Bejegyzések

háború címkéjű bejegyzések megjelenítése

A műtrágyázás és problémái 2020 után

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.).  Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van: - energiaválság - háború - büntetőintézkedések Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei.   Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliu

Befagyasztotta a magyar kormány a lakossági energiárakat

 Ebben a mai háborús és energetikai bizonytalanságban minden olyan sajtóanyag a stabilitás érzetével hat,mely arról ad hírt,hogy a vezetés valamiféle stabilitást igyekszik teremteni. A magyar kormány 2023.áprilisáig befagyasztotta a lakossági illetve a mikrovállalkozói szféra számára az energiaárakat. Ez azt jelenti,hogy világpiaci áremelkedés esetén is ugyanannyit fizetünk,mint most. Ez jó. Persze,megszólal az emberben a kisördög:mi van akkor,ha 2023.márciusában csökkennek a világpiaci árak?Mi,azaz a magyar lakosság akkor is a jelenlegi árat fizetjük?A  válasz:egyelőre nem valószínű a csökkenés. Sőt,az elemzők inkább növekedést jósolnak. Tehát jól járunk a befagyasztott árakkal. 

Régészet:Hatalmas erőd Sopron környékén,feltárva 1976-ban

 A Delta magazin 1976/12. számában olvashatjuk a Sopron-Várhely című írást. Arról szól, hogy szenzációs eredményt ért el a magyar régészet. Dr.Patek Erzsébet vezetésével hatalmas erődrendszert tártak fel Sopron körül, áll egy földvárból, és egy több kilométer hosszú sáncrendszerből, illetve 200 halomsírból.  A fantasztikus építmény a Halstatt- kultúra népének alkotása, kb. 2500 évvel ezelőtt (időszámításunk előtt párszáz éve) emelték. Amint a cikk is kiemeli, több száz tonna földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy ez a fantasztikus építmény létrejöjjön.  Azon gondolkoztam el, hogy ez a kultúra ismerte-e a háborúkat? Valószínűleg ige,n hiszen erődrendszert építettek. kérdés, hogy kik: szabadok vagy foglyok vagy mindkettő. Ha szabad státusúak építették, mindennapi mezőgazdasági munkájuk mellett, az kegyetlen lehetett...Mindenesetre az utókornak a régészet dicsősége meg a ámulat-bámulat gyönyöre maradt. Minden egyéb, ma már,mellékes.  Amúgy jó lenne, ha a hazai írott sajtó és elektronikus

Hát, bekövetkezett...Oroszország megtámadta Ukrajnát.2022.február 24.

 Vége a diplomáciai csatározásoknak. 2022.február 24-én hajnali 5 órakor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi média mindezt különbözőképpen értékeli, általában Oroszországot hibáztatják a konfliktus kirobbanásáért. Az EU már szankciókat is életbe léptetett.  Mi a média feladata egy ilyen jellegű háborús konfliktus esetén? Semmi több, mint ami amúgy is lenne: csak az igazat! Ellenőrzött forrásokból származó tényeket ismertessenek, kiegyensúlyozottan, normálisan tájékoztassanak. Mellőzzék az érzelmek felesleges felkorácsolását.  És legyen vége ennek a háborúnak. Legyen béke! Minél gyorsabban!  Tárgyilagos információk a háborúról pl. itt . 

1914:Tisza István mérsékelni igyekezett a szerb-ellenes közhangulatot

 1914,június 28-án Szarajevóban merénylet áldozata lesz Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége. Az esemény után a Monarchia közvéleménye követelte a felelősnek kikiáltott Szerbia megbüntetését. Egy néppárti képviselő,Szmrecsányi György még a Parlamentben is interpellált az ügyben,erőteljes fellépésre sürgette a kormányt. Tisza István miniszterelnök viszont óvatos volt. Tartott ugyanis Oroszország beavatkozásától,mivel szerinte az a Monarchia halálát jelentené.  Ki is adott egy sajtónyilatkozatot,mely a Budapesti Hírlapban jelent meg 1914.július 16-án. Ebben Tisza leszögeztd,hogy a magyar kormány csak végső esetben él a háború eszközével. Hamisak tehát azok a beállitások,miszerint Tisza István amolyan háborús uszító lett volna. Dehogy volt az!Inkább mérsékelni igyekezett a közvéleményt,semmint a háborús hangulatot szítani.

Adatok az USA és Irán konfliktusához- Magyar Nemzet,2020.január 10.

Aki bővebbet kíván tudni a kibontakozóban lévő USA-Irán politikai ( és tegyük hozzá: nagyon komoly gazdasági) konfliktusról, olvassa el László Dávid írását a Magyar Nemzet 2020.január 10-i számának 9.oldalán! A cikk tartalmaz egy táblázatot, igencsak releváns adatokkal. Ebből idéznék: az USA-nak van 13 398 harci repülőgépe, Iránnak van 509. Egy nyílt háborúban Irán veszítene. Ezért más játékszabályok szerint játszik. László Dávid okosan mutat rá cikkében, hogy az amerikaiak elleni támadást Irán olyan célpontok ellen hajtotta végre, melyek könnyen védhetők. Ez is érdekes...Ami azonban a legfontosabb, az a cikk utolsó mondata:ha az USA háborúba lépne Iránnal, ez egyúttal azt is jelentené, hogy háborúba lépett a Hezbollah, az iraki siita milíciák, a jemeni húszik és a palesztin szélsőségesek ellen. Nagyon okos, higgadtan érvelő, elemző cikk. Szerintem a világ lakosságának nagy része békepárti. Imádkozzunk a háború elkerüléséért! mno.hu

A Magyar Honvédség és a Debreceni Egyetem- Hajdú-Bihari Napló, 2019.október 16.

A Hajdú-Bihari Napló 2019.október 16-i számának 3. oldalán nagyon szépen megírt és korrekt összefoglaló olvasható arról, hogy a Magyar Honvédség és a Debreceni Egyetem együttműködési megállapodást írt alá. A cikket LD írta, kíváncsi lennék a teljes nevére... Nekem két dolog jutott eszembe a cikk olvastán. 1. Napjainkban mintha újra népszerű lenne a katonaság. boldogult ifjúkoromban, rendszerváltás történelmi idején, cikinek számított, ha valaki érdeklődött a katonai pálya iránt. A liberális propaganda, vagy éppen a kommunizmus erőltetett rend-uralmára való reakcióképpen, a szabadság alkotóelemének tekintettük, hogy mostmár, a nagy demokráciában, nem kell katonának lenni. 2. A magyar hadsereg is sokat változott. A történelmi-politikai fejlemények hatására egyre többet foglalkoznak a műszaki fejlesztésekkel, elméleti képzéssel. Merthogy a jövő háborúit- és ezt a Napló cikke is kiemeli- technológiai fölény dönti majd el. Nagyon jó cikk, engem lekötött, gondolkodásra késztetett. Ann

Mozgáscentrikus háborúk- Szakmai Szemle, 2016/1.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjének 2016/1. számában olvashatjuk Simon László: Az információ mint fegyver c. tanulmányát. Nagyon kiváló tudományos munka, nemcsak katonatiszteknek, de történészeknek is szívből ajánlom. A sok elgondolkodtató szöveghely közül most egyet szeretnék kiemelni: a mozgáscentrikus háborúról írottat a 48. oldalon. Nagyon érdekes, hogy ezt ilyenformán megkülönbözteti a hadtudomány, hiszen- gondolhatnánk- minden háború mozgáscentrikus. Szerintem akad egy példa a világtörténelemben, amit manapság elég keveset emlegetünk. Szerintem a leginkább mozgáscentrikus háború a Mao vezette kínai kommunista hadsereg Hosszú menetelése volt. Több ezer kilométeres volt az arcvonal, finoman szólva is rendezetlen az infomációtovábbítás módja, azt pedig, hogy annak a hadseregnek volt-e egyáltalán vezérkara, vagy önjelölt vezetők ad hoc hoztak-e döntéseket, szerintem maga Mao sem tudná megmondani. Ezzel szerettem volna kiegészíteni Simon László gondolatait. xx

BBC History, 2018.május

A BBC History című történelmi folyóirat  2018. májusi számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A reneszánsz korának szexualitáshoz való viszonya meglehetősen ellentmondásos: egyszerre volt jelen a szabadosság és a vaskalapos prüdéria. - Sztálin, bár a zsidósággal nem rokonszenvezett, támogatta Izrael állam megalakulását. Nagyon sok szovjet és csehszlovák katonai tanácsadó dolgozott Izraelben. - Truman amerikai elnök és környezete ellenezte Izrael állam újjáalakulását, az elnök azonban jól látta, hogy merre megy a történelem. - Franco tábornok teljesen érzéketlen volt a baszkok sorsa iránt. 1937-ben Guernica bombázása egyértelműen Franco helyeslése mellett történt, bár a műveletet a német Condor Légió hajtotta végre. - Churchill miniszterelnökségének legizgalmasabb pillanatai azok voltak, mikor is dönteni kellett:Nagy-Britannia felveszi-e a háborút Németországgal? Churchill egyértelműen a háború pártjára állt. - Mi vezetett Franciaországban az 1968-as diáklázadáshoz? Valóban

Pesti Napló, 1877.január 3, reggel

Mivel a megboldogult 19.században a napilapoknak volt reggeli és esti kiadása- és volt közönség, mely ezeket megvásárolta- kijelenthetjük: az akkori középosztálybeli átlagember sokkal tájékozottabb volt, mint a mai középosztálybeli átlagember. A Pesti Napló 1877.január 3, reggeli kiadásának vezércikke az orosz-török háborúval foglalkozik. Annyira reális volt a háborús veszély, hogy Andrássy Gyula osztrák-magyar közös külügyminiszter haza sem ment karácsonyra. Aztán az oroszok két hónapos fegyverszünetet kértek, ezt meg is kapták, ám a Pesti Napló cikkírójában maradt némi kétség afelől, hogy Oroszországnak békések-e a szándékai? Nemcsak azért kértek haladékot, mert az előző, kölcsönből finanszírozott mozgósítás a rossz egészségügyi viszonyok miatt kudarcot vallott? A másik vezető anyag arról a bizottságról, szól, melyet Bulgária ( ekkor a Török Birodalom egyik tartománya) zavaros politikai helyzete okán hoztak létre. Bulgáriában lemészároltak több tucat keresztényt, állítólag állami se