Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt hihetnénk, a hulladék-újrahasznosítás illetve a hulladékalapú energiatermelés valami 20.század végi dolog, amit a környezetvédő mozgalmak hoztak be a köztudatba.Pedig nem! 1938-ban egy svájci cég már próbálkozott ezekkel, mégpedig Magyarországon, Budapesten. Villanyáramot, útburkolatot,csatornacsövet akar gyártani a budapesti szemétből egy svájci vállalat- ez a kor Olvasói számára meglehetősen megdöbbentő cikk jelent meg a Magyar Nemzet 1938.december 1-i számának Nemzetgazdaság mellékletében a 9. oldalon. A cikk írója szerint minden kilogramm budapesti szemétből fél kilowatt áramot lehet gyártani, a svájci cég gyártaná le az áramot, amit jelképes áron felajánlana megvételre Budapest városának. Ugyanígy a magyar főváros vásárolhatná meg a szemétből készült útburkolatot,műanyag csöveket. A cikkből az is kiderül, hogy akkoriban Pestszentlőrincen működött a főváros szemétlerakó-központja, de ez már kapacitásainak végén járt. A svájci cég ötlete megoldotta volna Budapest hulladék-prob

 A Magyar Hírlap 1938.május 29-i számában jelent meg Gáspár Zoltán könyvrecenziója Erdei Ferenc:Parasztok című könyvéről. A cikk Szerzője nem hagyományos könyvrecenziót írt,inkább kifejtette véleményét a magyar parasztság,a nép és a nemzet viszonyáról. Akkoriban a magyar sajtó teli volt ilyen témájú cikkekkel,Gáspár Zoltán írása kiemelkedik a mezőnyből. Gáspár szerint ui.a nép,azaz a magyar lakosság túlnyomó részét adó parasztság még a nemzet alatt van,de ellene szegül a főleg a jobboldalon tapasztalható frázispuffogtató nemzetieskedésnek. Magyarul:a parasztság nem politikai nemzet akar lenni,hanem valódi nemzet. Az 1938-ban írott szavakat ki lehetne terjeszteni akár az egész 21.századi magyar társadalomra. A mai magyarság sem kér azokból,akik "nemzetet mondanak még a "Jó napot!"helyett is",viszont szeretne modern nemzet lenni.  Vajon jó úton haladunk effelé?

Érdekes lehet a 20. századi történelem kutatói számára, hogyan vélekedtek az európai országok szociáldemokratái a sztálini rendszerről. Arról a rendszerről, mely 1938-ra emberek millióit semmisítette meg, vagy küldte munkatáborba. Tébolyult, eszét vesztett módon. A Szocializmus folyóirat- főszerkesztője Mónus Illés- mérsékelt szociáldemokrata irányultságú médiatermék volt, éppen ezért igen alaposan szidalmazta a sztálini rendszert, és sok esetben magát Sztálint is. Az 1938/3. számban maga a főszerkesztő írt elkeseredett hangú cikket a Szovjetunió-beli állapotokról. Az alábbiakat tartom érdemesnek kiemelni ebből a cikkből: - A Szovjetunióban Sztálin maga alá gyűrte a demokráciát és diktatúrát épített ki, ami ellenkezik mind a marxizmussal, mind a leninizmussal. - A régi bolsevikokat, az 1917-es forradalom hőseit Sztálin kiirtotta, vagy megfosztotta funkciójuktól. - Sztálin átiratta a történelmet, kitöröltette az iskolai tankönyvekből a régi gárdának még az emlékét is. - A szovjet