Írott és elektronikus média régen és ma

 Az informatikatörténet az USA-ban már eléggé előrehaladott tudomány,ha beírod a legnagyobb keresőbe,hogy "informatic history",egész sor találatot kapsz. Több egyetemen is vannak informatikatörténeti kurzusok. Valahol természetes,hogy kialakult ez a tudomány,hiszen maga a szűkebb értelemben vett számítástechnika is már 70 éves! Magyarországon ehhez képest még gyerekcipőben jár a dolog,de azért működik.Már Magyarországon is van a számítógépek történetét bemutató múzeum. Éppen ezért ne dobd ki a régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat!Ezek a kiadványok,régi sajtótermékek,folyóiratok,hasznosak lehetnek az informatikatörténettel foglalkozók számára!Véleményem szerint egyre többen lesznek,akik gyűjtik ezeket! Vagy már vannak is...De van ám olyan tudomány is,hogy játéktörténet. Kevesen művelik,pedig igencsak szórakoztató lehet. A játéktörténészeket is érdekelhetik az informatikai magazinok. Nézegetek jómagam is régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat.A PC Guru

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

 Azt a szót, hogy " okosépület", a sajtó csak valamikor a 21.század tízes éveiben kezdte széleskörűen alkalmazni. Pedig ilyen jellegű épületek már léteztek korábban is, csak nem így hívták őket ( ezeket). A Delta magazin 1980/6. számának 34-35. oldalán olvashatjuk Dr.Csák Máté cikkét, melynek címe:Ahwatukee, a jövő háza. A cikk egy Arizona állambeli (USA) házról szól, melyben olyan, a korszakban új technikai újításokat vezettek be, melyek lenyűgözték a turistákat. Melyek voltak ezek az újítások? - Napelemek, melyek a hőt biztosítják - Számítógépekkel programozott bejárati ajtók - Hagyományos szobák és konyhák helyett "átrium", mint a csaádi élet központja - Hangazonosító rendszerek - Öngyulladó és automatikusan kikapcsoló lámpák, computeres világításvezérlés - Komfortos energiatakarékosság:a computer tájkoztatja a lakót az energiaszint túllépésséről és alternatívákat kínál a pazarlás csökkentésére Azért el lehet képzelni, hogy 1980-ban ez a technikai felkészültség m

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek,

Jó kis folyóirat ez a Médiapiac.com, igazán releváns információk található benne Magyarország és a világ médiafogyasztási szokásairól. Nekem a 29. oldalon megjelent adatok tágították tágra a pupilláimat, merthogy 2014-ben Európa napi 3 óra 13 percet tévézett fejenként. Ez egy héten 22 óra 31 perc. Azaz: minden héten majd egy napot tévézik az átlageurópai. Az átlagamerikai még ennél is többet. Az emberek már médiában élnek. Nem nézik-olvassák-hallgatják a médiát, hanem abban élnek. Nem életünk része lett a média, hanem mi lettünk a média részei. És ez még csak a tévé, ebben nincs benne a számítógép, a rádió, az újság, a könyv, meg az egyéb. Elképesztő, megdöbbentő. Ugyanakkor valahol jó is, mert gazdasági lehetőségeket nyújt mind a médiaszolgáltatóknak, mind pedig az egyéb piacokon tevékenykedőknek. Csakhát az egyén, az egészség...mind kárát látja. Egy évben közel ötven napot tévézünk. Ez a legpreferáltabb tevékenység Európában.