Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nők Lapja Évszakok 2021.tavaszi számában találtam egy nagyszerű cikket Jill Bidenről,az USA Firsr Ladyjéről. Neset Adri írásának címe:Aki másodikként is első lett. A rendkívül dinamikus szövegű,ugyanakkor bárki számára könnyen olvasható cikkből egy nagyszerű asszonyt ismerhetünk meg. Miben is áll ez a nagyszerűség?Először is abban,hogy a legnagyobb tisztelettel szól elődjéről,a tragikus balesetben elhunyt Neiliáról. Másodszor:nagyon tetszik maga az életút,tipikus,viszályoktól sem mentes középosztálybeli amerikai család. Harmadszor:nagyon szimpatikus volt,ahogy reagált a Wall Street Journalban megjelent,eléggé ízléstelen ( állítólag konzervatív) támadásra. Ennek az volt a lényege,hogy felhánytorgatták Jill Bidennek,miért használja a doktori címét,mikor nem is orvos...Mintha csak orvosoknak lehetne doktori címük!Jill Biden angol irodalomból doktorált,és amerikai elnökfeleségkén is megtartotta tanári állását-hoppá. De nem valami elitegyetemen,hanem egy ún.közösségi főiskolán tanít. Szó

Los Angeles városában,1992-ben,faji zavargások robbantak ki,miután a bíróság felmentett 4 rendőrt,akik 56 ütéssel majdnem agyonvertek egy közlekedési kihágással vádolt férfit,Rodney Kinget.A felmentő ítélet után gyújtogatások,fosztogatások kezdődtek.Az eseménysor a történekem legnagyobb faji zavargásává lett,és az LA 92 nevet kapta az utókortól. A National Geographic tévécsatorna kiváló dokumentumfilmet készített a történtekről. Objektív,részrehajlástól mentes ábrázolásmódjuk példa lehet a világ bármely médiája számára.A film készítői kizárólag korabeli filmhíradó-részleteket és egyéb filmfelvételeket használtak fel,a válogatásnál igyekeztek mindkét oldal érveit bemutatni. Semmi utólagos elemzés,okoskodás,minden néző vonja le maga a következtetéseket. A készítők morális-etikai mondanivalója viszont egyértelműen átjött:az erőszak nem megoldás semmire. A konfliktusokat békésen kell rendezni. Történészek számára igazi ínyencség lehet a koreai-afroamerikai ellentét ábrazolása,vagy éppen

Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un történelmi megállapodást írt alá Szingapúrban- tudósít az origo.hu, Magyarország egyik piacvezető internetes portálja- Észak-Korea vállalta a teljes atommentességet, vállalta, hogy leszereli atomarzenálját ( ezek szerint van neki, ellentétben Kim Dzsong Un korábbi állításaival), meg azt is vállalta, hogy az elesett amerikai katonák maradványait ( a koreai háborúról beszélünk, 1950-1953) átadják az amerikaiknak. Számomra egy dolog aggályos: mi van akkor, ha Kim és az észak-koreai katona-kommunista rezsim nem tartja be a megállapodást? Akkor hogyan tovább? Remélem, lesz annyi kritikai érzék a magyar és nemzetközi médiában, hogy a megállapodás mámoros megünneplése után odafigyelnek az ázsiai kommunista országra. Merthogy a Kim család már annyit és annyiszor hazudott, hogy az már történelmi rekordokat dönt. Észak-Koreával óvatosan kell bánni. Harap. Mar. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Hetek- véleményem szerint- jelenleg Magyarország egyik legszínvonalasabb politikai hetilapja. A 2016.évi 48.számban olvashatunk Fidel Castro politikájának ellentmondásos megítéléséről, Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányalakítási szándékairól, a munkahelyi stresszről, Gyárfás Tamás bukásáról, a kirgiz keresztények elleni politikai-vallási hadjáratról, illetve arról, hogy Erdogan török elnök már megint azzal zsarolja Európát, hogy átengedi az országa területére érkezett migránsokat. Feltűnő a cikkek objektív, tárgyilagos hangvétele, politikai elfogulatlansága. A Hetek az a közéleti hetilap, melynek sikerült felülemelkednie az olcsó pártpolitikán. 

A Rubicon történelmi magazin 2016/12. száma az amerikai elnökök élet-és politikai pályáját követi végig. Tulajdonképpen képet ad az USA történelméről, már ami a " nagy" politikatörténetet illeti. Első pillantásra szembetűnő, mennyire eltérő karakterrel és tehetséggel megáldott-megvert államférfiak kerültek a Fehér Házba. A szegény családból származó Andrew Jackson és a playboy ( vagy magát annak tartó) J.F. Kennedy, a kiemelkedő tehetségű George Washington és a meglehetősen közepes Calvin Coolidge, vagy az első afroamerikai elnök, Barack Obama- elképesztő, micsoda karrierek! Minden történelemrajongónak ajánlom a Rubicon 2016.évi utolsó számát.