Írott és elektronikus média régen és ma

 Sztálin paranoiája 1953-ra a végletekig fokozódott. Az őt ápoló orvosok letartóztatása ürügyén akart kreálni egy monstre-cionista pert. A Szovjetunió hős vezérének nagy elhatározását természetesen Sztálin kelet-európai tanítványai is próbálták másolni. Magyarországon, Rákosi tudtával és beleegyezésével, az ÁVH is előkészített egy cionista pert.  Erről a perről, pontosabban: annak egyik ágáról, szól Novák Antal kitűnő tanulmánya, mely a Századok folyóiratban jelent meg. (Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953). Századok,2020/5.1015-1045.).  A tanulmányból kiderül, hogy a psizchoanalízisre a kommunista éra borzasztóan gyanakvóan tekintett, sőt, 1948 után gyakorlatilag betiltotta azt. Az analitikus iskola, az analitikus pedagógia egyszerűen polgári csökevénynek minősült, marxista-ellenes irányzatként kezelték, épp azért, mert az individuum fejlesztését szolgálta.  A hatalom azt is tudta, hogy a pszichoanalitikusok között jelentős arányt képv

A kommunizmus idején elő-előfordult, hogy az újságok retusált képet közöltek. Például kivettek azóta letartóztatott politikust, vagy éppen szebbnek tüntettek fel valakit ( pl. Sztálint, Rákosit). Az Ország-Világ 1958/1. számában láss csodát! Ott egy jól megcsinált, de a valósággal köszönő viszonyban sem lévő fénykép. Kattints erre a linkre: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OrszagVilag1957_1958_1/?pg=12&layout=s és nézd meg ezeket az állítólagos kínai állítólagos hegymászókat! Le merem tenni a nagyesküt, hogy a hegyeket csak mögéjük vetítettek, vagy mit utdom én, mit csináltak, de ez nem hegymászók. Lazák, 7000 méter magasan ott magyaráznak, elemeznek, mint valami laborban. Túl átlátszó- de ez is média történetéhez tartozik. 

Belelapozgattam az Új Művészet folyóirat egyik régebbi számába, ott találtam egy kedves kis történetet ( Molnár Erika: Rákosi aktja, 12-13.o.). Szóval, az újságíró interjút készít Szurcsik Miklós festőművésszel, aki elmeséli, hogy a Képzőművészeti Főiskola egyik növendéke a kommunizmus legsötétebb óráiban, az ötvenes években, Rákosi- képet készített. Hogy egészen pontosak legyenek a testarányok, először aktban festette meg, a többi növendék persze, röhögött. Na, hát ez nem volt veszélytelen mulatság akkoriban...Rákosi Mátyás pártfőtitkárt pucéran lefesteni-hm. ujmuveszet.hu

A Honlevél a Magyarok Világszövetségének folyirata, politikailag jobboldali- konzervatív. A 2007.júniusi szám 36-37.oldalán olvashatjuk Dr. Pungur József cikkét, melynek címe: Az őrület kora. Az említett " örület kora" természetesen a 20.század. Az őrület oka pedig, Dr. Pungur József szerint az, hogy Magyarország feladta ezeréves államformáját, a királyságot, s köztársasággá vált. Ez, a Szerző szerint hanyatlasba taszította Magyarországot. Ideértve az 1990-ben kikiáltott Harmadik Köztársaságot is. Tetszik a Szerző komplex történelmi látása, az is szimpatikus, hogy végre valaki, aki nem eszményíti a rendszerváltást. Véleményem szerint azonban nem maga a köztársasági államforma okozta Magyarország hanyatlását, hanem az, ahogy azt a gyakorlatban megvalósították. Az a helyzet, hogy nem volt szerencsénk a politikusainkkal. Károlyi, Kun, Rákosi, Kádár, Antall- véleményem szerint egyikük sem állt a helyzet magaslatán, igaz, Antall legalább demokrata volt. A magyarság a 20. száza

Az Egyháztörténeti Szemle című folyóirat Sárospatakon jelenik meg, kis példányszámban, de nagyon érdekes írásokat tartalmaz. A 2016/4. számban olvashatjuk Kovács Kálmán Árpád tanulmányát, a politikai protestantizmusról. Sajnos, a 19 .századi folyamatokat mi, ma élő protestánsok szintén viszontlátjuk: a hagyományos kurucos- függetlenségi koncepció aktualitását vesztette, új meg nincs. Bacsó Benjámin tanulmánya a magyarországi baptista egyház 1945-1950. közötti helyzetével foglalkozik, kitűnik belőle, hogy Rákosiék a kisegyházakat a nagyegyházak ellen játszották ki, aztán, mikor Mindszentyéknek " végük lett", eldobták a kisegyházakat is, mint a rongyot. A baptistákat pl. szektáknak bélyegezték, s mivel jelentős külföldi kapcsolataik voltak, Révai elvtárs szemében az imperialisták szálláscsinálóivá is lettek. A legnagyobb, legmegdöbbentőbb írás azonban Fazekas Csaba tanulmánya, A második világháború interpretációja a Magyarországi Református Egyházban.Kiderül belőle, hogy a ref

A történettudomány úgy érzi emlékezetében Kádár Jánost, mint jó propagandistát, akit a korabeli írott és elektronikus média megszerettetett a néppel. Kádár sakkozik, Kádár az úttörők között, Kádár olvas stb. Nos, ennek a fajta propagandának a Hajdú-Bihari Napló 1956-os számaiban még nyoma sincs. Sőt! A számok azt mutatják, hogy a sajtó inkább agyonhallgatni igyekezett Kádár Jánost, semmint propagálni. 1956.novemberében Kádár nevét mindössze 13 alkalommal olvashatjuk a Hajdú-Bihari Napló ( továbbiakban :HBN) lapjain. Ezzel szemben Nagy Imre neve 8, Rákosi neve 9, Gerő 6 alkalommal fordul elő( Rákosi és Gerő sokszor együtt, "Rákosi-Gerő klikk"- ként van említve, mindig negatív kicsengéssel). A külföldi államférfiak listáját a jugoszláv Joszip Broz Tito vezeti, 7 említéssel. Feltűnő, hogy a szovjet pártfőtitkár Nyikita Hruscsov mindössze egyetlenegyszer van megemlítve. Ennél is érdekesebb 1956.decembere, amikor is Kádárt mindössze 5 alkalommal említik. Idő kellett tehát ahh