Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogyan értékelhetjük a 2023.évet?Szerintem nem tartozott az emberiség történetének legszebb esztendei közé. 10 pontból 5 pontot adnék rá.  Nem sikerült lezárni az orosz-ukrán háborút,ősszel pedig újabb háború robbant ki a Közel-Keleten. A klímaváltozás ellen sikerült tenni valamit,valamelyest javult az egészségügy globális  helyzete is. Az északi félteke országainak GDP-je nőtt,az Egyenlítőtől délre fekvő államok viszont szegényebbek lettek. Szóval,eléggé vegyes volt a 2023.esztendő. Reméljük,a következő év már jobb lesz!

1997-ben megkezdődött az űrkutatás valaha volt legnagyobb méretű projektje:a Cassini-Huygens program a Szaturnuszt vizsgálta meg, addig elképzelhetetlen közeli távolságból. a National Geographic folyóirat 2018.decemberi száma részletesen foglalkozik a kozmikus expedíció történetével.( Eva van den Berg:Élő Szaturnusz?). Gyönyörű fényképek tanúskodnak ennek a gigantikus tudományos ( ma már tudománytörténeti jelentőségű) vállalkozásnak sikeréről, a lefényképezett holdakról ( mint kiderült, a Szaturnusznak legalább 53 holdja van, de még kilencet feltételeznek a kutatók). Megtudjuk, milyen nehézségeket kellett legyőzni a program elindítóinak. Megdöbbentő,hogy ezen az óriásbolygón ( mérete 734-szerese a Föld méretének) minden óriási: egyszer lefényképeztek egy 8 ezer kilométer átmérőjű hurrikánt. Ez kb. elsöpörné a Földet.  akit részletesebben érdekel a Cassini-Huygens program története, annak tehát ajánlom a National Geographic 2018.áprilisi számát!  

 A magyar televíziózás történetében mindig neuralgikus pont a Szenteste,azaz december 24-e estéje. Az elmúlt években a nezőkért való versengés egyetlenegy kérdésre fókuszált:Kevin vagy nem Kevin?Az a tévétársaság ugyanis,aki megszerezte a Reszkessetek,betörők!sugárzási jogát,tarolt. 2023-ban sem volt ez másképp. A Kevin-filmet bemutató Tv2 a 18-49 éves korosztály 37,8 százalékának figyelmét meg tudta szerezni. Ez hatalmas szám,414 000 néző. A konkurrens televíziók ennek közelébe sem jutottak,az RTL Klub például 5,8 százalékos nézettséget tudott felmutatni.  Úgy tűnik,Magyarországon még jó darabig Kevin és a Reszkesssetek,betörők! lesz a legyőzhetetlen karácsonyi tévésztár. Szerintem méltán. Jó ezt a kis történetet nézni. Győz az igazság,ráadásul a legkisebb fiú jóvoltából. Mint egy magyar népmese,olyan ez. 

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 A körforgásos gazdaság-a kifejezést a környezetvédők ismertették meg a világgal-lényege,hogy az egyszer már felhasznált nyersanyagból új nyersanyagot és végül új készterméket nyerünk. Angol rövidítéssel ezt 10R-nek is hívják.  Akit részletesen érdekel a téma,az remek bevezetést talál a Népszava 2021.december 20-i számának 16.oldalán. Marnitz István cikkének címe:Kifogytunk a nyersanyagokból. Alcím:Pazarlás.A kimerülő erőforrásokkal szemben a "körforgásos gazdaságnak"nevezett újrahasznosítási elv érdemi megoldást kínál. Marnitz egy táblázatban sorolja fel a 10R-t,azaz a körforgásos gazdaság lépéseit. Ezek a következők: Elutasítás-Csökkentés-Megújítás-Újrahasználat-Javítás-Felújítás-Újragyártás-Továbbhasznosítás-Újrahasznosítás-Visszanyerés. A Népszava kitűnő cikke  inkább azoknak szól,akik úgymond belekóstolnak a témába,frissen találkoznak vele. Akik részletesebben kívánnak tájékozódni,számtalan információs forrást találnak a neten illetve a kónyvtárakban.

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában olvashatjuk Nagy Éva Johanna:Lanzarote. tüzes, szeles, emberi című, gazdagon és igényesen illusztrált írását a népszerű és egzotikus nyaralóhelyről ( Lanzarote a Kanári-szigetek egyike, Spanyolországhoz tartozik).  Nekem, mint röghöz kötött közép-európainak, két dolog volt furcsa. Egyik a meglehetősen furcsa holdbélinek is nevezhető természeti formák, másik dolog pedig a szőlőművelés.  Mifelénk a szőlőt nagy, hosszú tőkesorokban nevelik. Lanzarote szigetén pedig minden tőke egymagában áll, körülvéve egy körkörösen elrendezett talajjal. Ott úgy nevelik a szőlőt, mint nálunk a gyümölcsfákat. Nyilván közrejátszik ebben a tengerszint feletti magasság, valamint a vulkanikus talaj. Nagyon érdekes, szép. Lehet, hogy jövőre elutazom oda. 

 Johann Wolfgang Goethét az európai irodalom talán legnagyobb alakjának tartjuk ( Shakespreare és Szophoklész mellett), mégis, valahogy nehezen sikerül őt igazán "vegészben" értelmezni. Egyesek parókás udvari lakájnak mutatják be, aki verseivel,drámáival folyton csak hatalmasokat szolgált, mások nőbolond értelmiségi lovagocskának ábrázolják. Valahogy az emberi arcát eddig sehogysem kapta meg az utókortól.  Az Alföld irodalmi folyóirat 2000/3. számában olvasom Tábor Ádám: A goethenyár című versét. Ebben a költő egy teljesen újfajta Goethe-értelmezést kínál nekünk, Olvasóknak. Goethe ebben a beállításban panteista romantikus. És ezt a romantikus, természetszerető lelkületet a költő, Tábor Ádám is átveszi. Ez az ő sajátos, egyedi és megismételhetetlen Goethe-élménye. Akik érdeklődnek a német irodalom, vagy a 18-19. századi európi irodalom iránt, azoknak feltétlen ajánljuk olvasásra a verset, akik pedig más irodalmi érdeklődéssel bírnak, azoknak meg azért, mert a vers jó.  Amúgy

 A legtöbb mai ember nem érti a balettet. Az iskolai zenei nevelés is kevés súlyt fektet rá, amúgy meg kevés a társulat.  Ezen a meg nem értésen old- sikeresen- a Velekei Lászlóval, a Győri Balett igazgatójával készült interjú, mely a Hangoló című folyóirat ( a Budafoki Dohnányi Zenekar időszaki magazinja) 2023. őszi számában jelnt meg. Az interjút készítette Petró Margit, és a 46-50. oldalán olvasható. Megtudhatjuk többek között: -miként éretelmezheti a közönség a balett sajátos nyelvrendszerét? - mi a különbség a történetmesélős és a szimfonikus balett között? - Veleki László melyiket szereti jobban a kettő közül? - mozdulattá formáljuk-e minden érzelmünket, s ha igen, akkor ebből mi következik a balettre nézve? - miért mondhatjuk, hogy a táncművészetben nincs két egyforma előadás? - hogyan választ zenét, hogyan választ darabot a rendező? És még számtalan más titoknak birtoksai lehetünk, ha elolvassuk a Hangoló folyóirat cikkét! 

Azon gondolkodtam valamelyik nap, a mai,21.századi világban, ismerjük-e még személyesen a szellemi embereinket: íróinkat, művészeinket, tudósainkat? Megismerjük-e egy író arcát, ha elmegy mellettünk az utcán? Vagy annyira lefoglal bennünket saját dolgunk, hogy észre sem veszünk senkit, csak megyünk előre?  A Nők Lapja hetilap 2022.augusztus 3-i számában olvashatjuk Dobray Sarolta publicisztikáját Keresem címmel. A műfaj egyik gyöngye. Arról szól, hogy az írónő egy " rajongója" ( és ezt a szót most én, a recenzens teszem idézőjelbe), jobban ismeri az írónő munkásságát, mint ő maga. Gyűjti az idézeteket, egy noteszba gyöngybetűkkel jegyzeteli is.  Igen, akad ilyen még a 21.század rohanó világában is.  Azt gondolom, ez az elismerés minden díjnál és honoráriumnál többet ér. Hogy akad valaki, aki egy írónő leírt szavait noteszba másolja. Odafigyel rá.  Érdemes lenne ezt a publicisztikát elolvasni minden Írónak és Olvasónak...

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, mert a kína

 Bevallom,nem vagyok nagy autós,ám szemet szúrt valami a Metropol hírújság 2023.december 1-i számában. A cikk arról szól,hogy Karácsony Gergely Budapesten új fizetős parkolási zónákat létesített(megjegyzem,nem vagyok biztos abban,hogy kizárólag a főpolgármester akaratán és döntésén múlik az ilyesmi,de nem vagyok szakértője a témának,ha tévedek,kérem,nézzék el nekem!).  A cikk szerint 4 új körzetben(ezek Zuglóban,Ferencvárosban és Újbudán találhatók) 300 forint lesz egy óra parkolás,a Hegyvidék körzetben található ingatlannál pedig 600 forint. Jómagam egy kelet-magyarországi városban,Debrecenben élek. Itt a parkolás 400 forint/óra,ha nem kiemelt körzetben pihen a személygépkocsi. Akkor most Debrecenben drágább a parkolás,mint Budapesten? Akinek van megalapozott véleménye vagy információja a témáról,írja meg!

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intellektusra. Van a magy

 Az általam nagyon tisztelt Both Miklóssal,zenésszel és néprajzkutatóval, készített interjút olvashatunk a HVG 2023.március 30-i számának 82.oldalán. Az interjút Puszta Dóra készítette. Megtudjuk,milyen hangszereken tanult meg először,hogyan lett a kedvence Jimi Hendrix után Bartók Béla. Olvashatunk a népzenegyűjtés nehézségeiről és örömeiről,választ kapunk arra a kérdésre,hol lehet még Magyarországon autentikus népzenét gyűjteni. Both Miklós részletesen beszél a kelet-ukrajnai népzenegyűjtő projektjéről is.  Nagyon rokonszenves,munkája és feladata iránt alázatos ember képe rajzolódik ki az interjúból. Amelynek elolvasása után azon is elgondolkodhatunk,milyen sokoldalú és emberformáló dolog a zene. 

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár

 Egy szenzációs cikket találtam a vg.hu internetes oldalon.Szerzője Fogarasi Norbert, címe:Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben,a karrierben és a mindennapokban. Megtekintve 2023.12.06., 10 óra 42 perc.  Szerző három kulcsterületet emel ki,ahol a sakkjáték segíthet az üzleti életben: - időbeosztás. Sok ember egyszerűen képtelen megfelelően beosztani az idejét, egyik feladat csúszik a másikra. A sakk megtanítja, hogyan építsünk fel egy játszmát egyenletes időbeosztással.  - döntési (kényszer)helyzet kezelése - elfogadása annak, hogy döntéseinknek következményei lesznek A kitűnő véleménycikkhez azért hozzátennék néhány mondatot ( mint sakk-rajongó, egykori játékos). Magát a számítási készség fejlesztését. A PISA- tesztek is tanúsítják, hogy a magar diákok mennyire gyengék matekból- az adatok ismeretében úgy néz ki, hosszútávú trendről van szó, nem pedig átmeneti visszaesésről.. Ha a sakkot bevonnák a matematika-tananyagba ( kísérleti jelleggel ez már korábban megtörtént, az

 1905-ben nagyon súlyos politikai válság volt Magyarországon, talán a 19. század történelmének legsúlyosabb belpolitikai válsága.Nem szeretnék belemenni a nem éppen szívderítő részletekbe, pl.abba, miként került hatalomra az ún. darabontkormány- ez majd egy másik bejegyzés tárgya lesz- inkább azt tartanám fontosnak kiemelni, hogyan is reagált erre az egész felfordulásra a vidéki sajtó, hogyan kommunikálta az olvasók felé az eseményeket..Vegyünk egy példát, pl. Balatonvidék ( Keszthelyen megjelenő vasárnapi hetilap), 1905.július 2. Szerkesztőségi vezércikk ( fél oldalas) tárgyalja a témát. Három dolgot emel ki: - az ellenállás az egész nemzet ügye - szigorúan törvényes mederben kell tartani - tilos a pártoskodás Hogy ebből mennyi vált valóra a fővárosi nagypolitikai boszorkánykonyhában, arról lehet vitázni. A lényeg, hogy vidéken maradjon meg a béke. Megmaradt. Többé-kevésbé.

A Népsport 1970.május 1-i számának 3. oldalán Borbély Pál írása próbálta magyarázni, miért is nem jutott ki a magyar labdarúgó- válogatott az 1970-es labdarúgó VB-re. Szerinte azért, mert fiatal csapatunk még nem érett meg rá...Erre mai, 21.századi fejjel csak annyit tudok mondani:hm...Ha innen nézzük, így igaz, ha onnan nézzük, onnan sem igaz. Nem ezzel szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni.Azt azért elmondanám, hogy akkoriban 16 csapatos volt a VB. Meg azért azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akkoriban olyan nagy egyéniségek futballoztak Magyarországon, mint Albert, Bene, Dunai II, Mészöly és társaik.  Van a cikkben egy érdekes bekezdés. A válogatott edzőmeccset játszott Szentendrén, és valahogy nagyon nem alakultak jól a dolgok ( anno az ötvenes években Puskásék tízet rúgtak ilyen csapatoknak). Szóval, az egyik szurkoló a sokadik rossz lövés, elrontott csel után kiakadt, és azt mondta:-Nem érdemes ezekre szót vesztegetni.  Borbély Pál, valami erkölcsi felsőbbrendűségt