Bejegyzések

Magyar Demokrata címkéjű bejegyzések megjelenítése

Remek cikk a megújult tatai Esterházy-kastélyról

 2018-ban megkezdődőtt a tatai Esterházy-kastély rekonstrukciója.2019-re megújult az épület. A Magyar Demokrata című hetilap 2020.október 14-i számában olvashatjuk Barta Boglárka:Kastély a tó partján című,kiváló cikkét,melyhez Vermes Tibor fotói szolgálnak illusztrációképpen.  A kitűnő cikkből sokminden újat tudhatunk meg. Például azt,hogy 1809-ben a magyar történetírásban nem éppen pozitívan bemutatott I.Ferenc császár itt,a tatai kastély saroktermében írta alá a schönbrunni békét. Vagy azt,hogy Esterházy Miklós József idején élte virágkorát a kastély-az ő alakját Krúdy Gyula örökítette meg Az utolsó gavallér című regényében. De Tatán alkalmaztak először acetilénlámpákat közvilágítás céljára,mikor is 1897-ben közös hadgyakorlatot tartott itt a német és az osztrák hadsereg. Ez egy érdekes technikatörténeti rekord,nem tudtam róla. Aztán jártak szomorú idők is a kastélyra. A második világháború után-a károkozásokról most ne beszéljünk- például elmegyógyintézet működött itt.  De a 2018-as

Nagyon jó cikk a punk zenéről és a lázadásról,mint életérzésről

 Vajon mi lett az 1970-es -80-as évek nagy lázadóival,a punkokkal?Vajon betagolódtak a rendszerbe,kétgyermekes kertvárosi családapák lettek,vagy továbbra is rendszerkritikusak maradtak?Többek között erről is írt Szentesi Zöldi László a Magyar Demokrata című hetilap 2021.február 3-számában. A cikk címe:Államilag dotált lázadók. A cikk megírásához az apropót a HétköznaPI CSAlódások nevű punkzenekar botrányos televíziós szereplése adta-de nemcsak erről esik szó a kitűnő cikkben. Hanem arról is,hogy van-e létjgosultsága a punk lázadásának most,a 21.században. Ráadásul úgy,hogy ez a lázadás politikailag motivált. Nem szeretném elvenni a Kedves Látogatók kedvét a cikk elolvasásától,úgyhogy többet nem mondanék:nagyon jó írás,tessék elolvasni. Inkább arról írnék néhány sort,én magam miért nem lettem punk. Mert lett volna rá lehetőségem,hallgattam annak idején Beatricét,Aurorát,de nekem hiányzott valami,aminek minden művészetben jelen kell lennie:a kifinomultság. Ezért inkább soft rockot hallga

Nagyon szép emlékezés Romhányi Józsefre

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni volt,hihe

Ókori történelem és mai erkölcsök

 Publicisztikával kapcsolatban ritkán használok nagy jelzőket. Most mégis kivételt teszek. A Magyar Demokrata 2021/33.számában jelent meg Ungváry Zsolt:Róma című írása. Egy képzeletbeli szónok a római elitet tömörítő szenátus előtt emlegeti fel a város hajdani nagyságát,Romulus majd a Horatiusok korát,és a hajdani nagyszerűséget veti össze a jelen erkölcsi hanyatlásával. A hanyatlás oka,szónokunk szerint nem más,mint az ősi római erények,a morál eltűnése,az etnikai felhígulás,a józan gondolkodás elsöprése. De-a szónok szerint-majd jönni fog egy új hit,egy új vallás,amely helyreállítja a birodalom hajdani dicsőségét.  Nem nehéz következtetni arra,hogy Ungváry Zsolt a 21.század birodalmainak erkölcsi válságára hívja fel a figyelmet,ókori történelmi analógiával. S a ma birodalmainak-USA,Nagy-Britannia,Németország,Franciaország-valóban szükségük lehet egy új hitre,amely helyreállítja a régi dicsőséget. S ez az új hit miért ne lehetne régi-új?Miért ne lehetne a kereszténység? Az elején azt

A széttagolt társadalmat összefűző erők

 Olvasom a Magyar Demokrata című konzeratív hetilap 2021/33.számának 10.oldalán Dr.Bene Éva cikkét(Népszavazás és keresztény felelősség). A nagyon szívemből szóló írás egyik mondatához szeretnék egy apró megjegyzést fűzni. Az ominózus mondat így hangzik:"A vallás,a hit és az erkölcs azonossága és ereje által fűzi össze a nemzetek széttagolt társadalmát.". Azt gondolom,hogy ez ma már nem így van. De így kellene lennie. Csakhogy a világ szekularizálódott,vallás,hit és erkölcs elszakadtak egymástól és elszakadtak a nemzettől. A hit nem feltétlenül azonos a vallással,és a vallásos ember pedig nem feltétlenül erkölcsös.  Ami pedig a széttagolt társadalmakat,a korunkban helyüket egyre kevésbé találó nemzeteket illeti:utánanéztem,a legutóbbi népszámláláskor felvett adatok szerint Magyarország lakosságának 75(!!) százaléka keresztény...Sajnos,nem látom vasárnaponként az istentiszteletre özönlő tömegeket. Hazánk társadalma,mint ahogy Európa nagy része,világi társadalommá vált. A vallá

A klímapolitika (is) a jobboldalé, avagy hogyan veszi el a magyar kormány az ellenzék egyik potenciális ütőkártyáját

 Nyugat-Európában és Amerikában a klímavédelem elsősorban a baloldalhoz és a liberálisokhoz( illetve az USA esetében a demokratákhoz) kötődő politikusoké, illetve a holdudvarukba tartozó médiáé. Magyarországon a kormányoldal megcsinálta azt a trükköt, hogy kivette a baloldali ellenzék kezéből ezt az ütőkártyát. Jobboldali politikusok- Áder János, Varga Mihály és mások- állnak a klímavédelem ügye mellé. Utóbbira jó példa a Magyar Demokrata 2021/21. számában megjelent írás ( Hankó Ildikó tollát dicséri), amely a Pénzügyminiszterek Klímavédelmi Koalíciójának megalakulásáról számol be. Igaz, ennek a koalíciónak még csak két tagja van- Lengyelország és Magyarország- dehát a Biblia is azt mondja, hogy ahol ketten-hárman összegyűlnek... Amúgy jó dolog ez, hogy a jobboldal felvállalja a klímavédelem- és általában a környezetvédelem- ügyét? Elfogadja ezt tőlük a választó? Azt azért ne feledjük, jó néhány hónapja, azaz nem is olyan régen még egy bizonyos Donald Trump, Orbán Viktor szövetségese k

Schmuck Erzsébet felszólalására Vass Krisztián cikke reagál

 A Magyar Demokrata 2020.október 7-i számában olvashajuk Vass Krisztián írását Dinnyepártos koalíció címmel. Ebben a Szerző bírálja Schmuck Erzsébet ( LMP) parlamenti felszólalását, amiben is a képviselőnő azt állította, hogy az Orbán-kormány érzéketlen a környezeti kérdések iránt, valamint hogy a " környezet- és természetvédelmet....felesleges luxusnak tekintik."  Néhány észrevételt szeretnék fűzni Schmuck Erzsébet felszólalásához, valamint Vass Krisztián cikkéhez. 1. Mind a parlamaneti felszólalás, mind a Magyar Demokrata cikke csak félig fedi az igazságot. 2. Az igaz, amit Schmuck Erzsébet is szóvá tesz, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, és egyáltalán:az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak a "zöld" politikát. 3. De az is igaz, amit Vass Krisztián leír, hogy a kormány tíz év alatt többszörösére növelte a nemzeti parkok támogatását, nőtt az őshonos fajok száma. Schmuck Erzsébet felszólalása tehát egyoldalú.  4. De az is igaz, hogy a magyar politik

Ágoston Balázs interjúja Dr. Völgyesi Miklóssal, a Kúria volt bírájával-Magyar Demokrata,2020.01.22.

A Magyar Demokrata 2020.01.22-i száma interjút közöl Dr. Völgyesi Miklóssal, a Kúria volt bírájával, az interjút Ágoston Balázs készítette. A fő téma az utóbbi idők magyarországi médiáját élénken foglalkoztató bírói függetlenség. Völgyesi Miklós szerint valóban születnek olyan ítéletek, melyek " irritálják a közvéleményt". A jogász hangsúlyozza a bírói függetlenség fontosságát, kiemeli, hogy Magyarországon 1689 óta létezik független bírói hatalom ( ehhez azért recenzens hozzátenné:elég hosszú megszakításokkal, mint pl. kommunizmus időszaka. Dr. Völgyesi különösen aggályosnak tartja, hogy egyes bírók kirekesztenek szakértői véleményeket. Na, ennél kicsit időzünk el. Egy szerv, pl. a rendőrség, megrendel egy szakértői véleményt. Nyilván nem ingyen. A szakértő időben elkészíti a szakértői véleményét. Erre jön egy bíró, aki nem tudja, vagy nem akarja értelmezni azt a véleményt, ezért aztán mindenki meglepetésére bejelenti, hogy kizárja a szakértői véleményt, mert a rendőrség

Szanyi Tibor előremenekül- Magyar Demokrata, 2019.szeptember 11.

Az önkormányzati választások közelednek, a balliberális oldalnak megint a második hely jut. Szanyi Tibor, az MSZP agilitásáról elhíresült politikusa pedig új mozgalmat alapított, Igen néven. Erről és az MSZP térvesztéséről olvasható egy igencsak okos és jól megírt publicisztika Sinkovics Ferenc tollából a Magyar Demokrata című hetilap 2019.szeptember 11-i számának 24.oldalán. Sinkovics részletesen leírja, hogyan veszítette el Kádár-nosztalgiás szavazóbázisát az MSZP, miközben került egyre közelebb a szintén szavazóbázisát veszítő liberális oldalhoz. Szanyi Tibort Sinkovics olyan politikusként mutatja be, aki a pártján belüli fokozatos térvesztést érzékelvén, inkább előremenekül, semminthogy be kelljen ismerni vereségét. Ezen jelenség része az Igen mozgalom megalapítása is. Nem mellesleg: Az Igen mozgalmon még valamit csiszolni kell, 2019.szeptember 17-én délelőtt 10.12-kor ütöttem be a keresőbe, és inkább csak a mozgalomról írt cikkek jöttek fel, az Igen weboldala sehol. Nem baj,

Bogár László Trumpról is nyilatkozik- Magyar Demokrata, 2019.június 26.

Bogár László közgazdász, a magyar szellemi élet egyik kiválósága, interjút adott a Magyar Demokratának. A Magyar Demokrata konzervatív közéleti lap, nagyon markánsan és okosan képviseli a keresztény értékrendet. Bogár László az interjúban (Magyar Demokrata 2019.június 26., 12-14.o.) rámutat arra, hogy Donald Trump amerikai elnök voltaképpen menti Amerikát: megpróbálja országát, mint nemzetállamot megmenteni a birodalmi összeomlástól. Az interjút Kovács Dániel készítette, nagyon jól felépített, okos médiaanyag kerekedett ki belőle. Csak egyetlen hosszabb megjegyzést fűznék hozzá: Azt mindannyian látjuk, hogy napjainkra a történelem minden korábbinál gyorsabban változik. Az USA nagyhatalmi-birodalmi-rendcsináló időszakának vége. Trump elnök ezt nagyon jól tudja, és nincs más választása, hogy az Egyesült Államokat, mint nemzeti entitást megmentse, magyarul: ha már Audim nem lehet, legyen akkor Opelem, de az legyen gyors és jól karbantartott. Valami ilyesmi. Az USA összehúzza a nadrá

Magyar Demokrata,2018.május 3.

A Magyar Demokrata kormánypárti hetilap 2018.május 3-i számában Lánczi Tamás politológus, a Századvég elemzője arról nyilatkozik, miért is nyerhette meg ekkora fölénnyel a FIDESZ a 2018-as választásokat. A 13-15.oldalon található elemzésből pedig kiderül: hiába hajtogatja az ellenzék, hogy Magyarországon médiadiktatúra van, ez egyszerűen nem igaz. A 14.oldalon található táblázatban 34 " ellenzéki, kormánykritikus" és 26 " kormánybarát, nem kormánykritikus" sajtóterméket sorolnak fel. Az ellenzék tehát számbeli fölényben van- ennek ellenére elbukták a választást, de nagyon. Felmerül a kérdés: lehet, hogy mégsem kizárólag a médiapiac határozza meg egy ország politikai berendezkedését? Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a ciklus végére meg kell duplázni a béreket. A 28-29. oldalon Szabó Judit írását olvashatjuk, melyben egy bútorgyár életét mutatja be. Nagyon tanulságos- pályakezdő fiatalokkal indult a munka, mára már jól csengő brand a szakmá

Magyar Demokrata, 2018.6.szám

A Magyar Demokrata című hetilap jobbközép irányultságú, a magyar sajtópiac egyik meghatározója. Főszerkesztője Bencsik András. A 2018. évi 6. szám február 7-én jelent meg. A tartalomból: - Bencsik András cikke szerint egyre többen választják Orbán Viktort és mondanak nemet a baloldalra. - "Az Aranykor krónikája". Budapest 2010 óta folyamatosan fejlődik, a Demszky-éra pangását Tarlós István friss, dinamikus, innovatív várospolitikája váltotta fel, rengeteg fejlesztéssel ( közösségi közlekedés, Bubi, fürdők stb.) - Történelem: Szentesi Zöldi László írása az árulónak kikiáltott Görgeyről, aki méltósággal viselte a meghurcoltatást. ( Megjegyzem: azzal nem értek egyet, hogy Kossuthot " nagy bűvész"-nek nevezi. A történetben pont az a tragikus, hogy Kossuth is, Görgey is jelentőset alkotott a maga területén, csak éppen egymásban nem látták meg az értéket.) -Gazdag István megdöbbentő cikke a migrációról. A menekültsegítő szervezetek munkatársai több esetben szexuális visz

Magyar Demokrata, 2011.március 30.

A Magyar Demokrata jobboldali irányultságú, a FIDESZ-KDNP-t támogató hetilap. A 2011. március 30-án megjelent szám tartalmából: Orbán Viktor már a választások előtt is szólt arról, hogy új alkotmány kell. Csak 3,5 százalék roma szavazattöbbletet jelentett volna, ha elfogadják, hogy kiskorú gyermeket nevelők plusz szavazatot kapjanak. Szájer József szerint sokan úgy kritizálták az alkotmányt, hogy nem is olvasták. Dr.Zonda Tamás szerint nem igaz, hogy a magyar "öngyilkos nép". A héttagú Egri család otthona Zuglón. Valamelyest csökkent a FIDESZ támogatottsága, az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik tudta növelni táborát. 1849.tavaszának dicsősége.