Írott és elektronikus média régen és ma

 Lázár Ervin,akit manapság talán meséiről ismerünk legjobban,elképesztő erejű novellákat is írt. Ezen remekművek egyike a Rakéta Regényújság 1988/11. számában olvasható,címe:Az óriás. Hőse egy átlagos kiskamasz fiú,aki azt hiszi,hegyet mászik,pedig csak egy óriás fekvő testén igyekszik átjutni. Azért érdekes ez a novella,mert leírja,hogyan is küzdünk meg ellenségeinkkel. Tárgyiasítjuk vagy antropomorfizáljuk őket/azokat. Mar az éhség-mondjuk,mintha az éhség valami élőlény lenne. Legszívesebben kihajítanám az ablakon ezt a bónusz-rendszert-mondja a vállalat középvezetője,mintha az emlegetett bónuszrendszer valami megúnt használati tárgy vagy rosszcsont személy lenne. A magyar nyelv ilyen:konkretizálja az elvontat. A gyermeki gondolkodás pedig pláne ilyen. Lázár Ervin novellája kiválóan irodalmi formába önti ezt a gondolkodást. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújságot pedig jobb könyvtárakban vagy antikváriumokban találhatunk. Annyit elárulok,hogy az 1988/11. számban Agatha Christie-regén

 A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Fehér Tibor:Vetélkedő c.meséjét. A lényege az,hogy a házasodni készülő királyfi megversenyeztet egy csúnyácska és egy világszép királylányt. A világszép királylány,a sárga király lánya nem tud főzni,nem tud mosni,nem tanul,nem szokott olvasni,nem szereti a gyerekeket,nem szokott segíteni a betegeken és a szegényeken. Hülye is,lusta is.Így aztán Mirmidon királyfi a csúnyácska,de rendes királykisasszonyt veszi el. Fehér Tibor meséje remek,engem azért elgondolkodtatott. Hány férfi van,aki a rendes,kissé már öregecske feleségét lecseréli a butuska titkárnőre!Vajon minden férfi úgy választott volna,mint a derék Mirmidon királyfi?Vagy győzött volna az üresfejű és lusta királylány,és a bulvármédia nagy örömére létrejött volna a nagy celebházasság?És ez a házasság vajon hogyan végződne?

A gyermekeknek szóló Csodaceruza Magazin irodalmi és művészeti folyóirat 64., 2013-ban megjelent számából: Lackfi János verse: Elemes kirakós vers- Vogul népköltés: Anyóka, anyóka, fordította Várkonyi Anikó- Arno Holz gyönyörű verse, a Tél- Várszegi Adél: A jakicsalád- Koncz Tímea írta és rajzolta a Zöld a városban című művet- Laár András abszurd meséi: A Csőevő duhajka illetve a Kompótok- Kosztolányi Dezső fordította Detlev von Liliencron versét: Kora tavasz az erdőszélen. A vershez gyerekeknek szóló rejtvény is kapcsolódik- A 9 éves Korom Bálint Benedek meséje: A macska és a király barátsága Kitűnő folyóirat gyerekeknek és felnőtteknek!