Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar oktatás történetét át-meg átszövik az ilyen-olyan tehetséggondozó programok. Ezek egy része bevált, más része el sem indult a megvalósítás útján-a forráshiány, ugyebár... Az Új Köznevelés folyóirat 72. évfolyamának 10. számában egy igencsak különleges tehetségfejlesztő pedagógiai programmal találkoztam. A Komplex 3+T módszer atyja Orbán Sándor testnevelőtanár és cselgáncsedző.  A program lényege, hogy nem járulékos kiegészítő dolognak tekinti a sportot. A különböző sportágak technikáit egy mozdulatsoron belül ötvözik, így a sportolást kreatív időtöltéssé változtatják. Minden modul ( ha jól értelmeztem) hármas felosztásban működik:sport,művészetek, kutatások.  A módszert közel 25 éven át alkalmazták és számos kitűnő eredményt értek el vele, sikerélményt okozva a szakközépiskolás-szakiskolás tanulóknak.  Nem tudom, most hogy áll ez a program, alkalmazzák-e még. Ha valaki tudja,írja meg!  (Orbán Sándor:A Komplex 3+T módszer mindenkinek.Sport, művészet és kutatás a tudatosság jeg

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 A turizmus,idegenforgalom története ma már a gazdaságtörténet szerves része. Egy figyelemreméltó forrást szeretnék ajánlani a témával kapcsolatban. 2004.december 26-án egy 9,1-es erősségű földrengést követően cunami,azaz szökőár pusztított Kelet-Ázsiában. Többszázezer ember meghalt,óriási anyagi kár érte az érintett országokat. A The Economist gazdasági és közéleti hetilap 2007.június 30-július 6-i számában megjelent cikkhez kapcsolódó keretes írás(78.o.)arról tájékoztat,hogyan érinti a szökőár az országok turizmusát-mintegy 2,5 évvel a katasztrófa után. Három ország példáján keresztül mutatja be a cikk,milyen problémák is jelentkeztek az idegenforgalom területén. Ezek:Maldív-szigetek,Srí Lanka,Thaiföld (Phuket szigete).  Amikor csökken a vendégek száma,tér nyílik az innovatív ötletek megvalósítására. Az egyik szállodában pl. cunami-showt rendeztek. Bemutattak valamit abból a borzalmas napból.  A cunami után néhány évvel visszatértek a turisták. Hiszen Ázsia gyönyörű...

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 Jómagam sohasem hallottam a vörös arcú majmokról vagy helyi nevén uakarikról. A GEO magazin 2007.júliusi számában jelent meg róluk kitűnő cikk,szerzői:Christoph Knogge főemlőskutató és Ingo Anrndt,a GEO fotósa. A lélegzetelállítóan szép állatok 30 méter magasan élnek,növényevők,arcuk vörösen világít,tudnak fáról fára repülni. Ezen kívül nem sokat tudunk róluk. Az alapvető kérdés az:miért vörös az uakarik arca?A cikk többféle elméletet közöl,számomra legígeretesebbnek az tűnik,amely a vörös szín érzékelésével kapcsolatos. Az embertől eltérően ugyanis az állatok közül csak kevés érzékeli a vörös színt...De nem akarok előreszaladni,olvassák el a kitűnő cikket-melyet elképesztő,nagyméretű és részletes színes fényképek illusztrálnak-és kívánom:Önök is kedveljék meg ezt a furcsa,egzotikus állatot!

 Sajnos, sem általános, sem középiskolai történelemkönyveink nem tárgyalják a Hajts testvérek munkásságát. A médiában is alig esik szó róluk.Pedig nagyon fontos szerepet játszottak a huszadik század magyar kulturális életében.  Az idősebb testvér, Hajts Lajos, a térképeszet terén alkotott maradandót. 24 éven át volt a Ludovika Akadémia tereptan tanára. Kartográfiáról írt munkáin a szakma generációi nőttek fel. A fiatalabb testvér, Hajts Béla, inkább a turizmus területén vált ismertté. A Magyarországi Kárpát Egyesület Iglói Osztályának elnökeként mindent megtett, hogy a természetjárást megszerettesse fiatallal, öreggel. Ötszáz fős turistakört vezetett. Földrajzi könyvgyűjteménye országos hírű volt. Haláláról címalpon emlékeztek meg a korabeli helyi lapok.  Akit érdekel a Hajts testvérek munkássága, a Magyar Turista folyóirat 2007.januári számában talál róluk cikket ( ( Dr. Polgárdy Géza:A propagátor és bátyja, a térképész). 

Széchenyi Zsigmondról, a neves felfedezőről és vadászról olvashatunk remek cikket a Magyar Turista folyóirat 2007.áprilisi számában, Dr. Polgárdy Géza tollából. Széchenyi Zsigmond 1927-től kezdve bejárta mind a négy kontinenst, és vadászott, azonkívül kapcsolatokat épített. Egészen magasrangú főemberek, indiai maharadzsák barátja volt, könyveket írt. Dicsőséges fitalsága volt. Aztán jöttek azok a bizonyos " koalíciós évek". 1945 után a kommunista hatalom, mint arisztokrata származásúval, nem bánt kesztyűs kézzel, az ÁVO is letartóztatta, Sopronkőhidán is ült. Aztán 1960-tól gyakorlatlig rehebilitálták, újra vezethetett expedíciót.  Egy Afrikában szerzett betegségbe halt bele. Recenzensnek vannak kételyei ez utóbbi ténnyel kapcsolatban:nem biztos, hogy egy sokat megélt, rutinos vadász csak úgy összeszedjen valami betegséget. Persze, ezek csak amolyan tudálékoskodások, maradjunk a hivatalos változatnál. Polgárdy Dénes cikke kitűnő.  Széchenyi Zsigmond elképesztően kalandos éle

 Idősebb korban sok ember küzd egyensúlyzavarral,könnyebben elesik,nekiütközik a bútoroknak,akadályoknak ,állandó szédülést érez,stb. Hogyan lehet megakadályozni az időskori egyensúlyzavart? Ezt vizsgálta 2007-ben két magyar kutató,Nagy Edit és Fehérné Kiss Anna,s kutatásaik eredményét a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2007/11.számának 28-30.oldalán ismertették. A cikk címe:A poszturális kontroll fejleszthetősége idős korban. A kísérletet 19,idősotthonban lakó,önként jelentkező személynél végezték,10 fős idős kontrollcsoporttal hasonlították össze az eredményeket. A cikk részletesen leírja a módszert,a vizsgálati eljárást,magát a tréninget,mely bemelegítő,erősítő és egyensúly-és járásgyakorlatot tartalmazott. Megismerjük az adatelemzés módszertanát,és természetesen a kapott eredményeket. Sikeres volt-e a tréning?Maguk a Szerzők is elismerik,hogy a tréninget mindössze 9 fő fejezte be. Nem tűnik soknak. Ugyanakkor el kell mondani,hogy nagyon komplex problémáról van szó,melynek szakmai al

 Bucsek Henrik ( 1906-1997) nevét ma már kevesen ismerjük. Pedig ő volt a magyarországi hegymászás egyik kiváló alakja, civilben üvegtechnikus, újságíró. Sok magyarországi hegy mellett megmászta a 2678 méter magas Hochstadtl-t, a 2938 méter magas Grosse Zinne csúcsokat- mégpedig 1934-ben, vezető nélkül. Ez akkor forradalmi újítás volt a hegymászó-szakmán belül, akkori technikai felszereltség mellett óriási bátorság kellett hozzá.  Akit részletesebben is érdekel Bucsek Henrik élete, pályafutása, az a Magyar Turista című folyóirat 2007/2. számának 36-37. oldalán talál róla nagyon szép emlékező cikket, korabeli fotókkal. 

 Ha szeretne hoszabb túrákat tenni tavasszal valami jó kis strapabíró kerékpárral, és közben meg-meglátogatni a túraútvonal mentén fekvő települések történelmi és építészeti nevezetességeit,ajánlom a Magyar Turista című folyóirat 2007/9. számában leírt, és gazdagon illusztrált közép-dunántúli túrát! A Tóth Péter által írott túraajánló cikk ( Az Országos Kerékpáros Körtúra 6. rész. Közép-Dunántúl 14-15.oldal).  Megnézhetjük Öveges József professzor szülőházát, Szentgyörgyvölgy halmazfalvát-ennek az a lényege,hogy nincsenek az európai településszerkezetben megszokott utcák- Velemér fazakaskultúrájában gyönyörködhetünk, vagy éppen az Árpád-kori Bucsu templomában. Megcsodálhatjuk a Kőszegi-hegységet az Írott-kővel, Magyarország egyik legszebb hegyével.  Nem tudom, jártak-e valaha a Sibrik-kastélyban, jómagam azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. Az 1610-es években építették, egy korábbi, Árpád-kori épület alapjaira.  A túra egyik-vagy helyesebb lenne itt névelőt használni:a- fénypontja Nagyc

 Aki igazán ismerni és érteni akarja Európát,annak feltétlenül el kell látogatnia a lengyelországi Krakkóba(Kraków). A gyönyörű középkori Óváros elképesztően szép épületeit látva az egyszeri turista visszaképzeli magát a középkorba,a céhmesterek és főurak korába,fényes ünnepségekre,koronázási szertartásokra,lovagi tornákra. Az út végén pedig a Wavel gyönyörű,elmondhatlanul szép világában gyönyörködhetünk.  A középkori-koraújkori épületek kiválóan karbantartottak. Az árak kicsit magasak,kissé a német turisták pénztárcájához igazítottak.  Igényes túrabeszámolót olvashatunk a Magyar Turista című folyóirat 2007.májusi számának 36-38.oldalán. 

 Néprajz vagy kulturális antropológia?Sokáig vitatkoztak, és még sokáig vitatkozni is fognak a helyes elnevezésen, újabban, legalábbis egyetemi körökben, megint a néprajz a divat, szerintem azért, mert egyszerűbb. Maradjunk mi is ennél a szónál!  Igencsak jót (stílszerűen:betyárjót) húzott a folkMAGazin, amikor 2007.évi III.különszámát ( különösen tetszik, hogy római számmal számozták, van ebben valami antikul előkelő) Kunkovács László írásainak, fényképeinek szentelte. A 18 országban megfordult fotós, újságíró úgy megörökítette azt a régi paraszti világot, mint senki más. A fényképekről öreg juhászok, csikósok, vásári históriások kézművesek portréja néz ránk. Van ezekben az arcokban valami ősöreg-titokzatos, magabiztos, " én olyat tudok, amit ti már nem", mondják ezek a szemek. S ha valamelyikünk fel merné vetné, hogy talán azért nem tudunk, mert nem ez a jövő útja, bármelyik idős pásztor visszakérdezne:  - De akkor mi az a sok ember ott a vásárban? Miért néz bennünket?  A s

Vannak olyan szituációk, amikor valakinek sikerül bekerülnie a társadalom elitjébe, de másra számít, mint amit kap, ezért aztán önként visszamegy a társadalom aljára, ahonnan indult, de ott sem érzi jól magát. Mert már nem illik oda az illető. Szőke Mária Magdolna:Boszorkánytánc- ballada egy bazsarózsáról- című novellája ( Várad, 2007/9.,29-35.) pontosan ilyen helyzetet örökít meg. Egy fiatal hölgy bekerül a médiaelitbe, ott, hát, szóval, bizonyos dolgokat kell tennie, ettől megcsömörlik, s úgy dönt, hazatér szikes falujába. De már a hazafelé tartó buszon furcsa incidens éri, amire ő maga is eléggé furcsán reagál...Többet nem árulunk el, tessék elolvasni a művet, nagyon jó, irodalmi csemege. A folyóirat internetes elérhetősége: varad.ro Aki pedig nem szeret neten olvasni, annak ajánljuk a nagyobb könyvtárakat!

 Réges-régen költészet és zene egybetartozott. Ennek az össuetartozásnak emlékét olykor még mai irodalmunkban is érezzük.  Vannak olyan versek, amelyek csak akkor tárják fel igazi értelmüket, ha énekeljük őket. Ezen költemények közé sorolhatjuk Goron Sándor:Bolondos játék című költeményét is. A Várad folyóirat 2007/9. számának 36. oldalán olvasható.  Amikor először elolvastam, egyszerűen nem mondott semmit.Tíz rövid sor, az első fele rímtelen, a második fele rímes. Az élet bolondos játék és kész. Aztán magányomban elkezdtem a művet énekelni, afféle magam- improvizálta dallamra- és csoda, megnyílt. Vannak olyan művek, melyeket ki kel léptetni megszokott értelmezési közegükből,hogy megértsük őket, ennyi a tanulság. A verset pedig tessék elolvasni!  Itt a folyóirat weboldalának linkje: varad.ro

 A Haszon című gazdasági magazin 2007/5.számában olvashatjuk a Drágább az olcsóbb?Magánkórházak árai című írást (28-32.oldal,szerző:Fülöp Norbert). Ajánljuk ezt az elemzést legelsősorban is közgazdászoknak. Fülöp Norbert ugyanis vázlatosan az egész magyarországi egészségügy helyzetét áttekinti,elsősorban a beteg szempontjából. Megtudjuk,mennyi vizitdíjat kellett fizetni alapesetben,és mennyit akkor,ha valaki nem a területileg illetékes kórházat vagy szakrendelőt választja. Választ kapunk arra a kérdésre,vajon megszüntette-e a vizitdíj a paraszolvenciát(az akkori kormánypártok folyton azt hangsúlyozták,hogy igen...).Egy csípőprotézis-beültetés kapcsán összehasonlítja az állami és a magánegészségügyben uralkodó viszonyokat. Konkrét összegekkel is megismerkedünk megtudjuk,mennyibe kerül a Telki Kórházban egy szülés,illetve mennyit kell ugyanezért fizetni egy állami kórházban. Szó esik arról egy-egy betegség esetén hány napot kell eltölteni az állami és hányat a magánintézményekben. Elgond

 A Magyar Turista című kitűnő folyóirat 2007/7.számában olvashatjuk Makleit László kitűnő írását,Házsongárd,a magyar Pantheon címmel. A remek,rendhagyó "temetői útikalauz"a magyar és román szellemi élet azon kiválóságainak állít méltó emléket,akik végső nyughelyüket itt,a Kolozsvárott található házsongárdi temetőben találták meg.  Itt nyugszik mások mellett Bölöni Farkas Sándor,aki a 19.században beutazta Amerikát,s ismertette meg a születő demokráciát a magyar olvasóközönséggel. Itt lelt végső nyugalmat a magyar nyomdászat és könyvkiadás 17.századi vezéralakja,Misztótfalusi Kis Miklós,aki-mint a cikkből kiderül-nemcsak komoly tudományos műveket,de szakácskönyvet is kiadott. Ha még korábbi időkbe szeretnénk visszamenni,Szenczi Molnár Albertnek is itt találjuk kopjafáját. De ha újabb korok tanúira vagyunk kíváncsiak,Szilágyi Domokos költőt (a Bartók Amerikában című hosszúvers alkotóját)is itt találjuk,éppúgy,mint Emil Racovitát,a barlangbiológia megalapítóját.Vagy Kós Károlyt,

 Szó,ami szó,nem vagyok egy lakberendezési-belsőépítészeti szakértő,egyes ismerőseim szerint esztétikai érzékem finoman szólva is hiányos-de amit A mi otthonunk magazin 2007.novemberi számának címlapján láttam,arra még én is eltátottam a számat.Megirigyeltem,na... Lakberendezési-belsőépítészeti csoda,ráadásul kiválóan mediatizálva. A képen egy tágas nyaraló nem kevésbé tágas étkezője láható. A helységben a barna,a sárga és a vörös különböző árnyalatai pompáznak. A bal oldali asztal kerek és nádszínű,a jobb oldali szintén kerek,modern,vízszintesen rácsozott székekkel. A hátsó fal téglát imitáló,barna,az asztalok és a fal között pedig polcok,kisszekrények,és végül bal oldalon csaptelep,mosogató. Elképesztő,lenyűgöző,órákig tudnám bámulni. Megnyugtatja az idegrendszert. Elvégre a nyaralásnak ez is a célja. 

 A magyar sport története telis-teli van tragikus sorsú hősökkel,olyan emberekkel,akiknek nem adatott meg,hogy sikereikért megkapják a méltó elismerést. Wachter Jenőre,a tragikus sorsú hegymászóra emlékezik Dr.Polgárdy Géza:" Szilaj voltál,mint bérci zerge..." című cikke,mely a Magyar Turista c.folyóirat 2007.júliusi számában jelent meg,a 44-45.oldalon olvasható. Wachter Jenő 1887-ben született,egyetemistaként egyike volt a "tátrai triász"tagjainak. Már öt magas csúcsot is megmásztak,amikor 1907.augusztus 8-án Wachter Jenő lezuhant a Magas-Tátra Simon-torony nevű csúcsáról és szörnyethalt. Az utólagos vizsgálatok azt derítették ki,hogy a kötéllel volt valami probléma. Belül ugyanis közönséges kenderkóc volt...Wachter Jenő húsz évesen távozott az élők sorából. Ha még tíz évet köztünk marad,egészen biztosan Európa legjobb hegymászójává válik. Dr.Polgárdy Géza cikke méltó megemlékezés a tragikusan ifjan elhunyt hegymászóról. Az Olvasó szinte azonosul a korral és a hell

 Az a jó túrabeszámoló,amely magához kötí,mintegy résztvevővé teszi az Olvasót. Bevallom,jómagam sokáig nem voltam a vízitúrázás odaadó híve-gyenge úszáskészség,a kényelmetlenségek,stb -de amikor elolvastam Harsáczki György:Várlátogatás kenuval c.írását(Magyar Turista,2007.augusztus,38-39.o.),egy kicsit magam is résztvevővé váltam. Szinte saját magamat láttam,ahogy kenuzok végig a Garam folyón(Szlovákia),néha felborulok,néha nem,kempingezek,sörözgetek,sátorban alszom,meg minden. Ez egy remekül megírt,igazi kedvcsináló cikk,az ember szinte várja a nyarat,hogy elindulhasson. Tél közepén egy kis nyári ábránd,vágyakozás-aztán persze tudom,hogy belőlem már soha nem lesz igazi vízitúrázó. De olyan jó volt egy kicsit kimenekülni ebből az esős,szürke télből. Harsáczki György cikke megadta nekem ezt az élményt. Köszönet érte!

 A Magyar Turista című folyóirat 2007.augusztusi számában olvashatjuk Szabó Gyula cikkét,mely Noszvaj községet és környékét mutatja be a kirándulóknak,turistáknak. Nagyon jól sikerült ez a leírás. Olvashatunk a De la Motte-kastélyról,a Gazdaházról,a Várkúti turistaházat,megismerjük a tiszta levegőjéről híres Síkfőkutat,virtuálisan felmászunk a Várkúti turistaházig,onnan pedig a Várhegyre. Jó kis túra a Bükkben. Ha lehet-de nem kell- egyáltalán valamicske hibát találni a cikkben,az a fénykép. Nem a minősége,a hangulata. Olyan borongós,felhős.Nem nevezném éppen kedvcsinálónak. Persze,ellenvetésként mondhatjuk erre,hogy a Bükkben ritkán szokott lenni verőfényes kánikula. Amúgy meg az újságíró nem rendelhet napfényt,neki meg kell csinálnia a képet,ha esik,ha fúj. Most ilyen idő volt,és kész. A Szerző mindent kihozott a témából,amit lehetett. Jó kis cikk ez,érdemes még így,évtized távlatából is elolvasni.