Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nordic walking látszólag a világ legegyszerűbb sportja. Kell hozzá két bot, meg két láb. A sportágat még cukorbetegek is űzhetik ( lásd erről a Diabetes című folyóirat 2017/3. számában a cikket). Jómagam vettem a bátorságot és kipróbáltam ezt az " egyszerű" sportot. Nem annyira egyszerű. Merthogy: - ha túlságosan gyors tempóban lépeget az ember, előbb-utóbb akkorákat lép, hogy úgy érzi, kiszakad a csípője. Érdemes tehát, különösen a magamfajta kezdőknek, kis lépésekkel, rövidebb távon kezdeni. - igen nagy szerepet játszik a terep. Nem annyira egyszerű kikerülni két bottal a kezedben egy sárfoltot, mint azt gondolnád. Erősen a lábad alá kell nézni. Gondokat okozhatnak az élesebb kanyarok is. - megállás előtt lassítani kell, mivel jóval hosszabbakat lépsz, mint a hétköznapi életben. Ha nem akarsz a földön ülve kikötni, érdemes a " megálló" előtt fokozatosan lassítani, aztán felemelni a botot, és az utolsó egy-két lépést már normál járásban megtenni. A Nordic walkin

 Szeretem az olyan verseket, novellákat, regényeket,melyek a futballról szólnak, vagy legalábbis van bennük egy-két metafora a labdáról, a meccsről, a játékosokról vagy a legjobb játék más vonatkozásairól. A 2000 című folyóirat 2017/1.számában olvashatjuk Mesterházy Balázs:Napozó című versét. A mű első része felidézi egy nyári, hétvégi, amolyan tipikus ebéd utáni álmos-árnyékos meccs hangulatát, a vers másik része pedig vendégszövegnek álcázva magát, működik. Maga a meccs, mint motívum,sugallja, hogy mi, emberek, itt csak vendégként játszunk, esetleg csak nézők vagyunk,és annyira nem is érezzük jól magunkat, a nagyobb igazságok magasabb szinten dőlnek el.  Amúgy érdekes dolog, hogy nagyon sok európai író írt futballról, talán Esterházy neve a legismertebb, de hosszasan lehetne sorolni- akár a magyar irodalomból- másokat is, Pl. Kukorelly Endrét, Mándy Ivánt,Moldova Györgyöt. Ezzel szemben az amerikai irodalomban az amerikai futball nem annyira kurrens téma. Inkább csak a bestseller-iro

 Mivel süssünk,főzzünk:állati zsírral vagy növényi olajjal? A Modern kori Paleo magazin 2017/3. számában olvashatjuk Dr.Radnóti Alice figyelemreméltó cikkét,A növényi olajok diadalútja címmel. Megtudhatjuk,milyen állati zsiradékokat használtak távoli őseink a sütéshez,főzéshez. A Szerző részletesen kifejti,mi a különbség az ókori görögök által használt olivaolaj és a mai repceolaj között. Elgondolkodhatunk azon,valóban olyan egészséges-e az omega 6 zsírsav,mint ahogy azt nekünk tanították. Megismerkedünk a transzzsírok káros hatásával,az ezzel kapcsolatos magyarországi szabályozással.  Visszamegyünk a 19.századba,megismerjük az egyik legismertebb amerikai vállalatcsoport kialakulásának történetét. Megdöbbenhetünk azon,micsoda kapcsolat van a növényi olaj,a gyapotipar és a szappangyártás között. 21.századi szemmel elképesztő. Annyi kiderül a cikkből,hogy Szerző nem lelkesedik a növényi zsiradékért,de azért objektív marad,a tudományos ismeretterjesztésen belül mozog. Mindenkinek,aki vala

 Nagyon érdekes,és szerintem mindenki számára aktuális cikket találtam a Paleo magazin 2017/3.számában. Sáfrán Mihály:Sportolás mezítláb című írása a rendkívül színvonalas lapszám 30-32.oldalán olvasható. Arról szól,hogy túl sokat vagyunk túl egészségtelen cipőkben.Többet kellene mezítláb lennünk,sportolni mezítláb,futni mezítláb.  Sáfrán Mihály érvei a következők:1. A cipők sok esetben egészségtelenek,hozzájárulnak a lábfejben található izmok elhalásához.2. A természeti népek között akadnak,akik hatalmas távolságokat futnak le mezítláb.Az 1960.évi római nyári olimpián Abebe Bikila még mezítláb futva nyert maratont.Ez utóbbihoz recenzens hozzáfűzné,hogy figyeljük meg a gyerekeket!A legtöbb kisgyerek szívesen játszik mezítláb,egynémelyik kis apróságra úgy kell rákönyörögni a cipőt. 3.Érdekes,ahogy meglátjuk a tengerparti strand homokját,azonnal ledobjuk a cipőt vagy a szandált,és lábujjaink belemélyednek a tengerpart puha homokjába... Reflex,ősi ösztön? Jómagam egyetértek a cikk minden

 Ugyanis felépült Európa egyik leglátványosabb zenei létesítménye, az Elbphilharmonie nevű koncertközpont. Az épületről a magyar sajtóban először az IPM 2017.augusztusi száma közölt részletesebb ismetetőt (Mizsei Anett:Formába öntött zene Hamburgban, 60-64.o.).  Mindenekelőtt, ahogy azt már megszokhattuk:az épület gyönyörű. Mint egy királyi korona, úgy néz ki, uralkodó színe a kék ( Hamburg Európa egyik legnagyobb kikötője), és 110 méter magasan áll az Elba folyó mellett.Megváltoztatta Hamburg amúgy sem csúnya látképét, méghozzá pozitívan, előnyösen. A legfontosabb: az épület akusztikai tervezése már digitálisan történt, több, mint 1 millió apró, különböző nagyságú és mélységű cella borítja azokat a gipszrost alapú paneleket, melyek az épületet alkotják. A város ügyelt arra, hogy ne kultúrsznoboké legyen az Elbphilharmonie, hanem mindenkié. Nemcsak komolyzenei koncerteket terveznek benne.  Érdemes ezt a cikket elolvasni. Nekem az jutott eszembe az egész projektről, hogy nem biztos, ho

 A magyar ember szeret tapsolni. Ilyenkor kikapcsolja az agyát. Vagy épp ellenkezőleg:ilyenkor,taps közben kapcsolja csak igazán be. Para-Kovács Imrének jelent meg egy keserű-humoros írása a Hócipő 2017/24.számában,Szűnni nem akaró címmel. A publicisztika a politikai tapsról szól,a jelenségről,hogy állunk és két kezünk összeverésével éltetjük vezetőinket,akik jelenleg többnyire a nagyobbik kormánypártból kerülnek ki. De miért is tapsolunk?-ezt a kérdést már nem teszi fel Para-Kovács Imre,nyilván nem akart egy oldalas írásban alászállni a politikai pszichológia mélységeibe. Miért is tapsolunk,ez itt a fennmaradó kérdés. Azért tapsolunk,mert a szomszéd is tapsol. Nem akarunk lemaradni mögötte. Nehogy már őt észrevegyék,engem meg nem...Nehogy már ő megkapja a jó zsíros pozíciót,mi meg kimaradjunk. Irigységből tapsolunk. Az a tragédia,hogy ez a kedves vezetőt mit sem érdekli. Neki te meg én nen létezünk,csak a tömeg,csak a fiúk. És milyen szép az,ha igyekeznek. Ha megdolgoznak azért a dics

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható? A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből. De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz

 Nagyon szeretem a keresztény kegyességi kiadványokat,ezek közül az egyik legjobbnak a Csendes Percek( The Upper Room) címűt tartom. Az USA Tennesse államában adják ki,33 országban terjesztik,mindenhol anyanyelvre lefordítva. Talán azért is különleges a hasonló "médiatermékek"között,mert nemcsak teológusok,hanem laikusok is írnak egy-egy napra szánt elmélkedést.  A 2017.március 13-ra szánt áhítatot bizonyos Andy Baker írta,Tennessee (USA) államból. Jakab levelének 1,25 igehelye a textus,itt szerepel a sokak által ismert "szabadság tökéletes törvénye"kifejezés. A magyarázó szövegben viszont nem konkrétan erről az igehelyről esik szó,hanem arról,hogy milyen gyorsan elfeledkezünk saját kereszténységünkről az istentiszteletek után. Nem úgy viselkedünk az emberekkel,mint ahogy krisztusi emberként kellene viselkednünk. Templomon kívül valahogy nem mindig sikerül megfelelni a krisztusi eszményképnek.Az 1Pét 3,8 igehely a testvérszeretetről,meg úgy általában a keresztény em

 Nagyon szeretem a Csendes Percek című keresztény kiadványt,rendszeresen olvasom,sőt,össze is gyűjtöttem a régebbi számokat. A kiadvány 30 nyelven,több,mint 100 országban jekenik meg.Hazánkban a Magyarországi Metodista Egyház adja ki. A Csendes Percek lényege,hogy az élet legkülönbözőbb területein dolgozó emberek írják le személyes reflexióikat egy-egy bibliai igéről.  A 2017.március-áprilisi számban Matt Miofsky az amerikai Missouri államból Hamvazószerda címmel tett közzé elmélkedést. Ebben az 1Kor9,24 igehelyhez fűzött személyes reflexiókat. Ez,mint tudjuk,a Pál apostol híres futás-igéje:"Nem tudjátok-e,hogy akik versenypályán futnak,mindnyájan futnak ugyan,de csak egy nyeri el a versenydíjat?". Mr.Miofsky felidézi a főiskolai focicsapatban eltöltött éveket,a fegyelmet,az alázatot dícséri,majd így zárja elmélkedését:"Ha új szokásokat vagy önfegyelmezési formákat gyakorlunk a nagyböjt idején,közelebb kerülhetünk Krisztushoz". Nekem személy szerint ezekkel a bizony

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

A Palócföld irodalmi,művészeti és közéleti folyóirat 2017/4.számában érdekes cikk jelent meg Lencsés Zsolt tollából,melyben szó esik többek között a freskóterápiáról is.Börtönben ülő elítéltek számára találták ki,merthogy szakrális térben állítólag könnyebben jó útra térnek. Az "állítólag" szó használata alapján talán már kikövetkeztette a Kedves Látogató,hogy kissé szkeptikus vagyok. Ha ugyanis a festészet mellé nem társul szívből jövő hit,akkor önmagában a freskófestés nem hoz jó útra térést. Valószínűleg tudja ezt Lencsés Zsolt is,aki római katolikus hitű, Szent II.János Pál pápával is jó viszonyt ápolt. Bevallom,számomra az írás legnagyobb értéke az,hogy megismerhetjük belőle Lencsés Zsoltot. Rendkívüli ember,már eddig is rendkívūli sikerekkel,többek között a Medici családnak is dolgozott restaurátorként, valamint a vatikáni Santa Lucia rend hivatalos festője is. További sok sikert kívánunk nagyszerű pályafutásához és a freskóterápiához!

A Hitel című folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Zétényi Zsolt írása az igazságtételről (Néhány őszinte szó az igazságtételről avagy megtettünk-e mindent,ami tőlünk tellett?).Nagyon alapos elemzése ez a tanulmány az 1991-es Zétényi-Takács-féle törvénynek, valamint az a körül kialakult alkotmánybírósági huzavonának. Alaposan átolvasva az írást, jómagam egyetértek Zétényi Zsoltnak az AB-t elmarasztaló álláspontjával, ám ismerve hazánk rendszerváltás utáni történelmét,annyit mindenképpen hozzátennék:hallgattassék meg a másij fél is!Remek, gondolatébresztő írás, fontos történelmi és jogtörténeti forrásmunka.

A Hitel című folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Ágh István:Vörös kánikula c.verse.Nagyon lényeges,magas színvonalú költemény. Látjuk magunk előtt a forró Szaharát, a szinte olvadó Budapestet, a kalászoktól roskadozó búzamezőket. Nagyon személyes vers,veretes,klasszikus. Érdemes elolvasni!

A Hitel c. folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk jeles költőnk, Ágh István:Szép új világ című versét. Szép, de bonyolult költői nyelven íródott a költemény. Lényege:az ember elfordult az igazi értékektől, és létrehozott egy technicizált művilágot. Remek vers.

A Hitel folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk Döbrentei Kornél:Poéma II.Bámésznépnek megtérül a panoráma című versét.A mmeglehetősen hosszú(27-35.oldal),rímes költemény a magyar történelem útjait, választási lehetőségeit, nagy alakjait tárgyalja. Olyan nagy államférfiak elevenednek meg előttünk, mint Kossuth, Széchenyi, Deák, Zrínyi. Döbrentei Kornél szerint a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy túlságosan is hittünk nyugat-európai szövetsegeseinknek, miközben azok csaj kihasználtak bennünket. Ez pedig a nemzettudat elsilányodásához vezetett. Kár, hogy annak idején nem kapott nagyobb nyilvánosságot Döbrentei verse. Merthog nagyon jó, nagyon lényeges alkotás. Jó kis vitát indukálhatott volna konzervatívok és liberálisok között...Csakhát manapság a versek, ugyebár...

A Hitel folyóirat 2017.februári számának 103-110.oldalán olvashatjuk Lőrincz György:Bécs fölött a Hargitát című, kitűnő novelláját. A mű mondanivalója örök:szeresd a Hazád! A történet egy erdélyi férfiről szól,aki elhagyta Romániát és Nyugatra,Ausztriába távozott. ÁÁm a honvágy igencsak kínozta. Csak jó tíz év múlva térhet haza,brit segélyszállítmány kísérőjeként. Hazafelé menet átgondolja addigi életét, eszébe jut elhunyt édesapja,idős ésesanyja, aki már régen nem látott... Szívszorító, kemény történet. Akár a valóságban is megtörténhetett...

A Dunántúli Református Lap 2017. októberi számában Csoda történt az Őrségben címmel olvasható egy igencsak tanulságos írás. Egy tízperces, iszonyú nagy vihar történetét beszéli el, amikor a buszmegálló pillanatok alatt eltűnt, a fák kicsavarodtak, a tetőcserepek lehulltak. És akkor erre azt írja Szakál Anikó: " Mi lett volna, ha a diófát a parókiára csavarja a szél?". Tehát, ebből következik a Szerző sterint: Isten bevatkozásának köszönhető, hogy a fát nem a parókiára csavarta a szél. Huha. Az én véleményem erről a következő: egyáltalán nem nevezhető Isten csodatettének, hogy a parókia megmenekült a diófától. A vihar sem nevezhető Isten csodatettének, inkább a Gonosz művének. Az, hogy a Gonosz nem volt képes még nagyobb pusztítást okozni, jól mutatja gyengeségét. Isten nem bünteti a híveket viharral, és nem jutalmazza azzal, hogy a vihar nem psztít el mindent. Ez az őrségi tornádó a bukott angyalok műve volt. Istennek ehhez semmi köze. 

Nem értem, hogy azok az európai politikusok, akik a multikulti szükségességét hirdetik, miért nem néznek kicsit keletre. A Heti Válasz -anonim, ez azért érdekes- újságírója a Kaukázusban járt, és a 2017.december 14-i számban meglehetősen fanyar, ugyanakkor tragikus tudósítást közölt az ottani helyzetről. Azeriek, örmények, avarok, molokánok, németek, albánok, akik csak névrokonaik az európai albánoknak- szóval, közel húsz nemzet él Azerbajdzsánban, békétlen egyet nem értésben. Igazi multikulti, mégsincs egység. Ezt akarják Európában is?

A Nők Lapja Magyarország legnépszerűbb női lapja, hétről hétre kínál színvonalas olvasnivalót. Nem szégyellem, de én férfi létemre is szoktam olvasgatni. A 2017.április 5-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Lovasi András zenész, dalszövegíró beszél többek között arról, hogy mi az összefüggés a dalszövegírás és a hagyományos értelemben vett költészet között. Interjú Szamosi Zsófiával, az Oscar-díjas Mindenki című film főszereplőjével. Ő alakítja a kórusvezetőt. Egészség: milyen tápanyagok, vitaminok, proteinek bevitele erősíti a szemet, javítja a látást? Film: miért jött zavarba Jane Fonda Robert Retford társaságában? Portré Kratochwill Mimi műgyűjtőről, művészettörténészről, aki már gyermekkorában mindenfélét gyűjtögetett és régész akart lenni. Szakonyi Károly író beszél édesapjáról, Németh Lajosról. Gyerekeknek: Magyar népmese.Mátyás király és az öreg szántóvető Számomra a legfontosabb cikk ebben a lapszámban az autizmusról szóló írás a 78-69. oldalon, Kollmát Éva

Az Ébredjetek! a Jehova Tanúi egyház folyóirata. A 2017/3. szám címlapja egy igen izgalmas kérdést vet fel:Istentől származik a Biblia? Persze, első blikkre azt mondanánk: hát, ki mástól származna? Csakhogy a 21. században élnek olyan keresztények, akik ezt megkérdőjelezik. Az Ébredjetek! cikke igei alapon bizonyítja be, hogy a Biblia nem származhat mástól, csak Istentől. Nagyon tetszik az egyik, erre felvonultatott bizonyíték: Jób könyvének 36. fejezetében található egy igehely, mely a felhők keletkezéséről szól. Ezt a modern meteorológia sem érti egészen, ám a Biblia már cca.kétezer éve útmutatást adott erről. További témák, a teljesség igénye nélkül:  Hogyan jövendölte meg a Biblia Babilón és Ninive bukását, s mi vált valóra ezen jövendölésekből? Hogyan határozza meg a Biblia az élet értelmét, célját? Ha Isten munkálkodik a Földön, miért van annyi szenvedés és pusztulás? Élnek ma közöttünk angyalok? És ha igen, hányan lehetnek? Az Ébredjetek! című folyóiratot minden kereszt