Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogy rohan az idő...A Falu, város ,régió című tudományos folyóirat 1999/6. száma közöte Páhy Anna tervező gyakornok írását,Kétszázak klubja címmel. A lényeg:egy táblázat tartalmazza az 1999-es Top 200 magyar cégek listáját, árbevétel szerint. Hogy is néz ki az élmezőny? 1. Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. 2. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft. 3. Magyar Távközlési Rt. 4. Magyar Villamos Művek Rt. 5. Audi Hungária Motor Kft. 6. Philips-csoport 7. Opel Magyarország Járműgyártó Kft. 8. Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. 9.Magyar Államvasutak Rt. 10. Metro Holding Kft. Néhány további érdekes helyezés: 16. Magyar Posta Rt. ... 25. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. ... 27. Paksi Atomerőmű Rt. ... 34. Budapesti Közlekedési Rt. ... 39. Szerencsejáték Rt. ... 41. TITÁSZ Rt. Hát, ők voltak 1999-ben a legjobbak között. Többségük ma is működik, legfeljebb átszervezetten, vagy más tulajdonossal, más néven. 

 A kitekinto.hu  című külpolitikai portál írta meg, hogy jelentősen változik az Eu klímavédelmi politikája a következő években.  Eddig az úgynevezett ETS rendszerben minden tagállam kapott lehetőséget az ingyenes kibocsátásra, magyarul ingyen kapott egy bizonyos egységet. 2032-től ez a rendszer megszűnik ( tehát 10 év van az átállásra). Azonkívül fontos változás, hogy kiterjesztik az ETS-t a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből eredő felhasználásra. még egy fontos változás: 2027-től a kibocsátáskereskedemből származó bevételeket kizárólag klímavédelemre fordíthatják.  Ez utóbbi igencsak érdekes lesz,hiszen mind a mai napig nincs pontosan meghatározva a klímavédelem fogalma. Ha ültetek, magánszemélyként 5 fát a kertembe, az klímavédelem?  Szóval, sok itt a kérdés...

 Az azóta már,sajnos,megszűnt Delta magazin 1976/10. számában olvashatjuk Greguss Ferenc:Az Antarktisz búvárai című cikkét,melyben Szerző Paul Bert francia kutató és munkatársai kísérletsorozatát mutatja be. A kutatók arra voltak kíváncsiak,hogy1. Milyen mélységbe merülnek le vadászat közben a császárpingvinek és a Weddel-fókák 2. Hogy lehet,hogy a mélységből való feljövetel közben nem kapnak keszonbetegséget? Az első kérdésre a részleges válasz:a kutatók eredménysi alapján a császárpingvinek 260 méteres mélységbe is lemerülnek. Ez hatalmas mélység,a keszonbetegséget pedig úgy kerülik el,hogy teljesen alacsonyra,percenként 16 alá lassul a pulzusok,és teljesen más az oxigén-nitrogén háztartásuk is,mint az emberé. Akit érdekel a cikk,nagyobb médja-adatbázisokban illetve nagyobb könyvtárak folyóirat-állományában megtalálja.

Vannak olyan szituációk, amikor valakinek sikerül bekerülnie a társadalom elitjébe, de másra számít, mint amit kap, ezért aztán önként visszamegy a társadalom aljára, ahonnan indult, de ott sem érzi jól magát. Mert már nem illik oda az illető. Szőke Mária Magdolna:Boszorkánytánc- ballada egy bazsarózsáról- című novellája ( Várad, 2007/9.,29-35.) pontosan ilyen helyzetet örökít meg. Egy fiatal hölgy bekerül a médiaelitbe, ott, hát, szóval, bizonyos dolgokat kell tennie, ettől megcsömörlik, s úgy dönt, hazatér szikes falujába. De már a hazafelé tartó buszon furcsa incidens éri, amire ő maga is eléggé furcsán reagál...Többet nem árulunk el, tessék elolvasni a művet, nagyon jó, irodalmi csemege. A folyóirat internetes elérhetősége: varad.ro Aki pedig nem szeret neten olvasni, annak ajánljuk a nagyobb könyvtárakat!

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebár, finans

 A Rakéta Regényújság az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyarországi folyóirata volt,hetente jelent meg,minden szám több százezer példányban kelt el. Az 1988/29.számban olvashatjuk Gyurkovics Tibor:Hé,Jani! című novelláját. Nem éppen gyerekeknek való,inkább a kamasz és annál idősebb olvasóknak ajánlom. Főhős egy bizonyos Hajdúné,aki valamiféle kulturális szervezetnél dolgozik,és előadásokat tart a nők jogairól. Hajdúné rengeteget kínlódik a súlyával,semmilyen fogyókúra nem használ neki. Egy ízben vidékre utazik,és ott a sofőrrel...aztán másnap megtartja megszokott előadását. Este hazamegy,férje inkább az új kónyvével foglalkozik. Az igazi olvasói megdöbbenést,vagy mondjuk úgy:a katarzist, a sofőrrel folytatott viszony módja,és az előadás tartalma okozza.  Nagyon komoly társadalmi látlelet,plusz egy kis erotika:ez Gyurkovics Tibor novellájának lényege. 

 Réges-régen költészet és zene egybetartozott. Ennek az össuetartozásnak emlékét olykor még mai irodalmunkban is érezzük.  Vannak olyan versek, amelyek csak akkor tárják fel igazi értelmüket, ha énekeljük őket. Ezen költemények közé sorolhatjuk Goron Sándor:Bolondos játék című költeményét is. A Várad folyóirat 2007/9. számának 36. oldalán olvasható.  Amikor először elolvastam, egyszerűen nem mondott semmit.Tíz rövid sor, az első fele rímtelen, a második fele rímes. Az élet bolondos játék és kész. Aztán magányomban elkezdtem a művet énekelni, afféle magam- improvizálta dallamra- és csoda, megnyílt. Vannak olyan művek, melyeket ki kel léptetni megszokott értelmezési közegükből,hogy megértsük őket, ennyi a tanulság. A verset pedig tessék elolvasni!  Itt a folyóirat weboldalának linkje: varad.ro

 Takáts Tamás a magyar könnyűzenei élet egyik megkerülehetetlen személyisége. Mások mellett a Karthago, az East együttes énekeseként, valamint szólistaként alkotott maradandót.  Az origo.hu  írta meg ( megtekintve 2022.június 21. 9 óra 02 perc), hogy ez a nagyszerű zenész, énekes koronavírusos, és nincs jól. Látogatóink, olvasóink nevében azt kívánjuk, hogy minél előbb gyógyuljon meg, szövődmények nélkül, és legyen egészséges, és minél több időt tudjon a családjával tölteni. És persze, színapdon énekelni.  Mielőbbi gyógyulást, Kedves Takáts Tamás! Szurkolunk Neked, imádkozunk Érted! 

 A Szép Házak építészeti magazin 1997/1. számának 32-34.oldalán találhatunk gazdagon illusztrált cikket egy budai hegyoldalon épült családi házról. A cikk szerzője maga az építész,Lebedi Attila. Kétszintes,tetőteres családi ház épült a meglehetősen romantikus fekvésű-a háttérben fenyőfák látszanak- telken.  Hogy azért ne legyen minden tökéletes,Lebedi Attila megemlíti azt is,mennyit kellett csatázni a magyarországi bürokráciával,a megfelelő építési engedély miatt. A cikk kitűnő,a fényképek felkeltik az Olvasóban a vágyat,hogy de jó is lenne ott lakni...

 Az Új Művészet című képzőművészeti folyóirat 2003/2. számában szenzációs kiállításról olvashatunk beszámolót Szegő György tollából.  Mert állítottak már ki- képzőművészet címszó alatt- nyilvános vécéket, festett madártollakat, kitömött állatokat, műanyag szörnyeket, emberi testeket. Nem is baj az, hogy vannak ilyen unikális tárlatok, kell a művészethez némi extravagancia.  A 2002-es budapesti kiállítás azonban különlegesnek számít. Itt ugyanis műtermeket állítottak ki. A Kedves Látogatók megnézhették, milyen körülmények között alkotott Ligeti Miklós,Csontváry Kosztka Tivadar, Kondor Béla, hogyan nézett ki kívülről a Százados úti művésztelep. De láthatunk itt- persze, kicsinyítve- műteremkastélyokat, műteremvillákat, sőt, a 20.század elején elterjedt műterem-bérházakat is, ahol szegényebb, vagy mondjuk úgy: még nem annyira befutott festők, alkották meg, igencsak vegyes színvonalú, képeiket.  Nagyon kár, hogy az ilyen kiállításokat nem "hozzák le" ( már a kifejezés is...) a v

 2022.június 14-én világraszóló sikert aratott a magyar labdarúgó-válogatott: Nemzetek Ligája mérkőzésen, idegenben, 4-0 arányban legyőzte Angliát. A világ vezető sajtó- és médiatermékei egyöntetűen jogosnak, megérdemeltnek tartották a magyar válogatott sikerét. New Yorkban, a Time Square felhőkarcolóinak hírblokkja is beszámolt a magyar válogatott csodálatos győzelméről ( az origo.hu -n tekinthető meg a kép).  Régen volt már kis hazánknak ennyire jó sajtója Nyugaton. Reméljük, lesz még alkalom, hogy szép magyar sporteredményekről számolnak be Londontól New Yorkig.  Az angol sajtó és média sportszerűen a saját csapatában kereste a hibát, elismerte, hogy a magyarok jobbak voltak. És akkor itt a magyar csapat összeállítása: Dibusz-Lang,Orbán, Szalai Attila- Fiola,Styles( Nagy Ádám),Schafer,Nagy Zsolt-Sallai (Nego), Szoboszlai-Szalai Ádám( Ádám)

 A Rakéta Regényújság (amely,nevével némileg ellentétben,főként novellákat,elbeszéléseket közölt) 1988/5. számában olvashatjuk Örkény István:A Vörös Malom című írását. Tulajdonképpen két részből áll az elbeszélés. Az elsőben elolvashatjuk,miért is haragudott meg József Attila Örkény Istvánra-annyit elárulok,a Hatvany-féle mecenatúrával függ össze a dolog,meg azzal,hogy Örkény szerint József Attilának nem volt humora. A második rész már sokkalta szívszorítóbb:a második világháborúban vagyunk,egy hadifogolytáborban,ahol flekktífusz üt ki. Örkény is elkapja,hetekig eszméletlen. Megismerkedik egy Kis-Kovács nevű bajtárssal,akit aztán tanítani kezd:versekre,biológiára,meg mindenre,nagyon szívszorító.  A Rakéta Regényújság pedig nagyon hiányzik a magyar sajtópiacról. Afféle irodalmi vegyesfelvágott,mindenféle színekkel. Ha valamelyik kiadó,megfelelő áron,látna fantáziát ilyesmiben,nem volna rossz ötlet feleleveníteni. 

 A dán állattenyésztés mindig is világszínvinalon működött,nem utolsósorban az innovációk hatékony felhasználása miatt. Egy ilyen innovációról számol be egy igencsak elfeledett,de színvonalas sajtótermék,a Delta magazin 1976/12.száma,kis hírként,a 4.oldalon. A dánok műanyag napszemúveget raktak a csirkékre.A probléma az volt,hogy a derék tyúkanyók hajlamosak,főként a tojáskiköltés időszakában,a másik derék tyúkanyóban a halálos ellenséget látni. Ilyenkor heves összetűzések robbannak ki a csirkék között,ami járhat az állatok jelentős súlyvesztésével is. Namost:a dán tudósok és gazdák úgy okoskodtak,hogyha sötét szemüveget teszünk a csirkére,akkor nem fogja látni ellenségnek vélt fajtársát,és szép nyugodalmasan kapirgál tovább,gazdája nagy boldogságára. Azt már kevésbé vették figyelembe a dánok,hogy a vak tyúk nemcsak az ellenségét nem látja,de mást sem. A kaját sem. Vagy úgy gondolták,igaz a közmondás,és vak tyúk is talál szemet? Kedves Barátom!Ha szeretsz számítógéppel vagy ceruzával,v

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legolvasottabb sajtóterméke,minden szám telis-tele van nagyon érdekes cikkekkel. A 2014.áprlisi számban például Pagan Kennedy írását olvashatjuk a Pantone-skáláról. A Pantone-skála színskála,ahol minden színnek saját kódja van. A nárciszsárga például 123. Amikor azt halljuk-látjuk a médiában,hogy egy cég levédetett egy színt,akkor tulajdonképpen arról van szó,hogy ezen a skálán védetett le egy kódot. A 356 kódszámú szín például a Heineken-zöld nevet viseli. A 279 kódszám neve ENSZ-kék. A Pantone-skálát Lawrence Herbert amerikai nyomdaipari vállalkozó találta ki az 1960-as években,hogy az egész világon egységes színeket lehessen használni.  A cikk kitűnő,akit részletesebben érdekel,olvassa el a Reader's Digest 2014.áprilisi számának 34-35.oldalán! Sajnos, nem találni a magazin magyar nyelvű kiadásának weboldalát. 

 A Turista Magazin a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) képes folyóirata. A 2018.februári szám 42-47.oldalán olvashatjuk Dömsödi Ádám kitűnő cikkét,A palóc Olümposz felfedezése címmel. A Szerző a Karancs-hegyen és környékén tett túráról számol be,úgy hogy kedvet csinál másoknak is e nem túlzottan magas,mégis kihívást jelentő hegy megmászásához. A cikkből kiderül,hogy a Karancs,bár alacsony,minden oldalról rendkívül meredek. Szerző azt tanácsolja,a havas oldalon másszunk. Megismerhetjük Somoskőújfalut,amely kicsi,de rendkívül színes község. Az egész környék teli van gyönyörű erdőkkel,nincs tarvágás vagy ilyesmi. Egy kőbányából csodás kilátás nyílik Észak-Magyarország dombvidékére,illetve láthatjuk az itt épült városokat is,pl.Salgótarjánt. Nagyon jó kis beszámolót kapunk Dömsödi Ádámtól illetve a Turista Magazintól(azt viszont nem értem,miért kell a címlapon kisbetűvel írni a címet,de ez csak apró dohogás).Bárcsak minél több ilyet olvashatnánk,láthatnánk a sajtóban,médiában! Úgyhogy,

 Új, nagyon komoly és igényes folyóirattal gazdaagodott a magyar sajtó- és médiapiac. Nagyon okos, sínvonalas folyóiratot indított 2022-ben a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja. Az Eurázsia magazin című folyóirat első száma ( 2022.1. negyedév) számtalan kitűnő cikket tartalmaz, a gazdag termésből kiemelném Salát Gergely: Kína közös vállalkozása Eurázsiával című írását.  Szerző röviden összefoglalja a kínai gazdaság és társadalom hosszú lemaradásának történelmi folyamatát, a felzárkózási kísérleteket, a sikeres modernizációt,felsorolja azokat a gazdasági ágazatokat, melyekben Kína már a világ élvonalában jár, pl. e-kereskedelem. Megtudhatjuk, mit is jelent a kínaiak értelmezésében a " reform és nyitás" jelszava. Kitér olyan problémákra is, mint pl. Nyugat-Kína gazdasági lemaradottsága, hogyan lehetne ezt orvsolni. Megtudhatjuk, mi az a BRI, milyen szerepe van ebben Európának.  Ajánlom ezt a kitűnő cikket mindazok figyelmébe, akiket érdekel Kína és Európa kapcsolata, az ,

 A Rubicon folyóirat 2022/5. számában jelent meg Mitrovits Miklós elemző írása, Kádár " nyugati nyitásai" címmel. A cikket-véleményem szerint- minden történésznek, történelemtanárnak, egyetemi hallgatónak el kellene olvasnia. Merthogy: kitűnő!  Megtudhatjuk, milyen mozgásteret engedett a Szovjetunió és Varsói Szerződés Kádár János nyugat-európai külpolitikai érdeklődésének. Miért nem akarták a szovjetek, hogy Magyarország felvegye a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val? Hogyan folyt bele Magyarország a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai hadműveletekbe? Milyen volt Kádár és Dubcek egymáshoz vfűződő személyes viszonya? Egyedül Kádár volt az, aki nem akarta Dubcek megbuktatását?  Mennyiben volt gazdasági irányultságú Magyarország és a nyugati nagyhatalmak ( Franciaország, NSZK, stb.) kapcsolata? A szocialista Magyarország csak azért kereste a nyugati országok " barátságát", mert fenyegetett a gazdasági egyensúly megbomálásának, ezzel együtt a belső eladósodásnak a rém

 Hollandiában 2021.márciusában tartottak parlamenti választásokat,a képviselők és pártok a 150 tagú Tweede Kamer helyeiért versengtek. A választásról a HVG című hetilap 2021/12. száma számolt be(Németh András:Tartóshullám,27-28.o.). A cikkben részletesen olvashatunk Mark Rutte VVD nevű,jobbközép irányultságú szervezetének győzelméről,a második helyezett D66 elnökének internetet bejárt asztaltáncolós győzelmi ünnepléséről. Részletesen elemzi a Szerző a lehetséges kormánykoalíciókat,valamint bizakodva számol be arról,hogy Rutte győzelmével valószínűleg mélyül az európai integráció.  A cikk végén egy rövid mondat megragadta a figyelmemet. A választáson 37 párt indult,végül 17 került be a 150 fős parlamentbe. Sok a rétegpárt (pl.idősek,állatvédők). Hollandia igazi demokrácia,ahol mindenki megtalálhatja a neki szimpatikus pártot,politikai csoportot.  A cikk kitűnő,korrekt,tárgyilagos,méltó a HVG kitűnő színvonalához.

 Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában olvashatunk egy nagyon érdekes írást Reichardt Richárd tollából. Címe:Fehérjemérnöki mutatvány. A cikk arról szól,hogy japán kutatók megalkottak egy mesterséges fehérjét,melynek a CPTX nevet adták. A CPTX feladata,hogy helyreállítsa a szervezetben található,de nem jól működő szinapszisokat. Most nem térnék ki arra,hogy mi a szinapszis,miért kell helyreállítani,ezeket a Szerző részletesen leírja cikkében,méghozzá úgy,hogy laikus is megérti. Inkább fel szeretném hívni a figyelmet egy alkalmazási területre,melyet a cikk nem említ.  A depressziót többnyire pszichiátriai betegségként tartjuk számon. Csakhogy az időben elnyúló depressziónak vannak olyan fizikailag jelentkező mellékhatásai,amelyek-tudomásom szerint,de lehetséges,hogy tévedek- okozhatnak szinapszisok egyensúlyának megbomlásával járó betegségeket. Érdemes lenne tehát ezt a fehérjét depresszióban szenvedő betegeknek is "beadni". A cikk egyébként szól arró

 Sokan- munkapszichológusok, közgazdászok, orvosok, vállalkozók- próbálták már megfogalmazni, miért is tesz jót az embernek az aktív élet, azaz a munka. Találtam egy verset, magyar költő írta, még a magyar irodalomban is kevéssé ismert, de mindennél találóbban megfogalmazza, miért is kell az embernek dolgoznia, alkotó munkát végeznie. Veress Miklós:Munkadal című népies-realista verse a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat 1977/3. számában jelent meg.  Van benne négy sor:"...őrölj,malom,őrölj/mert aki nem őröl/abba a nagy csendbe/úgyis beleőrül...".  (A malom itt metafora, az embert jelképezi). Pontosan erről van szó,. . A nem dolgozó ember elveszíti kapcsolatát a világgal, csend-élete lesz, körbeveszi őt a csendes érdektelenség. Ezt az emberi lélek nehezen viseli, mert az ember társas lény, arra teremtetett, hogy együtt legyen, kommunikáljon más emberekkel.  különösen nyugdíjba vonuláskor tapasztalja meg sok ember az elhagyatottság, feleslegesség érzését.  Napjainkban, ami

 Nagyon érdekes cikket találtam a Paramedica Egészségmagazin című folyóirat 2020.szeptemberi számában, szerzője Szendi Gábor. Négy olyan, gyakran fogyasztott táplálékról bizonyítja be, hogy egészséges, amit az újabb gasztro-irodalom nem sorol az egészséges élelemiszerek kategóriájába. Ezek:a befőtt, a csokoládé, a só, és a kávé. Utóbbi esetben egy több, mint 2 millió ember egészségét követő metaanalízisre hivatkozik a Szerző.  A kávéval kapcsolatban legtöbbször a koffein káros hatását szokás emlegetni. Szendi Gábor szerint a dolog úgy működik, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokik a koffeinhez,kivéve azoknál, akiknél a máj nehezen bontja le ezt az anyagot. A fogyasztók többségénél azonban a kávé nemhogy növeli, de csökkenti a vérnyomást.  A kitűnő és alaposan elgondolkodtató cikk elolvasása után azért felmerült bennem a kérdés:akkor az alacsony vérnyomásúak ne igyanak kávét?  Itt a folyóirat weboldala: paramedica.hu

 Mindig, minden időben, minden munkahelyen akadtak emberek, akiket munkatársai és főnökei a " nehezen fegyelmezhető" kategóriába soroltak be. Sóvári Zsuzsa: A csatabárd című riportja ( megjelent a Forrás folyóirat 1982/5.számában) egy ilyen embet mutat be. Afféle megmondóember ő: mindig megmondja a véleményét, főleg,amikor nem kellene. Az illető a Rákosi-rendszerben sztahanovista volt, a kommunista rendszer kedvence. A Kádár-korszakban pedig levezette mindazt a keserűséget, ami felgyülemlett benne. Saját bevallása szerint az esztergályosként dolgozó férfi többször is megverte a főnökét, állandóan panaszkodott a rossz munkakörülmények miatt, amolyan nehéz ember-e volt a cégnek. Túlérzékeny a csávó- egyszer azt mondta neki az igazgató, hogy " jöjjön csak mondja gyorsan...", ezt is személye ellen irányuló kommunikációnak tartotta. Pedig hát egy vezető mindig, minden történelmi korban igencsak elfoglalt. Hogy ez az érzékenység, érzelmi túlhevültség mennyiben vezehető vi