Írott és elektronikus média régen és ma

 A Digitális Fotó magazin 2004.áprilisi számában lettem figyelmes két,egymástól teljesen eltérő témájú,stílusú,de a maga nemében kitűnő cikkre. Az egyik egy romániai szegénynegyedről,a Kolozsvár melletti "Dallas"-ról szól. Szegénység,kilátástalanság,nincs áram,víz,nincsenek kövezett utcák,a gyerekek piszkosak,rongyosak. Egyetlenegy mosoly nem látszik a képeken,minden arc komor.  A másik cikk a Seychelle-szigetekről,a világ legnépszerűbb és legszínvonalasabb turistaparadicsomáról szól. Derékszögben meghajló pálmafák,szinte incselkedő napfény,mosolygó emberek mindenütt,teli piacok egzotikus gyümölcsökkel.Az élet,a boldogság szemléje. Két külön világ. Egymástól távol.Nagyon távol.

 A Magyar Turista című kitűnő folyóirat 2007/7.számában olvashatjuk Makleit László kitűnő írását,Házsongárd,a magyar Pantheon címmel. A remek,rendhagyó "temetői útikalauz"a magyar és román szellemi élet azon kiválóságainak állít méltó emléket,akik végső nyughelyüket itt,a Kolozsvárott található házsongárdi temetőben találták meg.  Itt nyugszik mások mellett Bölöni Farkas Sándor,aki a 19.században beutazta Amerikát,s ismertette meg a születő demokráciát a magyar olvasóközönséggel. Itt lelt végső nyugalmat a magyar nyomdászat és könyvkiadás 17.századi vezéralakja,Misztótfalusi Kis Miklós,aki-mint a cikkből kiderül-nemcsak komoly tudományos műveket,de szakácskönyvet is kiadott. Ha még korábbi időkbe szeretnénk visszamenni,Szenczi Molnár Albertnek is itt találjuk kopjafáját. De ha újabb korok tanúira vagyunk kíváncsiak,Szilágyi Domokos költőt (a Bartók Amerikában című hosszúvers alkotóját)is itt találjuk,éppúgy,mint Emil Racovitát,a barlangbiológia megalapítóját.Vagy Kós Károlyt,...

 A Pesti Napló a 19.század egyik legnépszerűbb magyarországi sajtóterméke volt. A lap 1850.október 1-i számának 3. oldalán olvashatjuk,hogyan mentette meg Sobri Jóska-halála után is- a kolozsvári német színházat. Persze,a cenzúra miatt nem lehetett mindent leírni,dehát azért történész az ember,hogy összerakja a mozaikdarabkákból a valóságot. 1850. A szabadságharc leverése után vagyunk,alig több,mint két évvel. Az önkényuralom szigorúan korlátozza a magyar nyelvű kulturális intézményeket. A hatalom nem támogatja magyar nyelvű színházak műkődését. Kolozsvárott is csak német nyelvű színházat engedélyeznek. Csakhogy a város túlnyomórészt magyar polgárságát ez nem különösebben érdekli. Az előadások jóformán üres nézőtér előtt zajlanak. Frieze,a német igazgató teljesen kétségbe van esve. Színháza a csőd szélén áll. Ekkor támad egy ötlete. Magyar darabot játszik. A cikk nem írja,mit szólt ehhez a cenzúra,azt gyanítom,nem örült neki. Hogy ne legyen annyira feltűnő,egy-ahogy a cikk írja-"z...

A Helikon irodalmi és kulturális folyóirat ( Kolozsváron jelenik meg)2018/4. számában olvastam Bíró Gergely novelláját, az Egyenruha címűt. Ebben egy idős férfi, az 1956-os forradalom és szabadságharc veteránja, megkapja egyenruháját, még állófogadásra is meghívják, aztán a megemlékezésen majd összefagy, mert nem visz magával meleg ruhát, pedig esik az eső és fúj a szél. Szóval, az egész novella arról szól, hogy vajon ma, Magyarországon, eléggé megbecsüljük-e az 56-osok emlékét? Az ünnepségeken, kitüntetéseken és egyéb külsőségeken kívül a nemzet megadja-e harcosainak azt a belső elégedettséget, hogy: nem hiába harcoltunk, érdemes volt áldozatokat hozni...Bíró Gergely novellája erről szól. Én pedig, nemcsak mint történelem szakos tanár, hanem mint magánember is, alaposan elgondolkoztam. És szerintem még gondolkodni is fogok. Talán életfogytiglan. A novella kitűnő, ajánlom mindenkinek.  A Helikon folyóirat oldalán remek írásokat olvashat: helikon.ro

A Helikon irodalmi folyóirat Kolozsvárott jelenik meg, havonta kétszer. A 2018/3. szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Zalán Tibor kitűnő verse, elképesztő nyelvi játék. Címe: Karnyújtásnyi idő, olvasható a címlapon. Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány újmesék. ( Archaikus cigány kultúra- elképesztő kombinációk, voltaképpen több ezer éves szürrealizmus). Simonffy József versei közül nekem a valami most tetszik legjobban, szerintem nyugodtan írhatta volna a versek címét nagybetűvel. Nagy Tamás novellája: Törésveszély André Ferenc versciklusából olvashatunk részleteket: aki másnak verset ás Kollár Dávid Tandori-variációi Tzveta Sofronieva: Saga a lebontott udvarról. A Helikon igen magas színvonalú irodalmi folyóirat, missziós szerepet tölt be az erdélyi magyar kultúra megőrzésében. Olvassuk! xxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is. erettsegitesztek.blogspot.com

A Korunk Kolozsvárott megjelenő folyóirat, rendszeresen közöl tanulmányokat, verseket, recenziókat stb. A 2018.januári számban jelent meg Kemenes Géfin László verse, a Szeméttelep, mely T.S. Eliot: Átokföldje című versének parafrázisa- bár ez utóbbi szó ellen a Szerző tiltakozik. A Szeméttelep áttekinti a huszadik század magyar történelmét, ötvenhattal, disszidálásokkal, Kádár-korszakkal. Remek vers, csak azt sajnálom, hogy olykor-olykor belecsúsznak trágár kifejezések is. Szerintem nem kellene, enélkül is kerek egész. xxxxxxxxxxxxxxxxxxX Itt találod a Korunk weboldalát: www.korunk.org

A Helikon című irodalmi folyóirat a Romániához tartozó Kolozsvárott jelenik meg, havonta kétszer. A 2018/4. számban Biró Annamária készített interjút Szilágyi Márton irodalomtörténésszel. Szilágyi Márton, a 18-19. századi irodalom szakértője elmondja, hogy nem közönségnek ír,mert nem érzi, " hogy lenne egy kész olvasóközönség", inkább megpróbál visszagondolni egykoir egyetemista, gimnazista önmagára, és ennek a fiktív, múltbeli lénynek érdelődését célozza meg. És higgyék el: a nagyok így csinálják! Nem úgy működik a dolog, hogy valami bestsellerkiadó meg az író kisakkozzák a könyvet, úgy, hogy abból, minél többet lehessen eladni. Nem .Az író megírja művét, a közönség pedig vagy vevő lesz arra, vagy sem. Ilyen a kultúra természete. Az interjú különben kitűnő. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások vállalkozóknak és magánszemélyeknek. 06 70 208 38 74