Írott és elektronikus média régen és ma

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány. Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között? A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a birt