Írott és elektronikus média régen és ma

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti va...

 Az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű internetes portált nagyon jó "médiaterméknek" tartom, érdemes volna magyarországi internetezőknek is időnként felkeresni. A külföld rovatban október 5-én jelent meg a hír, miszerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, szerint 760 millió ember kapta már el a koronavírus-fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a WHO szerint a világon minden 10. ember fertőzött.  Érdekes, hogy ehhez képest a mainstream média 35 millió fertőzöttről beszél. A két szám közötti szignifikáns különbség ( igen, én is néztem anno Legyen Ön is milliomost...) finoman szólva is gyanúra ad okot. Mégpedig arra a gyanúra, hogy valaki, valakik nem mondanak igazat. Mert ekkora különbség nem lehet.  Hacsak azt nem mondjuk, hogy a WHO értéke becsült érték, a hivatalos adatok pedig az eddig ténylegesen kimutatott fertőzötteket mutatják. Szóval, nem tudni, mi az igazság. Tartsuk be a szabályokat, fertőtlenítsünk, hordjuk a maszkot, tartsuk be a másfél méteres távolságot,...