Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon és sok más európai országban számtalan család, vállalkozás, intézmény került nehéz helyzetbe amiatt, mert nem tudta fizetni banki hitelének törlesztőrészleteit. Az EU hozott egy határozatot, mely szerint ezen hitelek esetében akár a kamatcsökkentés vagy az adósság részleges elengedése is szóba jöhetett.  Csakhogy 21 európai országban ezt nem hirdették ki- köztük Magyarországon sem. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított ezen országok ellen.  Mindez az index.hu egyik cikkéből (Bereznay István: Újabb kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarország ellen. Megtekintve 2023.01.26.9 óra 39 perc) derül ki. Ha belegondolok, hány család, hány ember életét tette volna könnyebbé, ha kihirdetik ezt a rendelkezést...Ennek hiányában ugyanis a pénzintézetek nem tudták elengedni az adósságot, igen szűk határok között mozogtak, ha egyezkedni akartak az ügyféllel. 

 A kitekinto.hu  című külpolitikai portál írta meg, hogy jelentősen változik az Eu klímavédelmi politikája a következő években.  Eddig az úgynevezett ETS rendszerben minden tagállam kapott lehetőséget az ingyenes kibocsátásra, magyarul ingyen kapott egy bizonyos egységet. 2032-től ez a rendszer megszűnik ( tehát 10 év van az átállásra). Azonkívül fontos változás, hogy kiterjesztik az ETS-t a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből eredő felhasználásra. még egy fontos változás: 2027-től a kibocsátáskereskedemből származó bevételeket kizárólag klímavédelemre fordíthatják.  Ez utóbbi igencsak érdekes lesz,hiszen mind a mai napig nincs pontosan meghatározva a klímavédelem fogalma. Ha ültetek, magánszemélyként 5 fát a kertembe, az klímavédelem?  Szóval, sok itt a kérdés...

 Bekövetkezett, amitől tartottam. 2022. április 11-én reggel az európai sajtó és média rendkívül rossz hírt közölt: a bizonytalan státuszú Dél-Oszétia becsatlakozna Oroszországba.  Hogy miért rossz hír ez? Az ukrán háború miatt. Most, hogy a közép-ázsiai, sokszor bizonytalan státuszú területek, államok látják, hogy Putyin katonai győzelme már nincs messze, hát bejelentkeznek ők is a koncért. Az Ukrajna nevű tortából ők is kérnek egy kicsit.  Ez nagyon rossz hír, ezt nem szabad engedni. Már most közölni kell Bibilov dél-oszét elnökkel ( aki amúgy választásra készülvén, kizáratta az összes ellen induló jelöltet, biztos, ami biztos...), hogy a nemzetközi közösség nem fog elismerni egy efféle egyesülést, akár népszavazással történik, akár elnöki rendelet vagy parlamenti határozat útján. Ez nem lehet pálya az amúgy nem túl erős gazdasági helyzettel bíró közép-ázsiai területeknek, hogy becsatlakoznak Putyinhoz. Ennek a tendenciának még az előtt véget kell vetni, hogy elkezdődne. Nagyon szigo

 Az elmúlt napokban a világ vezető írott és elektronikus médiatermékei tele voltak Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi ötletével. A humoristából és tévéproducerből elnökké avanzsált, jelenleg legnehezebb feladatával bírkózó politikus szerint Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. A személyes vonatkozásokon túl- politikai elit vagyonmentése, stb.- igazán nem látom okát annak, hogy Ukrajnát éppen most felvegyék az EU-ba. Rendkívül korrupt, gazdaságilag alacsonyan teljesítő, környezetvédelemben igen gyenge teljesítményt mutató országról van szó. Semmi értelmét nem látom ennek a dolognak. Ugyanakkor érdemes lenne folytatni a csatlakozási tárgyalásokat, és amint megfelel Ukrajna a követelményeknek, felvenni. De csak akkor, hamarabb nem. 

 Vége a diplomáciai csatározásoknak. 2022.február 24-én hajnali 5 órakor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi média mindezt különbözőképpen értékeli, általában Oroszországot hibáztatják a konfliktus kirobbanásáért. Az EU már szankciókat is életbe léptetett.  Mi a média feladata egy ilyen jellegű háborús konfliktus esetén? Semmi több, mint ami amúgy is lenne: csak az igazat! Ellenőrzött forrásokból származó tényeket ismertessenek, kiegyensúlyozottan, normálisan tájékoztassanak. Mellőzzék az érzelmek felesleges felkorácsolását.  És legyen vége ennek a háborúnak. Legyen béke! Minél gyorsabban!  Tárgyilagos információk a háborúról pl. itt . 

 A világ minden vezető sajtóorgánuma, internetes portálja, televíziója, rádiója az orosz-ukrán válság fejleményeit hozza vezető anyagként. Február 22-én az orosz csapatok megindultak a két, kizárólag Oroszország által elismert köztársaság felé, hivatalosan azért, hogy ott békefenntartói szerepkört töltsenek be. Közben összeült az ENSZ BT, az EU és a NATO pedig folyamatosan arra biztatja a két országot, találjanak valamilyen diplomáciai megoldást.  Talán még van remény arra, hogy nem a fegyverek ereje fog dönteni. Talán még van remény arra, hogy a diplomácia megakadályozza civilek halálát, a menekülhullámot. Kelet-Európa történelme annyi szenvedéssel van teli, ne szaporítsák most ezek számát. Legyen béke! 

 A 21.századra kulcskérdéssé vált a megfelelő ivóvíz biztosítása. A Föld lakosságának egyharmada nem jut tiszta ivóvízhez. Magyarországon mindig is kulcskérdésnek tekintették az ivóvíz mennyiségét és milyenségét, mégis, még a 20.század végén is akadtak alapvető minőségi problémák a magyar ivóvízkészletekkel.  Az ÖKO folyóirat 2000/1-2. számában olvashatjuk Horváth Lászlóné:A víziközmű-szolgáltatás jelene és jövője című tanulmányát, ebben pedig találunk olyan táblázatokat, melyek vérfagyasztó adatokat tartalmaznak. A 60. oldalon olvashatjuk, hogy 1998-ban Bács-Kiskun megyében 46, Békés megyében 60 településen extrém magas arzéntartalmú vizet fogyasztottak. S aki azt hinné, hogy ez csak a keleti-déli periféria problémája volt, annak kiábrándításképpen elmondom, hogy Pest megyében is akadt 16 település, ahol nagyon magas volt az arzéntartalom. Még Pest megyében is 61000 lakos fogyasztott arzéntartalmú vizet. Nitrogénvegyületek terén sem volt sokkal jobb a helyzet, EU-s kritériumok szerint

 Az ÖKO című folyóirat ( alcím:ökológia-környezetgazdálkodás-társadalom) 2000.3-4.számának 27-47.ooldalán olvashatjuk Dr.Kerek Zoltán: Vidékfejlesztés, pénzügyi feltételek című tanulmányát, melyben Szerző komplex szemlélettel elemzi a magyar vidék helyzetét. Nagyon kevés hasonlóan magas színvonalú és mélységű tanulmányt olvastam eddig, biztos vagyok benne, hogy közgazdászok, agrárszekemberek,gazdaságtörténészek számára igen hasznos lehet e tanulmány. Szerző felvázolja Magyarország településszerkezetét, ismerteti a magyar mezőgazdaság pénzügyi kondícióit ( pl. kisgazdaságok jövedelmezősége, hektáronként megtermelt érték, stb.) egyéb elönyős és hátrányos oldalait, leírja, mire lehetne fordítani az EU-tól, különböző programok keretében kapott támogatásokat. Nagyon objektív, nagyon tárgyilagos. pl. amikor a magyar mezőgazdaság előnyös és hátrányos tulajdonságairól ír, 11 erősséget és 10 gyengeséget sorol fel. Erősségek között említi a földrajzi elhelyezkedést, a kedvező klímát, az öntözhet

A Metropol hírújság 2010-ben Magyarország egyik legnépszerűbb médiaterméke volt. A 2010.szeptember 27-i szám 5.oldalán olvashatjuk a hírt,miszerint New Yorkban,az ENSZ konferenciáján az EU-t képviselő Barroso elnök egymilliárx eurót ajánlott fel a Millenniumi Alapba. A pénzt a szegénység,az AIDS,az oktatáshiány enyhítésére kellett fordítani. Minthogy azonban a szegénység nem enyhült, AIDS-betegből sem lett kevesebb,és hülyébbek vagyunk,mint valaha,felmerül a kérdés:mi történt valójában azzal az egymilliárd euróval?

A mandiner.hu internetes portálon olvashatjuk Erdogan török elnök legújabb ötletét, melyet egy Görögországnak tett üzenet formájában hozott a médián keresztül a nyilvánosság tudomására. A cikk itt: https://mandiner.hu/cikk/20200308_erdogan_szerint_gorogorszagnak_is_at_kellene_engednie_a_migransokat (Letöltve 2020.március 9.) Erdogan zsarolja az EU-t? Vagy az EU menekültpolitikája volt elképesztően rossz? Valószínűleg mindkettő igaz. Mindenesetre európai polgárként nagyon örülnék annak, ha a görög vezetés nem a könnyebbik utat választaná és nem fogadná meg Erdogan üzenetét. Mert hatalmas tömeg zúdulna Európára, s annak katasztrofális következményei lehetnek. 

Amint azt több hazai médiatermék, például a kitekinto.hu című külpolitikai orgánum  ( letöltés 2020.02.28.10 óra 38.) hírül adta:Törökország bejelentette, hogy nem képes tovább feltartóztatni az Európába igyekvő menekültáradatot. Mindez azután történt, hogy török katonákat ért légicsapás Szíriában. Ami recenzens véleményét illeti: várható volt. várható volt, hogy az EU és Törökország közötti alku nem fog a végtelenségig működni. Európának most ki kell engesztelnie a törököket és személyesen Erdogan török miniszterelnököt. Orbán Viktor magyar kormányfő már lépéseket tett annak érdekében, hogy létrejöjjön egy V4-Törökország csúcstalálkozó. Európa többi politikusától ezidáig nem tapasztaltunk hasonló kezdeményezést...Erdogan valószínűleg gazdasági támogatást fog kérni, cserében visszatartja a menekülteket. De ez sem biztos, mert nem sokkal előbb bejelentették, hogy három napra megnyitnák a török határokat. Ez a három nap elég arra, hogy több százezer ember elhagyja Törökországot. Fo

A mno.hu oldalán 2019.november 11-én jelent meg egy nagyon gondolatébresztő cikk Emmanuel Macron francia elnök kínai tárgyalásairól. Macron Eu-lobogók és EU-csillagok alatt tárgyalt a kínaiakkal,úgy, mintha Európa nevében beszélne. A cikk szerzője, Sitkei Levente, azt elemzi, hogyan lehetséges, hogy Macron francia elnök vált az unió vezető politikusává. Németország belső problémákkal küzd, Nagy-Britannia brexitezik, a többiek pedig, ebből a szempontból nem számítanak. Azon tűnődtem Sitkei Levente kitűnő cikkénak olvastán: szeretnék-e egy Macron irányította Európába élni? Ha válaszolni akarok erre a kérdésre, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: 1. Macron migránspárti, az ún. kvótarendszer elkötelezett híve. 2. Macron hosszú távra tervez, nem pillanatnyi karrierpolitikus. 3. Macron a katolicizmus liberális ágának híve. 4. Macron ellen már két éve tüntet a saját népe, ő pedig vízágyúval oszlatja őket, és nem tesz különbséget sztrájkoló munkások és anarchisták között. 5.

A kitekinto.hu folyamatosan és beható részletességgel foglalkozik a brexittel ( szándékosan írom kisbetűvel, nem vagyok hajlandó személyként kezelni, mint a hazai média legnagyobb része), és mindazzal, ami Nagy-Britanniában történik. Nagyon objektív, okos cikkek születtek a témában. Én, mint laikus, csak annyit fűznék hozzá: ami Nagy- Britannia politikai életében az utóbbi években történik, az méltatlan a szigetország történelméhez. És méltatlan Európa történelméhez is. Hogy egy ország népszavazást rendezzen, amely úgy dönt, hogy kilépnek az EU-ból, aztán mégse, aztán ekkor és ekkor, közben két kormányfő bebukik- ez már kabaré. Rossz szappanopera. Azt kívánom Nagy- Britanniának, hogy akadjon végre olyan politikusa, aki határozott, döntésképes, tudja, hogy népe mit akar. Mert ez a kicsinyes bohóckodás már fárasztó.

Német Szilárdot, a FIDESZ politikusát általában kemény, szigorú embernek ábrázolja a média. Éppen ezért olvastam örömmel Szalai Laura cikkét a Mandiner hetilap 2019.évi 4. számában- egyébként, maga az egész hetilap rendkívül nívós, bármelyik európai ország bármelyik főszerkesztője és média- kiadója elfogadna ilyen szintű lapot a nyomtatott médiaportfóliójában. Szóval, az interjúban Németh Szilárd úgy kemény, hogy közben rokonszenves, mondhatnánk:laza. Tetszik, ahogy arról beszél, hogy nem tart húsmentes napot, hogy az EU nem írhatja elő senkinek, hogyan táplálkozzon. Remekül megindokolja a bevándorláspárti ellenzék és Csepel kapcsolatáról szóló Facebook-bejegyzését. És amit különösen rokonszenvesnek találtam: nagyon egyetértek Németh Szilárd álláspontjával a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség kérdésében. Hogy hogyan vélekedik erről Németh Szilárd? Elolvashatják a Mandiner hetilap I.évfolyam 4. számának 22-24.oldalán megjelent interjúban. Azért tartom fontosnak, hogy

Itt már nincsenek elvek. Jön a választás, kell a mandátum, a kenyér meg szalonna. Amint az Pilhál György írásából kiderül (mno.hu, 2019.május 17.), a Jobbik ( amely korábban EU-s zászlót égetett), levelet írt az EU-csúcsjelölt Manfred Webernek, miszerint,ha megbukik Orbán, akkor ők, a jobbbikosok fognak nagyon szép Európa-párti programot megvalósítani.  Demokráciát, mindent, ami csak Webernek szeme-szája-ingere. Még azt is el tudom képzelni, hogy Weber gratulált Gyöngyösinek. Ő jegyzi a levelet. Az már mindennek a teteje volna. Itt a Magyar Nemzet online kiadásának linkje: mno.hu xxxxxxxxxxx Inkább olvass könyveket! konyv-ajanlo.blogspot.com Itt lehetőleg nincsenek aktuálpolitikai témák.

Semmilyen formában nem kívánom kommentálni az origo.hu-n 2018.június 7-én olvasott cikket. Ebből kiderül, hogy Brüsszel és az EU már 2006-ban tisztában volt azzal, hogy migráció és annak nyomában fellépő terrorizmus várható. Remélem, ebből nem azt a követkzetetést fogjuk levonni, hogy ki kell lépni az Unióból... A főoldal linkje. origo.hu

A Magyar Hírlap Polgári Közéleti Napilap 2018.május 24-i számából, természetesen a teljesség igénye nélkül, pusztán kedvcsináló-figyelemfelhívó jelleggel: Kétnapos konferencia kezdődött Budapesten az EU jövőjéről Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a nemzetek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Szó esett arról is, hogy a liberális média továbbra is lepopulistázza azokat, akik a migráció ellen emelnek szót- A Visegrádi országok szövetséget kötnek azért, hogy Európa a jövőben is erős maradjon. - Amerikának és a NATO-nak olyan politikát kell folytatnia Ukrajnával, hogy figyelembevegye a kárpátaljai magyarság érdekeit. - A Soros által fizetett civil szervezetek továbbra is rágalmazzák Magyarországot és a magyar kormányt. Azt sugallják, hogy a FIDESZ nem tiszta eszközökkel nyerte meg a 2018-as választásokat- Sport: Két magyar női labdarúgó a BL döntőjében. Jakabfi Zsanett és Marozsán Dzsenifer egymás ellen is játszhat- Unai Emery lesz az Arsenal csapatának vezetőedzőj

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2018.május 18-i számának tartalmából, röviden, pusztán az érdeklődés felkeltése céljából: - Varga Mihály szerint a kormány kitart amellett, hogy nem kell emelni a lakosság és a Magyarországon működő vállalkozások adóterheit - Az MSZP-nek nagyon sok vidéki alapszervezete megszűnt, a helyiek nem kapnak támogatást a pártközpontból. Sokak szerint az volt a baj, hogy Gyurcsány Ferenc feltűnt a színen. - Az EU országainak vezetője Szófiában tárgyaltak. Megegyeztek abban, hogy tartják magukat a Teheránnal kötött szerződés tartalmához, valamint abban, hogy mentességet akarnak a védővámok alól. - Horst Seehofer német belügyminiszter szerint változtatni kell Németország menekültügyi rendszerén, különben elözönlik Európát a migránsok. - Egyházak finanszírozása: sokak szerint nem jó a jelenlegi 1+1 százalékos rendszer. - Sport: Elhagyja a Juventust Gigi Buffon, az olasz klub legendás kapusa. A Magyar Hírlap majdnem egy teljes oldalt szentel a témának- tel

A Figyelő című hetilap Magyarország egyik legmagasabb színvonalú sajtóterméke. A 2018.április 12-18-as ( 15.) számának tartalmából: - Címlapon: Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelmét ünnepli, az ellenzéki pártok vezetői ( Gyurcsány, Vona, Hadházy, Karácsony) pedig mélyen magukba szállva szomorkodnak. - Milyen kapcsolatban áll Ausztria Oroszországgal? Miért, hogy oly erősek az orosz-osztrák gazdasági- kulturális és titkos diplomáciai kapcsolatok? - Mi az igazság a dízelautók körül? Igaz, hogy rengeteg energiát megspórolnak az egész világon? Vagy csak a gyártók igyekeznek ezzel a kampányszöveggel megnyerni a fogyasztókat? - Hogyan támogatják Magyarországon a kutatás-fejlesztést, az innovációt? Jelent-e valamit egyáltalán, hogyan támogatja egy adott ország az innovációt? - A google valóban tud minden lépésünkről? vagy ez csak legenda? És ha tud minden lépésünkről, valóban pénzt tud ebből a tudásból csinálni? - Átalakulóban az EU vezetése: botrány támadt Juncker kabinetfőn

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018. január 25-i számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Az egészségügyi szakdolgozók korábban kapják meg megemelt bérüket- erről beszélt Balog Zoltán miniszter. A szakszervezetek elégedettek. - A Szél Bernadett LMP-s politikus által delegált afgán szakértő édesapját már be sem engedik Afganisztánba. - Megkezdődött a davosi világgazdasági fórum. Az európai országok vezetői megszólaltak bevándorlás-ügyben is. Donald Trump egyelőre nem jelent meg a rendezvényen, de ígérete szerint ott lesz. - Árva László és Gidai András közgazdászok cikke szerint unortodox adópolitikával kellene segíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, hogy azok versenyképesek maradjanak a multikkal folytatott versenyben. Ez viszont biztosan kiváltaná az EU rosszallását. - Sitkei Levente írásában rámutat, hogy a jelenleg regnáló EU-s kormányfők többségének nem biztos a hazai politikai támogatottsága. - Futball: A Nemzetek Ligájában a magyar válogatott az