Írott és elektronikus média régen és ma

 Milyen látási nehézségekkel,szemészeti problémákkal kell megküzdenie egy utasszállító repülőgép pilótájának?Erre a nagyon összetett kérdésre ad választ Grósz Andor és Medgyaszay Attila:A repülés közben ható fő tényezők és a vizuális munkavégzőképesség című tanulmánya,mely az Újabb eredmények a szemészetben című folyórat 1991/1. számában jelent meg. Megtudjuk,mi az oka annak,hogy az operátorok sokszor idődeficittel vagy a statisztikai adatok túl nagy tömegével küzdenek. Meglepődhetünk,milyen nagy a személyi mulasztások aránya a légibalesetekben. Képet kapunk arról,milyen sokféle definíciója létezik a vizuális munkavégzőképességnek,s hogy milyen nehéz ezeket összeegyeztetni. Választ kapunk arra a kérdésre,miért nevezhetjűk információs tölcsérnek az emberi látószervet. Szerzők idéznek komoly nemzetközi kutatásokat,melyek pontosan meghatározzák a szem egyes részeinek információs befogadóképességét. Ez pl. a fotoreceptorok esetében 5-6x10 a kilencedik hatványon/secundum. A 87.oldalon talál

 Egy kedves és intelligens Látogatónk jegyezte meg, hogy túl kevés természetudományi és orvosi témájú bejegyzés olvasható ezen a blogon. Igaza van. Szépen lassan elkezdek az ilyesfajta témák felé is nyitni ,tekintve, hogy a 21.századi média egyik legkeresettebb témájáról van szó.  Most azonban még kicsit visszamegyek a 20.századba. A Szemészet folyóirat 1990/1.számában ( keltezés:Budapest, 1990.február) a 13-17. oldalon nagyon érdekes közleményt olvastam. Szerzői: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája és ugyanezen egyetem Ideg- és elmegyógyászati Klinikája.  A kutatók azt vizsgálták,milyen arányban fordul elő sclerosis multiplex (SM) gyanujával kezelt betegeknél kóros látókérgi kiváltott válasz VEP-vizsgálat esetén. 40 beteget vizsgáltak, akik az SM legkülönbözőbb tüneteivel jelentkeztek felvételre. A nemek aránya 1,5/1 a nők javára. A vizsgálati időperiódus 3 év. A negyven beteg közül 17 esetben állították fel az SM diagnózisát. A 12 kóros VEP-latenciát muta