Írott és elektronikus média régen és ma

 A 21.században divat lett,hogy költők,akik addig az irodalmi életben,könyvek,folyóiratok lapjain jeleskedtek,érdeklődni kezdenek a fiatalok által legkedveltebb kulturális szcéna,azaz a könnyűzene iránt. Tandori Dezső a magyar irodalmi élet egyik legtalányosabb alakja. 2019-ben elment közülünk, de munkássága, életműve még jó darabig velünk marad.  Ebben a rövid kis posztban nem szeretnék kitérni költészetének elemzésére ( a teljes spektrumot ebben a monumentális méretű életműben úgysem foghatja át senki, legfeljebb erre szakosodott irodalomtörténészi munkaközösségek), inkább csak egy versét ajánlanám a Kedves Látogató figyelmébe.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2001/7. számában olvashatjuk Tandori " The Way I am" című költeményét ( a cím az eredetiben is idézőjelben). Ezt a verset a már megszokott - élet-halál - madár motívumokon kívül az is jellemzi ám, hogy egyik címzettje Eminem, a korban híres, meglehetősen megosztó személyiségű rapper. Maga a mű form

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 A Kortárs irodalmi és kritikai folyóiratnak anno több százezer Olvasója volt. Mai világunkban ezt már nehéz elhinni...  A Kortárs folyóirat 1977/3.számának 371.oldalán olvashatjuk Tandori Dezső:Folytatódik c.versét. A 22 soros,egytagú költemény az idő (szándékosan írom kisbetűvel) folyamában vergődő,akár még az örökkévalóság dicsőségéig is eljutó embert,az alkotót mutatja be. Az ember utazik múltban és jövőben (Dante-verebek-tercinák),vagy épp a középkori kolostor falán függő telefon metaforájával mutatja ezt a Költő. A nagybetűs Beszélgetés a jelen zsibongását jelenti,az odaverődő-visszavettető titokzatos erő pedig az idő. Az ember ebben az időben úszik,és időnként kiemelkedik belőle,gondolom,ez a földi lét tartama. De minden földi létnek a feledés lesz a vége.  Nem nehéz észrevenni a versben a görög-római mitológia,azon belül is az időelképzelés hatását. Tandori Dezső azonban csak nagyon ritkán tesz direkt utalásokat az őt ért hatásokra. Ebben a versben minden 20.századi. Ettől jó,e

A Tiszatáj mára már a magyar kultúra tradicionális folyóirata, remekül egyesíti magában a klasszikus hagyományokat és folytonos újat keresést. A 2017. évi decemberi számban is rendkívül sok újszerű irodalmi forma fedezhető fel. Ezek közül is kiemelkedik Nemes Z. Márió verse, a Komjáthy Jenő költeménye ...című. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy idézzek a műből, annyit mindenesetre elárulhatok, hogy elképesztő, és nagyon szórakoztató. Ugyanakkor tragikus is: ha az említett 2789. esztendőre olyan lesz a magyar nyel,v mint amilyennek Nemes Z. Márió jövendöli, az nem lesz éppen az ideális... A folyóiratban olvashatunk tanulmányokat Kassák Lajosról, a hazai irodalmi és képzőművészeti avantgarde kánon megteremtőjéről, valamint érdekesnek és jövőbe mutatónak találom Tandori Dezső céduláit ( ha szabad annak neveznem). Ezek voltaképpen képversek, cetliken. Minden magyar irodalomkedvelő embernek tiszta szívből ajánlhatom a Tiszatáj minden számát. Az irodalom nemesít. Ebben a formáb