Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nagyvilág világirodalmi folyóirat,magyar nyelven közöl a világ min országában megjelent verseket,novellákat,drámákat,regényrészleteket,esszéket. Az 1981/4.szám tartalmából szemlézünk: Harold Pinter:A melegház című drámájában a melegház (azaz,allegorikusan értelmezve,Európa) élete felyboldul,a sorszámmal jelölt páciensek sorra szegik meg a szabályokat,valaki még odáig is elmerészkedik,hogy lemészárolja a személyzetet. Feledhetetlen színmű,tele angol humorral-Šlawomir Mrožek írásaiból megtudjuk,hogy a kritikus is ember,illetve,hogy modern világunkat eluralja az absztrakció-Eddig ismeretlen Kosztolányi-műfordítások kerültek elő (Goethe,Hardy,D.H.Lawrence és mások versei)-Rolf Hochhurh:Egy tiszriorvos töprengései című műve a második világháború borzalmas világába vezeti az Olvasót-Salvador Espriu katalán költő versei szeretetről,megismerésről,szabadságról-Mannu Bhandari indiai írónő Talán egyszer című elbeszélése arról a tengerészről szól,aki három év után tér vissza családjához-Kül...

 Az 1970-es években Magyarországon megkezdődött a történelmi szembenézés. Azok a magyar értelmiségiek, akik nem helyesen cselekedtek a Rákosi- korszakban, majd a korai Kádár-korszakban, kitárták a szívüket. Persze, nem direktben és nem is a mainstream-médiában, hanem kevésbé olvasott kulturális folyóiratokban, többnyire irodalmi köntösbe csomaglva.  Az Új Írás című folyóirat 1975.februrái számában jelent meg Bihari Sándor: Krónika című verse. 5 szonettből álló ciklusról van szó, mely a fiatal értelmiség feltűnését, manipulatív úton történő vezető szerephez juttatását, valamint magára eszmélését jeleníti meg.  Az első szonett a " szentségtörés szertartsáról" szól, ez feltehetőleg arra utal, hogy a marxista képzettségű fiatalok lerombolták a régi, polgárinak, reakciósnak minősített tabukat.  A második szonett a szocializmus türelmetlen építéséről szól, arról, mekkora szerepet vállalt ebben az akkori ( 1950-es évekbeli) fiatalság. A harmadik szonett az eszméből való kiá...