát, ebből nem lett semmi, mindenesetre a szakemberek szorgalmasan dolgoznak az ügyön. Az 1970-es éve

 El Mirador a maja civilizáció egyik központja volt. Igen szokatlan sajtóorgánumban, a Vakok Világa című folyóirat 1989/10.számában olvashatunk róla cikket, melyet Ray T. Matheny könyve alapján Szabó Lászlóné írt és fordított. Méghozzá remekül. Szinte érezzük a nyári negyvenfokos trópusi meleget, a kutatókat folyton zaklató moszkitókat. Látjuk magunk előtt a hatalmas, vörösre festett mészkövekből épült szent építményeket. Teraszok, szobrok, hatalmas közterek között járunk, megcsodáljuk a 18 méter magas piramist ( köztudott, hogy piramisokat nemcsak az ókori egyiptomi civilizáció hozott létre). Megtudjuk a cikkből, hogy a kutatók sokat vitatkoztak azon, hogy El Mirador vajon a klasszikus maja korban ( Kr.u.250-900), vagy a preklasszikus maja korban épült. Nagy valószínűséggel mindkettőben, mégis, inkább a klasszikus maja korban beszélhetünk a város virágkoráról. Ennek ellenére több száz preklasszikus cseréptöredéket is találtak. Matheny könyve említést tesz még a régészet hiénáiról, a f