Írott és elektronikus média régen és ma

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

 A Szilágy című lap az erdélyi Zilahon,Szilágy megye székhelyén jelent meg az 1880-as évektől. Az 1897.március 21-i számban egy bizonyos Yda aláírással jelent meg az Árnyak című novella. Bizony,a fiatal zseni,Ady Endre első novellája volt ez.Talán még a főszerkesztő Dénes János,talán még maga Ady sem sejtette,micsoda pályafutás első lépése ez. Maga a novella életkép,alcíme szerint "Rajz". Főhőse Molnár József aljegyző,aki kimenekül a jókedvű kocsmai társaságból,mert át akarja gondolni Irénhez való szerelmét. Vajon a lány csak a férjhezmenés és a nyugodt egzisztencia vágyától vezéreltetve engedi,hogy a fiatalember udvaroljon neki?Vagy az ő szívében is szerelem dúl? Józsiban felébred a kételkedés. De délután már újra Irénnel korcsolyázik,zongorázik. Jellegzetes szecessziós hatásokat mutató novella. De már sok felsejlik a nagy poéta tehetségéből.

 Sokak szerint a novellairodalom aranykora lejárt a 20.század végén. Szerintem ez nem igaz. Manapság is születnek kitűnő novellák Európában és Magyarországon. Néhány kedvencemet ideírnám,szerző szerinti betűrendben.(A 21.századot a 2000.évtől számítom). Balázs K.Attila:Laci.Korunk,2024.július,81. Cserna-Szabó András:Mentafagylalt.Alföld,2000/3.16-25. Kleinheincz Csilla:Újraosztás.Kortárs,2023.09.5-8. Molnár Krisztina Rita:Kőangyal.Alföld,2020/5.27-28. Oláh Kármen:A múlt ott jár a falak között. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle,2023.II.115. Tandori Dezső:"A geometria".Felvettem egy rendszert.Alföld,2003/4.61-73. Závada Péter:A kutya.A bika.Szkholion,2023/2.6-9. A jó novellák felsorolását folytatjuk.Folyamatosan folytatjuk.

 Júdás történetét mindenki ismeri. Moldova György novellája szatirikusan dolgozza fel a témát. A humor pont attól válik fergetegessé,hogy ókori emberek folytatnak ilyan dialógokat,melyek úgy hatnak,mintha 20.század végi-21.század eleji emberek szájából hallanánk őket. Moldova György nagyon megosztó író volt,sahnos,már nincs közöttünk. Van,aki nagyon szereti(főleg szociográfiai írásait),van,aki annyira utálja,hogy egyetlen könyvébe vagy novellájába sem bír beleolvasni. Ízlés kérdése. De ez a rövud,kétoldalas,hihetetlen módon nevettető műve,ez sokaknak tetszeni fog. Legalábbis úgy remélem. (Moldova György:Száz ezüstpénz. Rakéta Magazin,1990.tavasz,62-63.)

 Nem kell megijedni, nem valamiféle irodalomtudományi értekezésről lesz szó.Csak egy novellát boncolgatok kissé,szerény irodalomelméleti tudásom birtokában. A Szerzőről keveset mondhatok. Igazából nem tudom, kicsoda Anton Stancev. A neten nem találtam róla semmit. Neve alapján bolgár író, ha valaki másképpen tudja, írja meg.  Sherlock Holmes- paródiát már sokan írtak, jót is, rosszat is. Anton Stancev írása a jobbak közé tartozik. A Rakéta Magazin 1990.nyári számában olvashatjuk a novellát, melyben Holmes és Watson legújabb kalandját mutatja be. A zseniális nyomozót és derék segítőjét ezúttal otthonában támadják meg. Hogy ki és miért, azt nem árulnám el, kiderül a novellából.  És hogy a paródia esetünkben miért kommunikációs eszköz? Hát, mert minden paródia az. Segít felidézni valamit,amit mindannyain tudunk (szerencsés esetben...)  Segít nevetni. Márpedig a nevetés, az bizony kommunikáció. Társalgás a jobbik énünkkel. Feszültségoldó. Anton Stancev elérte, hogy óráki...

 Isaac Asimov egy korai novellájában elmagyarázta, miért is nem tud az ember felemelkedni a világűrbe... Az 1950-es években járunk. egy amerikai kisváros seriff-irodájában ketten tartózkodnak: a seriff meg a helyettese. A seriff- akinek különböző üzleti érdekeltségei is vannak a városban- éppen az adóbevallásához számolgat. Felvehetne könyvelőt is, de azoktól fél. A helyettes eközben kifelé bámul az ablakon, mivel nincs ügy, amely nyomozást igényelne. Ekkor látja, hogy repülő csészealj ereszkedik le, és két férfi száll ki belőle. Pár perc múlva a két úriembert a seriff irodájában találjuk. Innentől elszabadul a humorláda, kinyílik a teteje, s félreértések sokasága bontakozik ki a szemünk előtt.  A végén pedig megtudjuk a kiábrándító valóságot, azaz azt, hogy az emberiség miért nem jut ki a világűrbe. Érdekes a cselekmény ideje: 1956-ban járunk. a szovjetek jövőre lövik fel a Szputnyikot... Asimovnak volt humora, nem erről ismert, nem ezért szeretjük, de volt neki. Tudott nevet...

 Végh Antal íróról mostanában keveset beszélünk. A Kádár-korszakban ő képviselte a magyar irodalomban azt a népi-szociológiai mozgalmat, melyet a hatalom sohasem szeretett. Érdekelte a futball is, sikeres bestseller sportkönyveket írt, de ő nem ezeket tartotta igazán nagyra, hanem az úgymond " igazi" irodalmi műveit.   Kevesen tudták Végh Antalról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megtorlások áldozata lett, nyolc hónapot ült börtönben. Nagyon keveset beszélt erről az időszakról a sajtóban és a médiában, talán érthető, hogy miért. Mostanáig arról sem volt tudomásunk, hogy irodalmi művébe beleszőtte volna a történteket.  A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat 2023/3. számában azonban olvashatjuk Valaki velem volt című novelláját, amely arról szólt, mi mindent kellett neki, a falu forradalmi bizottsága korábbi titkárának átélnie 1956 után. Nagyon lírai hangvételű, a forradalom utáni időszakot a kisember szemével bemutató, történészek számára is érd...

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt...

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes. 

 Erle Stanley Gardner nevét elsősorban Perry Mason- regényeiről ismerjük, ahol is a csaavaros eszű ügyvéd mindig bebizonyítja, hogy ügyfele ártatlan.  Kevésbé ismert, hogy Erle Stanley Gardner remek novellista is volt. AZ IPM ( mely tudományos- ismeretterjesztő magazin létére rendszeresen közölt krimi és sci-fi novellákat, erről a gyakorlatról a korban igencsak parázs viták folytak, volt ismerősöm, aki emiatt mondta le az előfizetést) 1978/2. számában olvashatjuk a neves amerikai krimiszerző Fenyeget a múlt című krimijét.  A fiktív történetnek voltaképpen három szereplője van. George Ollie valamikor balhés fiú volt, több bűncselekményt is elkövetett, de ezekért leülte a büntetést, és jó útra tért: egy teljesen korrekt motelt vezet. CSakhogy egykori társa, Larry kiszabadul, megjelenik a motelban, és bántani kezdi George-t. Tulajdonostárs akar lenni, zárás után megjelenik, elrabolja a bevételt, stb. George nagyon fél Larrytől, mert a börtönből szabadult férfi csak az erő ny...

 A Kortárs folyóirat 1977.januári számában jelent meg Dobos László:Meglátszanak a vizek mélységei című novellája(a magyar irodalmi köztudat a novella és elbeszélés műfajmegjelöléseket gyakorlatilag szinonímaként használja. Így teszek én is).  A Szerző-elbeszélő egy mentőcsónakot kísér végig egy elárasztott dunai falun,közben persze beszélget a helybeliekkel és a mentést végző katonákkal. Megtudjuk,miért a diófára kell menekülni,ha jön a víz. Bepillantunk egy elárasztott házba,ahol a víz még mindig kerrng,nem hagy alább erejével. Megismerkedúnk idősekkel,akik nem akarják elhagyni házukat,meg egy zavart elméjű férfival,aki...de ezt már mem árulom el. A dunai árvizek történetét alaposan dokumunzálta a magyar média,érdemes az irodalmi feldolgozásokkal is megismerkedni. Dobos László novellája apokaliptikus bangulatot áraszt. Kitűnő,érzékletes,az Olvasó szinte érzi a víz szagát. Ajánlom mimden irodalomkedvdlőnek. 

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg. A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el. Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját ...

 Akit érdekel az egyéni és történelmi emlékezet kérdése,feltétlenül olvassa el Miklya Luzsányi Mónika:Hencida című novelláját!A Jelenkor című,kiváló folyóiratban jelent meg(2006.április,401-405.oldal). Egy "sürített" családtörténetet olvashatunk ebben a műben. Történetet,mely apró mozaikdarabkákból áll össze. Az elbeszélőnek nincs is szándékában hagyományos,19.századi értelemben vett lineáris történetet összeállítani. Pontosan azáltal lesz a történet évtizedeket átívelő kerek egész,hogy nem ismerjük minden mozzanatát. Az elhallgatás,a csend is a történések része. Amire nem vagy nem jól emlékezünk,az is fontos,mert identitásképző erő lehet. És a kert,mint motívum-mennyire más,mennyire eltér a nagy kkasszikusok kert-ábrázolásaitól,ha jön egy idegen ember,és átveszi a kertben a hatalmat. Irányít a saját otthonodban. Nem feltétlenül rossz szándékú,de mindent elront. Nem szeretnék részletesen szólni a novella harmadik,mindent meghatározó eseménysorozatáról,szeretném,ha Ön,Kedves L...

 Olykor sokkal több és jobb pszichológiát lehet tanulni irodalmi alkotásokból, mint lélektani szakkönyvekből- én legalábbis így vagyok vele. Elolvastam Schillinger Gyöngyvér: Április huszonegy című novelláját az Alföld folyóirat 2021/2. számában (25-28.oldal), és sok mindent megértettem a gyász feldolgozásáról- amit addig is sejtettem, csak valahogy homályosan, alaktalanul gomolygott bennem.Schillinger Gyöngyvér kisepikai műve megtanított arra, hogy legalább magam előtt kimondjam ezeket az érzéseket, gondolatokat. A novella hőse, az egyes szám első személyű elbeszélő egy barátja apjának kínos jelenetekkel tarkított temetésén vesz részt- eközben pedig újra átéli saját, édesapja elvesztése felett érzett gyászát. A két gyász, a két elvesztés-érzés összekeveredik.  Amit tanultam ebből a nagyon értékes műből: 1.A gyász nem múlik el, nincs olyan, hogy vége, ez nem film, nem sportverseny. 2. Az ember csak rosszat tesz magának azzal, ha erőlteti a túllépést. Minden folyónak megvan a m...

 Mindenkinek van egy képe az apjáról. Azt gondolom,legtöbbünk,akik már csak felnőttként tudunk visszaemlékezni boldog(?) gyermekkorunkra, furcsa,ellentmondásokkal teli emberként gondol az apjára,akár él még az apa,akár már eltávozott közülünk. Grecsó Krisztián:Apám üzenetei című novellájában (Nők Lapja,2022.november 9.) az apának van egy jobbik énje és egy rosszabbik énje. De összességében:furcsa,különös,üzenetei által sem mindig könnyen érthető ember. Nem kell ahhoz pszichológusnak lenni,hogy értsük,miért van ez így. Szerintem azért,mert hagyományos családban az apa szuverénebb lény,mint az anya. Az anya,főleg anyaságának első éveiben,szinte összeforr gyermekével. Az apa messzebb marad,az apa sokáig dolgozik,későn jön haza,mindenféle titokzatos dolgot csinál,és erre szüksége is van a gyereknek,mert azáltal,hogy részben megérti apja titkait,"bevezetődik"abba a sokszor elég bonyolult,egymásra épülő rendszerek hálózatából álló metarendszerbe,amit úgy hívnak,hogy külvilág. Amiko...

 A Rakéta Regényújság 1988/31.számában találtam három remek novellát. Teljesen különböző témák,kultúrák és megközelítések,az egyik novella ráadásul krimi,a maga nemében mindhárom magas szintű irodalom,öröm az Olvasónak. Marosi Gyula:Vadgesztenye című irása nem klasszikus katonatörténet. A besorozott fiatalemberek a megszokott centizésen kívül új mókát találnak:kiszedik a vadgesztenyék belsejét. Ezzel is múlik az idő. Csakhogy 1963-at írunk,a politikai helyzet feszült. Egy héttel leszerelés előtt a politikai tiszt összehívja az állományt... Alberto Moravia,a talán legismertebb 20.századi olasz író Vén bolond című novellája az öregségről szól. Egy fodrászüzletben négyen dolgoznak:a főhős,egyben narrátor,ötvenes éveiben jár. Amato,a korábbi csendőr huszonéves,Giuseppe öreg motoros,Iole,a manikűrös pedig szép és tetszetős fiatal lány. Hősünk egyszer összeszedi bátorságát,és meghívja a hölgyet egy hétvégére,Ostiára,a Róma közelében található strandra. Csakhogy itt szembesülnie kell vala...

 A Rakéta Regényújság 1988/17.számában olvashatjuk Betty Ren Wright:Szegény drágám című krimi-novelláját. Jól szerkesztett,egy poénos,de eredeti mű. Klasszikus angol típusú krimi. A novella főhőse-egyben narrátora-egy fiatalember akinek meghal a nagynénje. Valahogy nem akaródzik neki a temetésre elmenni,s bár nagy nehezen ráveszi magát,elvégre Phyllis néni szerette őt,a temetést követő bankettra már nincs szíve elmenni. Inkább másnap látogatja meg az elhunyt testvérét,Mary nénit. Kiderül,hogy otthonában Phyllis egy zsarnok volt. Semmi nem volt jó,amit Mary csinált,folyton egészségügyi panaszaira hivatkozva sajnáltatta magát,a kertben pedig soha semmi nem tetszett neki,persze,ő maga egy kapavágást sem tett volna soha. Szóval,Phyllis néni egy elviselhetetlen gonosz testvér volt. Ráadásul még Mary udvarlóját is el akarta venni.A mű fő kérdése:mindkét testvér gonosz volt,vagy csak egyikük? Remek novella,jó cselekményvezetés,közvetett jellemrajz,leköti az Olvasót,érdekes.  Mikor ol...

 A Rakéta Regényújság 1988/20.száma közli Szobotka Tibor:Idegenforgalom című novelláját. Szobotka tibor nevét általában onnan ismerjük, hogy ő volt Szabó Magda férje, de saját jogán is helye van a magyar irodalomban, mert remek elbeszéléseket, novellákat írt.  Az Idegenforgalom című történet főhősei:három fiatalember. Egyikük tetemes summát örököl amúgy ismeretlen nagynénjétől, és elhatározza, hogy szállodát nyit belőle, de nem akármilyet: legfőbb profilja az intézménynek az, hogy a hölgyek jól érezzék magukat. A három igazgató, Sándor, Péter és Géza, szorgalmasan megtesz mindent azért, hogy az ide érkező előkelő és választékos úrihölgyek ne érezzék igazgató, rosszul magukat. Péter az intelligens, ő foglalkozik a múzeumlátogatásra vágyó negyven feletti nőkkel. Géza, a játékos, a romantikus, a jókais, a harminc és negyven év közötti korosztályra speciaálizálja magát, míg a hatalmas izomzatú, amoroso külsejű Sándor " viszi" a temperamentumos hölgyeket 18 és 40 év között. Sorra ...

 A modern pszichológia nagyon kedvelt kutatási témája a külónböző generációk együttélésével,együtt-munkálkodásával járó problémák felderítése,elemzése. Ehhez a témához az irodalom is hozzáteszi a magáét. H.Barta Lajos:A vízimentő című novellája a Rakéta Regényújság 1988/26. számában jelent meg.  Kis bevezető a cselekménybe:A hatvanéves papa jelentkezik balatoni vízimentőnek,fel is veszik. Csakhogy nem tud már jól úszni,félve gondol arra,hogy egyszer talán majd közbe kell avatkoznia.Veje aki egy házban él az öregúrral,le akarja beszélni erről az egész vízimentősdiről. Csakhogy a papának kell a nyugdíj mellé a pluszpénz,ugyanis meg akarja venni a szomszéd telket. Egy nap az öregúr kétségbeesett kiáltásokat hall a közeli nádasból... Nagyon megható,szívhez szóló novella,valamelyik szereplőben magunkra ismerhetünk. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújság példányait pedig jobb antikváriusnál vagy a nemzeti könyvtárak folyóirattárában lehet böngészni.

 A Rakéta Regényújság 1988/27.számának legelején olvashatjuk Déry Tibor:Békés szőlőhegy 1938-ban című novelláját. Az erősen móriczi utánérzésű alkotás lehetne jó,lévén Déry Tibor a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója. Ám a zsenit ezúttal cserbenhagyta zsenialitása. Mert persze,értjük,mit jelent 1938:közeledik a második világháború,a falu jól szituált lakói pedig a kocsmában isznak-ilyenkor persze felvetődik az Olvasóban,hogy mégis,mi a túrót kellett volna csinálnia egy állatorvosnak meg egy birtokintézőnek,talán bunkereket ásni? A következő probléma a novellával a sok szereplő. Mindenféle férfiak és nők ülnek az asztalnál,az Olvasónak pedig meg kellene jegyeznie,ki ki mellett ül. Nem jegyzi. Továbbá érthetetlen,milyen motivációval követi el a tettes,a szótlan vendég,a tettét. Amúgy meg miért baj az,ha egy társaság jókedvű és a mellettük lévő asztalon ülő vendég szótlan?Az intéző pedig az úri osztály képviselője lenne,ezért kellene neki ütnj a parasztokat? Erre már job...