Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogyan értékelhetjük a 2023.évet?Szerintem nem tartozott az emberiség történetének legszebb esztendei közé. 10 pontból 5 pontot adnék rá.  Nem sikerült lezárni az orosz-ukrán háborút,ősszel pedig újabb háború robbant ki a Közel-Keleten. A klímaváltozás ellen sikerült tenni valamit,valamelyest javult az egészségügy globális  helyzete is. Az északi félteke országainak GDP-je nőtt,az Egyenlítőtől délre fekvő államok viszont szegényebbek lettek. Szóval,eléggé vegyes volt a 2023.esztendő. Reméljük,a következő év már jobb lesz!

 Egyre több,főként a hivatalos,akademikus történetírással szembenálló sajtótermékben olvasni olyan cikkeket,melyek a párthusokat és a szkítákat ugyanazon népként írják le. A Világ Magyarsága című közéleti havilap 2020.novemberi számában F.F.aláírással jelent meg ezt a kérdést is érintő cikk. Tisztázni kellene,mi a tudomány álláspontja. A parthusok egy,a Közel-Keleten élő nép volt,többször háborúztak a római birodalommal. A szkíták pedig a sztyeppén vándorló,harcoló-kereskedő nép volt. A két ókori nép között bizonyára volt kapcsolat,de szó sincs arról,hogy ugyanazok lettek volna. A szkíták és a magyarok közötti kapcsolat pedig szintén tisztázatlan. Csak annyi biztos,hogy valószínűleg volt. 

 Az izraeli belpolitika nekünk, európaiaknak, nem más, mint rejtélyes események kusza egymásutánja. A média próbálja ugyan lekövetni a fejleményeket, több-kevesebb hozzáértéssel, de van ám olyan, ami még a sokat edzett Közel-Kelet- szakértőknek is sok.  Most pl. az a helyzet, hogy Benjamin Netanjahu kormányfőnek  többszöri próbálkozás után sem sikerült kormányt alakítani. Ezután, a sajátságos izraeli protokoll szerint, Rivlin államelnök az ELLENZÉKET kéri fel kormányalakításra! Nem valószínű, mármint a sokat látott szakértők szerint, hogy nekik menni fog, elvileg azonban sikerülhet. Izraelben tehát, könnyen lehetséges, hogy azok a pártok alakítanak kormányt, akik elvesztették a választásokat. Megvalósul tehát a nagy politikai paradoxon: az ellenzéki kormány. Mindeközben a választásokon nyertes párt törvényhozói többsége megmarad.  Na, ebből mi lesz...ehhez még Salamon király bölcsessége is kevés lenne.  Ezen az oldalon korrekt, szakértő híreket, elemzéseket, érdekességeket találhat Izr

A nemzetközi média híranyagát szemlézve meg kell állapítsuk,Izrael állam nem most éli történelmének legvirágzóbb korszakát. Nem megfelelő módon kezelték a koronavírust,sem a kormány,sem a társadalom. Az emberek egy része egyszerűen nem tartotta be a szabályokat. Súlyos gazdasági válság,a lakosság 21 százaléka munkanélküli.A kisvállalkozásoknál dolgozók között még enél is rosszabb az arány. Ellentétek a kormányon belül,Netanjahu jelenlegi és Ganz soron következő miniszterelnök között. A kis pártok politikájuk népszerűsítésére használják a kornavírus-járvány okozta helyzetet. Külső támadás,Libanon felől. Valószínűleg irreguláris erők, de most, 2020.július 27-én este erről még semmit nem tudunk. Izrael tehát válságos periódusát éli. Nagy kérdés,milyen hatással lesz ez a tény a Közel-Keletre. 

Olyan könnyen képesek vagyunk véleményt alkotni a közel-keleti konfliktus kapcsán. Meghallunk valamit a Híradóban, látunk egy tüntetést a neten, és máris megszületik agyunkban a kiirthatatlan vélemény. És ez nem jó. Mindez a Szombat című zsidó kulturális folyóirat 2013.januári számáról jutott eszembe. Ennek témája ugyanis: az arab országokban élő zsidók, illetve zsidó vallású arabok. Olvashatunk itt tunéziai zsidó írókról, arab nyomornegyedek mélyén rejtőző káprázatos zsinagógákról, a zsidóság helyzetéről Szaddam Husszein által uralt Irakban, menekülésekről és visszatérésekről, napjainkig élő-fortyogó antiszemitizmusról, nacionalizmusról és szocializmusról a Közel-Keleten. Az ember végigolvassa, és csak pislog: hát ezekről a dolgokról, ezekről az emberekről miért nem szólnak a híradók? Miért nem tudtunk mi erről semmit? Mostmár tudunk. xxxxxxxxxxx Itt a folyóirat weboldala: szombat.org