Írott és elektronikus média régen és ma

 Néhány extravagáns milliárdosnak köszönhetően az írott sajtó és az elektronikus média mostanban felkapta az űrben való életnek, a Föld elhagyásának témáját. Pedig a kutatók, az űrtudomány művelői már az 1970-es években foglalkoztak a gonodlattal: ugyan lehetne-e a földi civilizációt átmenteni a kozmosz más részeire? a magyar ismeretterjesztő irodalomban a Delta magazin 1980/1. száma " dobta be" a témát: Itt jelent meg Héli Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban című cikke ( 24-27.o.). Ebben szó esik mindarról, amit a ma embere képzel az űrbéli telepes életről( elsősorban a Hold vonatkozásában): - az odautazás módja, a visszatérés lehetősége - táplálék - levegő - lakhatás - társadalmi viszonyok.  Héli Mátyás kissé előreszaladt várakozásaival. Cikkében azt írja, 2003-ra, a Wright fivérek léghajó-utazásának 100. évfordulójára 50 telepes fog indulni az űrbe. Hát, ebből nem lett semmi, mindenesetre a szakemberek szorgalmasan dolgoznak az ügyön. Az 1970-es éve

 A futurológia,azaz jövőkutatás,napjainkra az egyik legkomplexebb tudományággá nőtte ki magát. De vajon hogyan látta egy német magazin,a Deitschland újságírója,bizonyos Rainer Stumpf a következő évtizedeket-azaz a mi korunkat? Azt kell mondjam,meglehetősen pontosan. Összeállításának legelején ugyanis címszavakban kiemelte,szerinte melyek lesznek a jövő évtized legfontosabb,leginnovatívabb gazdasági területei. Stumpf az alábbiakat emelte ki:nanotechnológia,orvosi technológia(szabad fordítás,az eredetiben Medizintechnik),biotechnológia,optikai technológia-mint később kiderül,ezen elsősorban a lézert érti-,valamint megújuló energiák. Szerintem nagyon jól eltalálta,2006-ra visszagondolva,én biztos,hogy nem állitottam volna össze ennyire precízen a listát.Szerintem egy igen fontos dolog maradt ki ebből a "jóslatból",ez pedig az adattudomány. Dehát ki sejtette ezt 2006-ban. Jó lenne,ha minden,az írott sajtó vagy az elektronikus média valamely műsorában vagy platformján jövőbelátásr

Őszintén bevallom:nem tartozom a Gyurcsány-házaspár politikájának feltétlen rajongói közé. Ugyanakkor nem tetszik az a karaktergyilkosság sem, amit a hazai jobbos média kettejük ellen elkövet. Nem tárgyilagosan kommentálnak, túlzottan az érzelmekre játszanak. Én szeretek egy politikust a politikai tevékenysége és programja alapján megítélni, nem pedig címkéket ragasztani rá. Dobrev Klárának mostanában két figyelemreméltó politikai elképzelése járta be a hazai írott és elektronikus médiát. Az egyik az Európai Egyesült Államok. Azt gondolom, hogy jó ez, felvetődött ez már az 1920-as években is, de valahogy -korai. Ha erről megkérdeznénk egy francia vagy német átlagpolgárt, többségük hümmögne. Európa ma ráadásul recesszióban van- akárhogy is próbálják tagadni egyesek- ennélfogva aztán az európai vezetők nem mernek belevágni nagyobb projektekbe. Szóval, jó kis (?) politikai program ez, csak most nem időszerű. A másik Dobrev Klára-projektet már figyelemreméltóbbnak tartom. Az európai m