Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nők Magazinja egy rendkívül színvonalas magazin volt az 1980-as években. Budapesten készült országos terjesztésű sajtóorgánumról van szó.Az 1988/5.szám tartalmából: Relaxációs nyelvtanulás előnyei és hátrányai:riport egy budapesti nyelviskolából-Az Országos Füstmentes Egyesúlet azért dolgozik,hogy minél inkább csökkenjen a dohányzás Magyarországon,ezáltal javuljon a lakosság egészségi állapota-Aki számítógépen dolgozik,oda kell figyeljen a megfelelő testtartásra és időnként fel kell álljon,lazítson.Nagyon érdekesnek tartom,hogy Magyarországon megjelenő médiatermékben erről már 1988-ban írtak!-Mind Amerikában,mind Európában egyre több olyan nyugdíjas él,aki szeretne fiatalos maradni. Lakókocsival beutazzák az országot,tánccsoportokat alakítanak,világ körüli útra mennek stb. Mit kell tennünk,ha olyan,újonnan épúlt társasházba akarunk költözni,ahol még nem készült el az alapító okirat?Az olvasó kérdez,a jogász válaszol-Nagyon szép bundák,fekete-fehér fotókon-Egy szakember szerint a...

 A Forbes magyarországi kiadása közérthetően szól üzleti,makrogazdasági és társadalmi-kulturális témákról,hiánypótló a hazai sajtó-és médiapiacon. A 2021.áprilisi szám tartalmából: Elon Musk lett a világ leggazdagabb embere,ez alkalomból a lap több mint 10 oldalon át mutatja be a milliárdos pályafutását. Részletesen ír a Tesláról és a Space X-ről-Horváth Béla,a magyarországi biztosítós szakma tapasztalt öregje,neves műgyűjtő is-Brick Visual:egy magyar építészeti látványiroda felfutása-Koleszár Szilvi törekedett arra,hogy gyakorlatoreintált oktatási programjai mindenki számára ingyenesen elérhetők legyenek-Miként fest a magyar traktorgyártás helyzete?-Milyen specialitásokkal rendelkezik a magyar start-up szektor?A legtöbb érintett üzletember abban reménykedik,hogy cégét egy nagy európai vagy amerikai konszern felvásárolja-A világ legforróbb start-upjai-Informatikatörténet:Magyarországon már az 1950-ss évek végén gyártottak elektronikus számítógépet-Tamás Lóránt a dédapja óráját akar...

 Az informatikatörténet az USA-ban már eléggé előrehaladott tudomány,ha beírod a legnagyobb keresőbe,hogy "informatic history",egész sor találatot kapsz. Több egyetemen is vannak informatikatörténeti kurzusok. Valahol természetes,hogy kialakult ez a tudomány,hiszen maga a szűkebb értelemben vett számítástechnika is már 70 éves! Magyarországon ehhez képest még gyerekcipőben jár a dolog,de azért működik.Már Magyarországon is van a számítógépek történetét bemutató múzeum. Éppen ezért ne dobd ki a régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat!Ezek a kiadványok,régi sajtótermékek,folyóiratok,hasznosak lehetnek az informatikatörténettel foglalkozók számára!Véleményem szerint egyre többen lesznek,akik gyűjtik ezeket! Vagy már vannak is...De van ám olyan tudomány is,hogy játéktörténet. Kevesen művelik,pedig igencsak szórakoztató lehet. A játéktörténészeket is érdekelhetik az informatikai magazinok. Nézegetek jómagam is régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat.A PC Guru...

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz...

 Azt a szót, hogy " okosépület", a sajtó csak valamikor a 21.század tízes éveiben kezdte széleskörűen alkalmazni. Pedig ilyen jellegű épületek már léteztek korábban is, csak nem így hívták őket ( ezeket). A Delta magazin 1980/6. számának 34-35. oldalán olvashatjuk Dr.Csák Máté cikkét, melynek címe:Ahwatukee, a jövő háza. A cikk egy Arizona állambeli (USA) házról szól, melyben olyan, a korszakban új technikai újításokat vezettek be, melyek lenyűgözték a turistákat. Melyek voltak ezek az újítások? - Napelemek, melyek a hőt biztosítják - Számítógépekkel programozott bejárati ajtók - Hagyományos szobák és konyhák helyett "átrium", mint a csaádi élet központja - Hangazonosító rendszerek - Öngyulladó és automatikusan kikapcsoló lámpák, computeres világításvezérlés - Komfortos energiatakarékosság:a computer tájkoztatja a lakót az energiaszint túllépésséről és alternatívákat kínál a pazarlás csökkentésére Azért el lehet képzelni, hogy 1980-ban ez a technikai felkészültség m...

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek, ...

Jó kis folyóirat ez a Médiapiac.com, igazán releváns információk található benne Magyarország és a világ médiafogyasztási szokásairól. Nekem a 29. oldalon megjelent adatok tágították tágra a pupilláimat, merthogy 2014-ben Európa napi 3 óra 13 percet tévézett fejenként. Ez egy héten 22 óra 31 perc. Azaz: minden héten majd egy napot tévézik az átlageurópai. Az átlagamerikai még ennél is többet. Az emberek már médiában élnek. Nem nézik-olvassák-hallgatják a médiát, hanem abban élnek. Nem életünk része lett a média, hanem mi lettünk a média részei. És ez még csak a tévé, ebben nincs benne a számítógép, a rádió, az újság, a könyv, meg az egyéb. Elképesztő, megdöbbentő. Ugyanakkor valahol jó is, mert gazdasági lehetőségeket nyújt mind a médiaszolgáltatóknak, mind pedig az egyéb piacokon tevékenykedőknek. Csakhát az egyén, az egészség...mind kárát látja. Egy évben közel ötven napot tévézünk. Ez a legpreferáltabb tevékenység Európában.