Írott és elektronikus média régen és ma

 2023-ban itthagyott bennünket Lator László, a magyar irodalom doyenje,költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, rádiós és televíziós műsorvezető.  És elképesztően jó előadó.  Azt gondolom, a magyar sajtó -és médianyilvánosságban kevés méltó emlékezés született róla. Ezek egyike a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számának 28-29. oldalán található írás. Kőrizs Imre: Az anyagelvű metafizikus. Lator László ( 1927-2023) című írása máltó nekrológ erről az igazi szellemi emberről.  Feleleveníti Lator legendás műfordítói szemináriumát, mely sokkal inkább magáról az igazi költészetről szólt, anekdiktus tudását a korabeli költőlegendák ifjúkori botladozásairól, valamint bepillanthatunk a hullamhegyekkel- és völgyekkel teli életútba, például azon pillanatba, amikor Latort pesszimizmus miatt letiltották,megélhetését, hivatasának gyakorlását próbálták ellehetetleníteni.  Kőrizs Imre cikke valóban méltó megemlékezés. Aki Lator Lászlóról szeretne tudni valamit,mindenképp ezzel a cikkel kezdj

 A 21.században divat lett,hogy költők,akik addig az irodalmi életben,könyvek,folyóiratok lapjain jeleskedtek,érdeklődni kezdenek a fiatalok által legkedveltebb kulturális szcéna,azaz a könnyűzene iránt. Tandori Dezső a magyar irodalmi élet egyik legtalányosabb alakja. 2019-ben elment közülünk, de munkássága, életműve még jó darabig velünk marad.  Ebben a rövid kis posztban nem szeretnék kitérni költészetének elemzésére ( a teljes spektrumot ebben a monumentális méretű életműben úgysem foghatja át senki, legfeljebb erre szakosodott irodalomtörténészi munkaközösségek), inkább csak egy versét ajánlanám a Kedves Látogató figyelmébe.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2001/7. számában olvashatjuk Tandori " The Way I am" című költeményét ( a cím az eredetiben is idézőjelben). Ezt a verset a már megszokott - élet-halál - madár motívumokon kívül az is jellemzi ám, hogy egyik címzettje Eminem, a korban híres, meglehetősen megosztó személyiségű rapper. Maga a mű form

 Krasznahorkai László nem arról híres,hogy műveinek történései irodákban vagy művészeti galériákban zajlanának. Az ő irodalmi közege a kocsma,az aluljáró,a lovi,a rehabintézet,meg egyéb,nem igazán "bársonyos" helyek. A Rakéta Regényújság 1988/15.számában egy kevéssé ismert Krasznahorkai-művet olvashatunk,címe:Kitekintés az univerzumra. A történet egy kisvárosi kocsmában játszódik,főhőse Valuska,a meglehetősen együgyű harminckét éves(ismerős ez a kor irodalomtörténetből?) költői lélek. Neki csak a kozmosz számít,földi dolgokhoz kissé buta. Ennek ellenére nagyon rokonszenves fiatalember. Az elbeszélés mondatai kissé hosszúra nyúltak,de pár (na jó,5-6) után meg lehet szokni. A hős pedig feledhetetlen. Itt-ott tetten érhető némi politikai áthallás,az 1980-as években már divat volt reformernek lenni,de alapvetően a mű emberi sorsokról,egyéni drámákról szól. Megmártózunk a kozmosz és a kocsma légkörében,s nyomára lelünk valami öröknek. A Rakéta Regényújság pedig a rendszerváltás ut

A Helikon című irodalmi folyóirat a Romániához tartozó Kolozsvárott jelenik meg, havonta kétszer. A 2018/4. számban Biró Annamária készített interjút Szilágyi Márton irodalomtörténésszel. Szilágyi Márton, a 18-19. századi irodalom szakértője elmondja, hogy nem közönségnek ír,mert nem érzi, " hogy lenne egy kész olvasóközönség", inkább megpróbál visszagondolni egykoir egyetemista, gimnazista önmagára, és ennek a fiktív, múltbeli lénynek érdelődését célozza meg. És higgyék el: a nagyok így csinálják! Nem úgy működik a dolog, hogy valami bestsellerkiadó meg az író kisakkozzák a könyvet, úgy, hogy abból, minél többet lehessen eladni. Nem .Az író megírja művét, a közönség pedig vagy vevő lesz arra, vagy sem. Ilyen a kultúra természete. Az interjú különben kitűnő. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások vállalkozóknak és magánszemélyeknek. 06 70 208 38 74