Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nők Lapja (remélem,senkinek nem kell bemutatni...) 1979 évi 36.számában olvasom Szebelkó Erzsébet cikkét,melynek címe:Sem az igazgatónak,sem a portásnak(3-4.o). Nagyon szép,igényes,problémafelvető írás. Három téma köré csoportosul: -A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárában fegyelmit kapott egy munkásnő,mert zöldpaprikát vitt be a munkaterületre. -A cég exportál az USA-ba-külön fotón láthatók az angol nyelvű címkékkel ékes húskonzervek-,de az ottani partner nagyon szigorú,rendszeresen ellenőrzi az üzem mikrobiológiai állapotát. -A nők jóval hűségesebb munkaerők,mint a férfiak. A kapuvári üzem dolgozóinak fele nő. A férfiak hamar továbbállnak,nem bírják a szigorú fegyelmet. Hogy ez miért van,arra nincs magyarázat. Mint jelenség,szerintem a 21.századi HR-esek számára is érdekes lehet...

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/3.számában jelent meg Egressy Zoltán:Summa summarum című novellája(24-28.o.). A Szerző egészen különös témát választott:az emlékezést. Két fiatal vagy éppen középkorú férfi,nem tudjuk nevüket,korábbi osztály-vagy évfolyamtársak lehetnek,beszélgetnek.Visszagondolnak a nem olyan távoli múltra,felidézik az ifjúkori bulikat,a margarinlopást, meg amikor nőt cseréltek egymással,cserébe valami tengeriherkentyű elkészítéséért,meg amikor valami tanárnő osont utánuk az éjszakában-szokásos buli-emlékek. De-és ez a lényeg-minden olyan bizonytalan,mindketten másképp emlékeznek a részletekre,más a narratívájuk.  Két ember nem tud ugyanúgy visszaemlékezni valamire,ez dermesztően csodálatos, ugyanakkor nagyon szomorú. Nem tudjuk ugyanúgy látni a dolgokat,ami persze jogos,hiszen már a Teremtés előtt is különböztünk. Egressy Zoltán novellájából azt tanultam,hogy az emberek elvesztik a közös nevezőt,mert nem ugyanaz a múltról alkotott képük. Nagyon

Megfázik egy nő. Mintha nem történt volna semmi,alig látszik rajta. Megfázik egy férfi. Magas láz,szinte kómás. Olyan,mint aki halálán van. A Panoráma 3. Évezred c.folyóirat 2017.2.számának 88-89.oldalán olvashatunk egy cikket Szmejka Pál tollából,amely talán magyarázatot ad a jelenségre. A cikk Sabra Klein doktor kutatásaira hivatkozva állítja,hogy a megfázás és influenza nemek szerinti eltérő toleranciájáról a női nemi hormon,az ösztrogén tehet. A kísérletek során azok a sejtek,melyekbe ösztrogént fecskendeztek,jóval ellenállóbbak voltak a fertőzéssel szemben. A cikk utal arra,hogy a kísérlet nem volt teljes,nem adott magyarázatot minden kérdésre. A férfiakban is van minimális mennyiségű ösztrogén,akkor az miért nem okoz rezisztenciát? Mindenesetre a kapott eredmény nagyon nagy távlatokat jelenthet a minimális ösztrogénszinttel rendelkező,a betegségeknek kevésbé ellenálló idősebb hölgyek számára. A cikk kitűnő.

Érdekes hír látott napvilágot a globalnews.ca oldalán ( megtekintve 2020.02.07,10 óra 19 perc). Trudeau kanadai miniszterelnök, -a liberalizmus egyik utolsó mohikánja ( recenzens)- Etiópiába utazott, hogy részt vegyen az Afrikai Államok értekezletén. Trudeau abban reménykedik, hogy Kanada piacot nyerhet Etiópiában ( amely a neves hírportál szerint Afrika legdinamikusabban fejlődő nemzetgazdasága, bár van honnan növekedni). A kanadai miniszterelnök az értekezleten felvetette a nők gazdasági pozícióba helyezését is, amin az etiópok kissé meglepődhettek, az ő kultúrájukban ez nincs igazán benne. Ezt hívják vakhitnek. Egy fejlett ország miniszterelnöke elutazik a világ egyik legszegényebb országába, és nem pénzt hoz, hanem piacokra alkuszik, valamint számonkéri az etióp vezetőkön a feminizmust. A liberalizmus egyeseknél hit, Trudeau közéjük tartozik. Azt már nem írja a hírportál, egyébként kitűnő cikkében, hogy hogyan reagáltak az etiópok a kanadai politikus kissé furcsának ható kérés

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.május 27-i számában olvashatunk egy igen részletes cikket az írországi abortusz-népszavazásról. Ebben szó esik Leo Varadkar ír kormányfő reakciójáról is. Mint ismeretes, Írországban a lakosság többsége az abortusztörvény enyhítése mellett szavazott. Varadkar erre köszöntötte a nőket, akiknek immár visszaadták jogaikat, már nem jogfosztottak stb. Szóval, levágta a nagy liberális dumát ( persze, a Magyar Idők ezt ilyen markánsan nem írhatja le, ott finomabb megfogalmazásban szerepel ugyanez...). Azt nem értem: miért jogfosztottság az, hogy nem lehet gyilkolni? Mert a magzat élőlény, tehát ha orvosi felügyelet mellett ölöd meg, az bizony gyilkosság. És nem kell ahhoz kereszténynek lenni, hogy ezt belássuk. Ha valaki gereblyével agyonver egy kutyakölyköt, az állatvédők ( többnyire a liberális oldal hívei) úgy elkezdenek kiabálni, hogy még Ausztrália médiái is ettől zengenek. Ellenben, ha kaparóval vagy besugárzással egy embert ölnek meg, akk

Olvasom a Magyar Nemzetet, és azon gondolkozom, hogyan lehetséges az, hogy női sportolóink mindig jobban szerepelnek, mint a férfiak? Talán a magyar férfiak mentalitásával van a baj? A riói olimpia egyik leginkább szívfájdító pillanata Imre Géza párbajtőrvívó döntőbéli veresége volt- de ő legalább eljutott a döntőig. Sok esélyünk, főleg a medencében elvérzett. Mi a baj a magyar férfi sportolókkal? Nem akarnak eléggé győzni? A pszichológusoknak kellene jobban dolgozniuk? Fene se tudja...Mindenesetre van négy aranyérmünk, no meg ott van Kenderesi bravúros bronzérme, és ez jó, nagyon jó. (Magyar Nemzet, 2016.augusztus 10.)