Írott és elektronikus média régen és ma

 Nekem nagyon imponál Csányi Vilmos etológus professzor optimizmusa. Hisz az emberben, az emberiségben, hiszi azt, hogy ez a világ még helyreállítható. Igazi humanitárius gondolkodó. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában megjelent írásából is ez tűnik ki. Ha nagyon röviden, pár mondatban össze kívánnám foglalni az esszé tartalmát, talán így tenném:Csányi Vilmos szerint a modern társadalomban felbomlottak a hagyományos kötelékek, az emberiség mégis túlélte ezt. Egyrészt - új közösségeket, virtuális térbeli közösségeket hozott létre - mint individuum, felépítette a maga életét. Nem mindenben osztom a Professzor Úr optimizmusát, de el kell ismerni: kitűnő, logikusan végigvezetett gondolati úton halad, és reményt ad. Békére, fejlődésre, haladásra. És ez a remény a mai világban, nagyon sokat jelent.

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon