Írott és elektronikus média régen és ma

 Már ez is történelem...A Dél-Afrikai Köztársaság a 20.század második felében az aparthaid rendszer elnyomásában élt. 1994-ben azonban megbukott a diktatorikus rendszer (ennek jeleként a sokáig politikai fogolyként börtönben ülő Nelson Mandela lett a köztársasági elnök),s lassan ugyan,de megkezdődött a demokrácia kiépülése. A Newsweek hetilap 1996.január 15-i száma képes mellékletet közöl a Dél-Afrikai Köztársaság átalakulásáról. Szó esik a gazdasági változásokról,az export és import élénküléséről,a modern kommunikációs hálózatok kiépüléséről,s arról,hogy egyre több turista keresi fel a természeti szépségekben gazdag országot. A cikkek nagyon őszinték,igazak. Pozitív módon viszonyulnak a változásokhoz,de nem hallgatják el a    problémákat sem. Ajánljuk a Newsweek vonatkozó számát történészeknek,gazdasági szakembereknek. 

 Én nem tudom,de szerencsére voltak és vannak,akik tudják...A Hobby Elektronika című folyóirat 1996/1. számában olvashatjuk Bassó Andor:2×4 W-os aktív hangfal című cikksorozatának első részét. Szerző azzal-a számunkra,egyszerű felhasználók számára nem túl örvendetes-megállapítással kezdi,hogy az elektronikai cégek gyakran túl magas teljesítményt adnak meg hangfalaik műszaki adatainak felsorolásakor. Szerző mélyen megdöbben azon,hogy az akkori (1990-es éveket írunk) magyarországi műszaki boltok munkatársai ezeket az adatokat kommunikálják a vevők felé,egy kivételt említ a Szerző,amikor is az eladó megsúgta a vevőnek a valós teljesítményt...Ezután ismerteti a megépítendő hangsugárzó szerkezetét,közöl két kapcsolási rajzot is. Nagyon jó,egyedi hangvételű szakcikk. 

 A Delta magazin 1975/3. számának címlapján egy hatalmas űrtávcső fényképe látható. a távcsövet Ausztrália fővárosában, Canberrában állították fel, nem titkoltan azzal a céllal, hogy idegen égitestek értelmes lakóival vegye fel a kapcsolatot. Üzenetet is küld az űrbe, kettes számrendszer jeleiből ( azaz 1-esekből és 0-kból)álló, földi ember számára felfedezhetetlen kombinációt.  A vágy, hogy idegenekkel, más bolygók értelmes lakóival beszélgessünk, kommunikáljunk, ősrégi. Kérdés, hogy mit értenek meg az idegenek az egyesekből és nullákból. rájönnek-e, hogy az egyes 1-et, a 0 pedig nullát jelöl? Ismerik-e azt a szót, hogy számrendszer? Milyen a matematikájuk, csillagászatuk, logikájuk, univerzumról alkotott képük, csillagászatuk? Békések-e a szándékaik? Léteznek-e egyáltalán? A média bulvárosabb ága szerint igen. A kutatók nem biztosak benne, Canberrában a tudósok megpróbálták valóra váltani az emberiség egyik ősi álmát. Ezidáig eredmény nélkül. Vagy- ki tudja? A Delta magazint annak id

 Bekövetkezett, amitől tartottam. 2022. április 11-én reggel az európai sajtó és média rendkívül rossz hírt közölt: a bizonytalan státuszú Dél-Oszétia becsatlakozna Oroszországba.  Hogy miért rossz hír ez? Az ukrán háború miatt. Most, hogy a közép-ázsiai, sokszor bizonytalan státuszú területek, államok látják, hogy Putyin katonai győzelme már nincs messze, hát bejelentkeznek ők is a koncért. Az Ukrajna nevű tortából ők is kérnek egy kicsit.  Ez nagyon rossz hír, ezt nem szabad engedni. Már most közölni kell Bibilov dél-oszét elnökkel ( aki amúgy választásra készülvén, kizáratta az összes ellen induló jelöltet, biztos, ami biztos...), hogy a nemzetközi közösség nem fog elismerni egy efféle egyesülést, akár népszavazással történik, akár elnöki rendelet vagy parlamenti határozat útján. Ez nem lehet pálya az amúgy nem túl erős gazdasági helyzettel bíró közép-ázsiai területeknek, hogy becsatlakoznak Putyinhoz. Ennek a tendenciának még az előtt véget kell vetni, hogy elkezdődne. Nagyon szigo

 A H.O.M.E designmagazin 2019.január-februári számában olvashatunk egy interjút Kovács D. Barnával, a Barna Architects vezetőjével. Az interjú közepén mondja el szakmai filozófiáját az építész. Szerinte az építészet 50 érzelmi szint és 50 % műszaki szint. Igaza van, legalábbis szerintem, a laikus szerint. Az építészet ugyanis: a kommunikáció egy fajtája. Az alkotó vagy alkotócsoport egy épületen keresztül kommunikál egy egész tömeggel. Elmond valamit a városnak, a családnak, az intézményi megrendelőnek. A hatásos kommunikáció pedig megfelelően formába öntött érzelmeken alapszik. A formába öntés módszere, na az a tanulható. Mi, magyarok, vajon jól kommunikáló csapat vagyunk? Az utóbbi években szerintem már fejlődött az általános magyar kommunikációs kultúra, de inkább csak az audiovizuális és a narratív színtereken.Még nem tanultuk meg, hogyan kell építészeti alkotásokat- térbeli formákat- úgy igazán, szívünk-lelkünk mélyéig hatolóan befogadni. Mert az építészet alkotás, tehát egyúttal

 Ez,gondolom,nem nagy újdonság... A Reader's Digest magyar nyelvű Válogatásának 2008.októberi számában jelent meg Cyntia Dermody cikke (Ösztönző szavak). Arról szól,hogy a gyermek sok esetben nem úgy érti a neki mondott szavakat,ahogy a szülők gondolják. A gyermekkel másképp kell kommunikálni. Egy példa:ha azt mondjuk egy kisebb gyereknek,hogy adja oda kedvenc játékát a szomszéd gyereknek,azt a gyerek úgy érti,mintha belőle tépnének ki egy darabot. Nyolc éves korig-írja Dermody-a gyerek szinte egybeolvad kedvenc macijával,kisautójával. Nyolc éves kor alatti gyermekek többségében nincs meg az altruizmus képessége. (Továbbgondolva:ha tehát egy ötéves gyereket azzal vádolunk,hogy irigy,szegény srác csak néz,mint Mari néni a pingvinekre. Egy ötéves gyerekben még nincs meg az a belső parancs,hogy önzetlen legyen).  Nagyon tetszik a cikkben a második tétel. Egy gyereket soha ne az adottságaiért dicsérjünk. Tehát ne azt mondjuk neki,hogy okos vagy vagy erős vagy,hanem azt,hogy keményen do

 Amikor az ember történelmi munkákat, vagy publicisztikákat olvas a Kádár-rendszerről, avagy épp a rendszerváltásról, szomorúan tapasztalja, hogy a történészek szerint Magyarország az 1980-as években egy technológiailag fejletlen, elmaradott ország volt. Az akkori magyar emberek pedig- vélekednek a történészek- folyton csak az elavult termékeket előállító gyárba jártak dolgozni, nem is sejtették, milyen nagy jövő előtt áll a számítógép, a kommunikáció, meg minden. Való igaz, Magyarország valóban nem tartozott a technológia-kommunikációs nagyhatalmak közé- gondoljunk bele, átlagembernek éveket kellett várni egy vezetékes telefonra. Ám minden szabály alól vannak kivételek. Magyarországon is éltek olyan emberek, akik látták, hogy az informatikáé, a számítógépes kommunikációé a jövő. 1989-1990-ben több magyar sajtó- és médiatermék( jómagam a Vakok Világa c. folyóirat 1990.novemberi számában, a 12-13.oldalon találtam cikket) is beszámolt arról, hogy hazánkban, a Budapesti Műszaki Egyetem Hí

 A mai, 21.századi értelmiséget általában társadalmi kérdések izgatják, ezekkel lehet bekerülni a médiába. Talán nehéz is elképzelni, hogy volt olyan időszaka a magyar művelődésnek, mikor az értelmiséget, az írástudókat, leginkább a magyar nyelv helyzete foglalkoztatta. Mert volt ilyen kor, bizony.  Igen, kitalálták. a nyelvújítás koráról beszélek. Arról az időszakról, mikor is hosszú, olykor véget nem érő levelezéseket folytattak egy-egy szó helyes magyarosítása témájában; mikor életre szóló sértődések keletkeztek abból, hogy valaki mit szólt Kazinczy vagy Kölcsey legújabb írásához. Szellemileg igencsak fortyogó korszak ez: meg kellett tanulnunk helyesen írni és beszélni magyarul. Lefektetni a modern kommunikáció alapjait.Nem kicsi tét.  A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1. számának 48-58. oldalán olvashatjuk Tóth Péter írását Fejezetek egy grammatika regényéből címmel. A tanulmány az 1795-ben megjelent Debreceni Grammatika című könyv keletkezéséről szól. Me

 Szóval,a macedónok nagyon bíztak ebben a meccsben. Őszintén,nyíltan,a közönség számára rokonszenvesen játszottak. De a jobb egyéni képességek,a nagyobb nemzetközi rutin erősebbnek bizonyult. Ausztria-Észak-Macedónia 3-1. Pedig volt egy momentuma a meccsnek,amikor úgy látszott,a rutin sem zárja ki a rövidzárlatot. Alaba,az osztrákok lassan legendává nemesedő védője elfelejtett kommunikálni Bachmann kapussal,vagy a kapus ővele,ki tudja,Pandev lecsapott a labdára és gól. Ezzel lett 1-1. Pedig már serdülőben is mondogatják az edzők,hogy kommunikáció,kommunikáció...

 A Magyar Nyelvőr c. kitűnő folyóirat 1966.2.szamában olvashatjuk Fodor István tanulmányát,amely arról szól,honnan ered "rádió"szavunk. A korabeli tudományos közvélemény Branly francia fizikusnak tulajdonította a szót. Branly volt az,aki a rádió egyik fontos alkatrészét,a koherert feltalálta. Fodor István azonban nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot. Átnézi a korabeli írott sajtót,jogszabálygyűjteményeket. A népszerű sajtóban,Fodor kutatásai szerint,1924-ben vált használttá a szó,nyilván jobban tetszett az újságíróknak,mint a drótnélküli és egyebek.Ám "rádiotelegráf"összetételben már 1917-ben használta a szót egy jogszabálygyűjtemény. A tanulmány olvastán nekem az jutott eszembe,milyen nehéz is kutatni a modern média és tömegkommunikáció történetét. Hogy miért?Az elképesztő anyagbőség miatt. Meg tudná valaki biztosan mondani,mikor használták először ebben a formában a "tévé",a weboldal", a "netezni"szavakat,vagy éppen a "hívlak m

Tényleg létezik egységes babanyelv? Vagy minden csecsemő és kisbaba másképp sír,másképp gügyög? A Reader's Digest folyóirat,a printmédia világszinten is egyij legjobb terméke,2008.augusztusi számában közli Helen Signy cikkét,aki Priscilla Dunstan elméletét ismerteti. A zenéstből édesanyává lett Dubstan szerint a kisgyernek minden kommunikációs megnyilvánulása felosztható öt "alapkifejezésre. Ezek a következők: Nééé:éhes Hééé:rossz közérzet Ouuu:fáradt Iőőő:szélgörcs Ééé:büfi Dunstan szerint ha ezeket a jeleket megtanulják a szülők, nem kell éjjelente tanakodniuk,hogy most vajon mi a baja a lurkónak,hanem csak le kell olvasni illetve meg kell hallani az adott jelet,és annak felismerése után negfelelően cselekedni. A Reader's Digest cikke kitűnő. Szerintem Duncan elmélete részleges. Nem számol az anya kommunikációjával. A kisgyerek mindig az anyát figyeli,tehát kommunikációja is szükségképpen igazodik az anyához. Nincs tehát- szerintem legalábbis-világszerte megjel

Mi a baj Budapesten? Ha az ember olvassa a mno.hu portált ( például 2019.szeptember 16-án), az az érzése, hogy a főpolgármester-jelöltek harcában Tarlós utcahosszal vezet. Amikor azonban az ember a számokra pillant, azt látja, hogy Tarlós előnye mindössze néhány százalék. Akkor mi a baj? Semmi. Tarlós István kevéssel vezet- ez jobb, mint kevéssel hátrányban lenni. Karácsony Gergely mögött felsorakozott az egész ellenzék- kivéve Puzsér hívei- úgyhogy Tarlós jelenleg majdnem az egész magyar ellenzéket veri. Ez a legfontosabb. Hogy miért nem nagyobb az előny? Ennek van történelmi oka, és van média-kommunikációs oka. Történelmi ok: az úgynevezett liberális értelmiség- mely maga is eléggé heterogén politikai csoport- többsége Budapesten él. Média-kommunikációs ok: túlzottan kihegyezték a kampányt Karácsony alkalmatlanságára. Ha valaki ennyire hülye, már bocsánat, akkor hogy lehetett belőle polgármester?-teszi fel a kérdést az egyszerű választó. Főleg, ha fiatal, és nem tapasztalta

Azok után, hogy Ferenc pápa - megáldotta az ufókat - kiállt a bevándorlók mellett - nem ítélte el a melegeket azok után én már nem csodálkozom azon, hogy Ferenc pápa megváltoztatta a Miatyánk szövegét. " Ne vígy minket a kísértésbe" helyett " Ne engedj minket kísértésbe esni"- ez az új, Vatikánilag jóváhagyott változat. A változtatással, mondanom sem kell, nem minden katolikus ért egyet. A protestánsok pedig abszolúte nem értenek egyet. Ferenc pápa azzal indokolta a változtatást, hogy Isten senkit sem visz kísértésbe. Logika. (Ez persze nem teológiai blog, hanem médiaszemle.Nem feladatunk igazságot tenni. Jómagam ugyanúgy fogom mondani a Miatyánkot, mint eddig. Itt van viszont egy link, ahol a Kedves Látogató egy igen alapos, ám néhol igencsak elfogult cikket talál a pápáról, meg erről az egész vatikáni problémáról.). xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hallottál már az asszertív kommunikációról? Ha nem, ezt feltétlenül olvasd el! 

Stumpf Anna cikke 2018.június 7-én jelent meg a Heti Válaszban. Arról szó, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai preferenciái módosulnak. Az amerikai vezetés rájött, hogy Európával is törődni kell, mivel a nyugati civilizáció kulcspontja. Ha Európa veszít erejéből ( és itt most írjuk le azt, amit Stumpf Anna valószínűleg nem írhatott, és nem is akart volna leírni: ha Európa elkínaisodik), akkor a nyugati civilizáció bukik. Nagyon jó elemző cikket írt Stumpf Anna, különösen az utolsó bekezdés tetszik. Arról szól, hogyan fogják a balos civil és egyéb szervezetek elbagatellizálni Orbán Washingtonhoz való közeledését. Lényegtelen kérdéseket, úgynevezett " demokráciaproblémákat" állítanak a politikai kommunikáció fősodrába. Stumpf Annának és a Heti Válasznak igaza lett, ld. a 2019.májusi Orbán-Trump találkozót. Remek cikk, minden politológusnak ajánljuk. 

Hidvéghi Balázs, a FIDESZ kommunikációs igazgatója a Magyar Hírlap konzervatív közéleti napilap 2018.május 106-i számában nyilatkozott a Sargentini-jelentésről. Hidvéghi Balázs elmondta: a jelentés- melyet Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő neve fémjelez- hazugságokat tartalmaz, ezen hazugságokra alapozva pedig Magyarország szankcionálását javasolja, a végső cél pedig: bevándorlóországgá tenni Magyarországot. (Jómagam, ha tehetném, két kérdést tennék fel Sargentini asszonynak: - a neve nem túl hollandos, talán ő maga is bevándorló? - mennyit kap mindezért? ) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Valamivel emelkedettebb témákról olvashat az alábbi oldalon: konyv-ajanlo.blogspot.com