Írott és elektronikus média régen és ma

 Erről nem sokat szokott írni az írott és elektronikus média,pedig igen érdekes és jó hír. Izland igen magas gazdasági fejlettséggel és igen magas kulturális színvonallal rendelkező ország. Egy átlagos izlandi 2 könyvet olvas havonta,ezzel az ország egyértelműen Európa élmezönyébe tartozik.  Ennél is fantasztikusabb azonban,hogy a kb.350 000 fős lakossággal rendelkező országban a lakosság 12 százaléka már megjelentetett legalább egy könyvet-s ebben nincs benne az a néhány száz ember,aki külföldön jelentette meg első könyvét. Ez kb.38 000 irót jelent az északi szigetországban. Joggal kijelenthetjük tehát,hogy Izland az írók és olvasók hazája. Arról nem is beszélve,hogy az országban 90 százalék feletti a társalgási szintű angol nyelvet jól beszélők száma,de sokan beszélnek ezen kívűl dánul,svédül,lengyelül is. Az izlandiak műveltsége,kulturális színvonala tehát jóval felülmúlja a világátlagot. 

 Az nem igaz,hogy a Kádár-korszakban (1957-1988) egyáltalán nem volt angol nyelvű sajtó Magyarországon. Az InterPress Magazin 1976/12.száma például teljes egészében angolul jelent meg. Olvashatunk cikket az ókori nagyvárosról,Karthagóról. Találkozhatunk Ázsiában működő elefánt-óvodákkal. Megtudhatjuk,hogy a sci-fi vagy a horror árt jobban az egészségnek. Képet kapunk arról,mi is az a CETI program,és régi vízimalmok fényképeiben is gyönyórködhetünk.  A politikailag rázós témák természetesen "kerülve vannak".Az IPM az akkori "keleti blokk" legtrendibb magazinja volt. Ráadásul angol nyelven-hát így már igazán menőnek érezhette magát,aki hozzájutott. 

 A Magyar Hang című hetilap 2023 február 24-március 2- i számának 4. oldlaán olvashatunk nagyon érdekes interjút a Romániához tartozó Temesvár város német polgármesterével, Dominic Fritzcel. A meglehetősen érdekes pályát befutott politikussal- akit úgy választottak polgármesterré, hogy nem is volt román állampolgársága,ezt az Európai Unió bizonyos esetekben lehetővé teszi- készített interjúban szó esik a román közigazgatás anomáliáiról, perekről, Temesvárról, mint kulturális fővárosról és mint évszázadok óta kozmopolita településről. A polgármester egyébként beszél németül, angolul, franciául, és még ehhez tanulta a spanyolt és az olaszt.  Nagyon érdekes isnterjú egy nagyon érdekes emberrel. Ajánlom mindenkinek! 

 Az 1960-as években még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon valaki angol nyelvű feliratos pólót hordjon az utcán, pláne az iskolában. A szocialista prüdéria valamelyest enyhült az 1970-es évekre. A Nők Lapja( szerintem a hazai írott sajtó egyik csúcsa) 1979/36. számának 23. oldalán Földes Anna cikke ( Divaton innen ,divaton túl) egy igencsak mulatságos esetet ír le. Egy fiatal hölgy, valószínűleg mg diák, az utcán fekete, angol nyelvű feliratos pólót visel. Csakhogy nem tud angolul ( abban az időben az általános- és középiskolák többségében csak oroszul tanítottak), ezért nem érti, mit is jelent a legközönségesebb, "f" betűvel kezdődő angol szó. Ezért felveszi a pólót, az angolul tudó kisebbség pedig valószínűleg jót röhög rajta. Mi a tanulság? -Eleve érdemes vigyázni a feliratos pólókkal! - Minden esetben fordítsuk vagy fordíttassuk le a feliratot! Különben úgy járhatunk, mint a fiatal hölgy az amúgy kitűnő cikkben.