Írott és elektronikus média régen és ma

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 Amióta intézményes irodalomoktatás létezik hazánkban,folyik a vita arról magyartanárok,középiskolások(és nyugodtan ide vehetjük még az irodalomtudósokat,politikusokat,oktatáskutatókat,szülőket és még sok mindenkit) között,hogy kell-e középiskolában a régebbi korok magyar irodalmát tanítani. Az egyik tábor szerint ezek a szövegek túl nehezek egy középiskolásnak. A másik tábor szerint az mégsem járja,hogy úgy érettségizzen le valaki,hogy nem olvasott Csokonait,Jókait,Mikszáthot. Szeretném leszögezni,hogy jómagam ezzel a "másik tábor"-ral értek egyet.  Olvastam az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Jéga-Szabó Krisztina:Legendahántás című írását. Szerző egy könyvismertetésbe ágyazva fejti ki véleményét a kérdésben.Minden magyartanárnak javaslom a cikk elolvasását.Hogy mi a véleménye Jéga-Szabó Krisztinának a tanítsunk-avagy ne tanítsunk kérdésben,azt itt most leszek olyan szíves nem elárulni.Akkor mi értelme volna a teljes cikk elolvasásának? Van egy kis szellemi

 1853-1854. folyamán valóságos asztaltáncoltatási őrület lett úrra Magyarországon. Főleg az úgynevezett "jobb társaság" tagjai, Pesten és vidéken egyaránt, éjjel-nappal szeánszokat tartottak, ahol is, csodák csodájára, mindig megmozdult az asztal. Még a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgálóbizottságot állított fel " a jelenség tudományos hátterének kivizsgálására". Hogy az a bizottság végül milyen eredménnyel zárta tevékenységét, arról nincs információ... Szellemi életünk több kiválósága is beleesett ebbe a csapdába. Hogy az okkultizmusra mindig is fogékony Madách elhitte a hókuszpókuszt, azt megértem. De hogy a racionális, józan, jó keresztény hírében álló Arany János is, az már kész csoda...Pedig igaz: Nagykőrösön többször is résztvett Juliska lányával ilyen szeánszokon, még pársoros cikket is írt a jelenségről a Pesti Hírlapba. "A szemek poézise..." kezdetű, mindössze 10 soros írás lényege,hogy asztaltáncoltatás közben mindig nyitva kell tartani a szem

 A magyar nyelvben az "ordas" szót általában a farkas jelzőjeként használjuk. A Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1966.október-decemberi számának 420-422.oldalán Horgosi Ödön cikke foglalkozik az "ordas"szó jelentéseivel és eredetével. E cikk 3.pontjából kiderül,hogy a 19.században ill.a 20 század elején használták az "ordas"szót a bor jelzőjeként is. Horgosi idézi halhatatlan költőink,Arany János és Tóth Árpád egy-egy verssorát. Ezekből azonban pontosan az nem derül ki,pontosan miféle bor is az az ordas bor. Horgosi egyéb analógiákkal való összevetésből arra következtet,hogy az ordas bor valamilyen szürkés színű,esetleg állott,gyenge minőségű és ízvilágú bort jelent,esetleg szóba jön nála az ihatatlan bor is.  Felületesen átvizsgálva a netet és a folyóiratok archívumait,nem találtam más magyarázatát az "ordas bor" kifejezésnek. Úgyhogy mindannyiunknak azt kívánom,soha ne kelljen ordas bort innunk. Csak finomat,jót.