Írott és elektronikus média régen és ma

 Néhány extravagáns milliárdosnak köszönhetően az írott sajtó és az elektronikus média mostanban felkapta az űrben való életnek, a Föld elhagyásának témáját. Pedig a kutatók, az űrtudomány művelői már az 1970-es években foglalkoztak a gonodlattal: ugyan lehetne-e a földi civilizációt átmenteni a kozmosz más részeire? a magyar ismeretterjesztő irodalomban a Delta magazin 1980/1. száma " dobta be" a témát: Itt jelent meg Héli Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban című cikke ( 24-27.o.). Ebben szó esik mindarról, amit a ma embere képzel az űrbéli telepes életről( elsősorban a Hold vonatkozásában): - az odautazás módja, a visszatérés lehetősége - táplálék - levegő - lakhatás - társadalmi viszonyok.  Héli Mátyás kissé előreszaladt várakozásaival. Cikkében azt írja, 2003-ra, a Wright fivérek léghajó-utazásának 100. évfordulójára 50 telepes fog indulni az űrbe. Hát, ebből nem lett semmi, mindenesetre a szakemberek szorgalmasan dolgoznak az ügyön. Az 1970-es éve

 A dán állattenyésztés mindig is világszínvinalon működött,nem utolsósorban az innovációk hatékony felhasználása miatt. Egy ilyen innovációról számol be egy igencsak elfeledett,de színvonalas sajtótermék,a Delta magazin 1976/12.száma,kis hírként,a 4.oldalon. A dánok műanyag napszemúveget raktak a csirkékre.A probléma az volt,hogy a derék tyúkanyók hajlamosak,főként a tojáskiköltés időszakában,a másik derék tyúkanyóban a halálos ellenséget látni. Ilyenkor heves összetűzések robbannak ki a csirkék között,ami járhat az állatok jelentős súlyvesztésével is. Namost:a dán tudósok és gazdák úgy okoskodtak,hogyha sötét szemüveget teszünk a csirkére,akkor nem fogja látni ellenségnek vélt fajtársát,és szép nyugodalmasan kapirgál tovább,gazdája nagy boldogságára. Azt már kevésbé vették figyelembe a dánok,hogy a vak tyúk nemcsak az ellenségét nem látja,de mást sem. A kaját sem. Vagy úgy gondolták,igaz a közmondás,és vak tyúk is talál szemet? Kedves Barátom!Ha szeretsz számítógéppel vagy ceruzával,v

 Az emberi környezetszennyezés mára odáig jutott,hogy az állatok mája,emésztőrendszere teli van az emberi tevékenység által kibocsátott anyagokkal.Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020/29.számában olvashatunk izgalmas cikket az ausztrál tigriskígyóról,a Föld egyik legveszélyesebb hüllőjéről (Farkas Alexandra:Mérgezett mérgesek,ÉT,2020/29.917.oldal). Kutatók megvizsgálták a nyugat-ausztráliai Perth városa körüli tavak üledékét,valamint a kígyók máját is. 52 féle szennyezőanyagot találtak benne!Köztük higanyt,molibdént,ólmot,arzént és más,egyáltalán nem odavaló dolgokat. De hogyan kerül az ólom,a higany,az arzén a tigriskígyó májába?Táplálékkal. A békák bőre felszívja a fémeket,nyomelemeket,aromás szénhidrogéneket,aztán a kígyó elfogyasztja a békát,és máris belekerültek a szennyezőanyagok. Remélem,sikerül megóvni ezt a veszélyes,bár külsőre igencsak szép állatot a pusztulástól. A cikk pedig:kitűnő.