Írott és elektronikus média régen és ma

 Nagyon örültem, amikor kezembe került az Ezredvég című folyóirat 2012.május-júniusi száma. Először a tartalomjegyzéket néztem végig, s a közepén kezdtem olvasni a mondott sajtóorgánumot, aztán egyszer csak, hipp-hopp, eszembe ötlött, hogy mi lenne akkor, ha az elejét is elolvasnám. Elvégre... Nem bántam meg. Elsőrangú verssel nyit ugyanis a folyóirat ( főszerkesztő: Simor András). Papp Lajos: kétezertizenkettő című költeménye egyfajta sűrített látképet ad erről a mai viálgról: a szegénységről, a társadalmi széttagoltságról, az egységes célok hiányáról, a becsapásról és önbecsapásról, a szellemi értékek térvesztéséről. Talán nem haragszik meg érte senki, ha ideírom a vers 5. és 6. versszakát: tűpontos látlelet.  " Lázadhat itt az értelem./A láza sápadt, fénytelen./S tenni bármit is képtelen./Itt a gyávaság végtelen.// Ez nem igazság-akarás,/ csak szájalás,csak szavalás,/ palástolás, eltakarás;/bűvészkedés, hazug varázs.".  Ebben a nyolc sorban, úgy vélem, benne van mindaz, am

 Történetírásunkban a Kádár-korszak társasadalma mint a nivellálás,az egyenlősítés társadalma,él. Holott,ha belepillant valaki a korszak írott és elektronikus médiájába,számtalan példát talál arra,hogy a megosztottság,a pluralizáltság,nagyon is jelen volt,már abban az időben is. A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Bozóky Éva:A vízipisztoly című írását. Ebben egy szegény gyermek az összegyűjtött üvegek árából vízipisztolyt vesz és lelocsolja az elkényeztetett kislányt. A kitűnő írás egyértelműen a gyermekek társadalmi és vagyoni körülményeinek megosztottságára hívja fel a figyelmet.  Persze,mondhatjuk,egy magazinban lehetett őszintén szólni erről. De higgyük el,nemcsak magazinok,hanem "komolyabb"médiatermékek is foglalkoztak ezzel a témával. Az olvasók,a rádióhallgatók,a nézők pedig saját szemükkel látták,amit láttak...