Írott és elektronikus média régen és ma

 Az 1960-as évek végétől kezdve a Magyarországon uralkodó kommunista hatalom belátta,hogy a szocialista realizmusnak nevezett művészeti irányzat mellett teret kell adni más,kevésbé komform képzőművészeti platformoknak,alkotóknak is. Szigorúan ellenőrzött keretek között engedélyezték,hogy létrejöjjenek új alkotóműhelyek,kiállítóhelyek. Ezek egyike volt a Fiatal Művészek Klubja,Budapesten,az Andrássy úton. Az Új Művészet képzőművészeti szakfolyóirat 2005.márciusi száma arra volt kíváncsi,hol is helyezkedik el a magyar művészettörténetben a Fiatal Művészek Klubja,hogyan látják ezt az érintettek tizenöt évvel a rendszerváltás után. Beke Lászlót,Kecskeméti Kálmánt,Lóska Lajost és Vásárhelyi Antalt faggatta a cikkíró,Bordács Andrea szerkesztő. Mindannyian pozitívnak látják az FMK szerepét,bár van,aki megjegyzi,hogy voltak bizony spionok,pl. a portás. A Kádár-rendszer úgy akarta ellenőrizni a potenviálisan veszélyes művészeket,hogy egy helyre terelte őket. Lóska Lajos igen részletes felsorolá

 Az Új Művészet c.folyóirat 2003.júliusi számában olvashatjuk Lóska Lajos cikkét Csendes képek. Száz éve született Faber Gabriella címmel. Remek cikk,egy,a magyar művészettörténetben kevéssé ismert alkotó szakavatott bemutatása érdekfeszítő szöveggel,jól válogatott képanyaggal.Lóska Lajos nagy gondot fordít arra,hogy beillessze a magyar művészettörténetbe Faber Gabriella munkásságát. Faber Gabriella a halvány,csendes színek,a szinte ködbe burkolódzó látvány festője volt egy olyan korban,amikor a szocreál harsány vöröse,a posztimpresszinizmus méregzöldje töltötte be a kiállítótermeket. A Fiatal fák című képén a kék szinte fehér,a barnák is egészen világosak. A Bérház körfolyosó című képén barna és szürke foltok érzékeltetik a ház sötétségét,misztikumát. Mert Faber Gabriella képein a misztikum,a titokzatosság éppolyan erős,mint mondjuk a romantika sötét erdőket mutató tájképein. Pontosan attól válik titokzatossá a táj,a fák,a bérház, hogy Faber pont az ellentétét festi annak,amit mi a va