Írott és elektronikus média régen és ma

A Pesti Napló 1877.január 3-i számának esti kiadása vezércikkében a keleti kérdéssel foglalkozik. A cikk Szerzője úgy véli, Oroszország csak azért kért két hónap haladékot, mert bármilyen háborús konfliktus esetén úgy tudja beállítani, mintha azt Törökország robbantotta volna ki- magyarul: át akarja tolni a felelősséget. A cseh lapok ezzel szemben úgy vélik, Oroszország azért kért fegyverszünetet, mert nem bízik abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia melléjük áll Törökországgal szemben. Törökország ugyanakkor kijelentette: semmi olyan feltételt nem fogad el az európai nagyhatalmak részéről, mely sértené az ország önállóságát. A török hadsereget mozgósították Persia határán. Salisbury brit külügyminiszter persze mielőbbi megegyezést szeretne. Belgium: Brüsszel polgármestere üdvözölte a belga királyt, s arra kérte, hogy ne vigye ki az ország határain túl a hadsereget. Magyarul: Belgium ne gyarmatosítson ( Mi, akik már tudjuk a jövőt, ismerjük Belga-Kongó megszerzésének véres történet

Mivel a megboldogult 19.században a napilapoknak volt reggeli és esti kiadása- és volt közönség, mely ezeket megvásárolta- kijelenthetjük: az akkori középosztálybeli átlagember sokkal tájékozottabb volt, mint a mai középosztálybeli átlagember. A Pesti Napló 1877.január 3, reggeli kiadásának vezércikke az orosz-török háborúval foglalkozik. Annyira reális volt a háborús veszély, hogy Andrássy Gyula osztrák-magyar közös külügyminiszter haza sem ment karácsonyra. Aztán az oroszok két hónapos fegyverszünetet kértek, ezt meg is kapták, ám a Pesti Napló cikkírójában maradt némi kétség afelől, hogy Oroszországnak békések-e a szándékai? Nemcsak azért kértek haladékot, mert az előző, kölcsönből finanszírozott mozgósítás a rossz egészségügyi viszonyok miatt kudarcot vallott? A másik vezető anyag arról a bizottságról, szól, melyet Bulgária ( ekkor a Török Birodalom egyik tartománya) zavaros politikai helyzete okán hoztak létre. Bulgáriában lemészároltak több tucat keresztényt, állítólag állami se

Történelem, a magyar nemzet egyik aranykorából, a dualizmus időszakából! A Pesti Napló 1877.január 2-i számának reggeli kiadása roppant érdekes. Kezdjük például az utolsó oldalon! Ha azt gondolnánk, a 19.század prűdebb volt, mint a mai idők, tévedünk. Dr. Handler Mór hirdetésében például azt olvassuk, hogy nevezett doktor sikeresen kezeli az önfertőzések következményeit, a fehérfolyást, a másodlagos bujakórt, az ondófolyást, a húgycsőfolyást, a vizelési zavarokat- hát ez nem vall éppen prüdériára... Persze, a Pesti Napló politikai lap volt elsődlegesen, az első oldalakon leginkább közéleti témákról olvashatunk: Gorove István, a szabadelvű pártclub elnöke újév alkalmából felkereste a miniszterelnököt, s megvitatta vele az osztrák-magyar kiegyezést illetve a keleti kérdést. A közös minisztertanácsi ülésen megjelentek pedig egyetértettek abban, hogy meg kell állítani az oroszok balkáni invázióját, különben a török szabadcsapatok beavatkoznak, ha kiújul az 1875.évi hercegovinai felkelé