Írott és elektronikus média régen és ma

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 Napjainkban sokan felvetik azt a kérdést: eléggé elhivatottak-e az iskolákban dolgozó tanárok, az óvodákban dolgozó óvónők? Ezzel kapcsolatban pedig felmerül egy újabb kérdés:tanítható-e a pedagógusi attitűd, a nevelés szeretete?  Hadd idézzek ezzel kapcsolatban egy 19.századi újságcikkből! Volt egy olyan újság Magyarországon, hogy Buda és vidéke. Az 1896.1.számban a Buda és vidéke megemlékezett arról, hogy 30 éves lett a Népnevelők Lapja ( a " népnevelő" szó gyakorlatilag a falusi tanítót jelentette). A köszöntő cikkek áradatában-ami már önmagában mutatja, hogy milyen fontosnak tekintették akkoriban az oktatásügyet- Scherer Gyula az alábbiakat írja: "A tanítás: mesterség, a nevelés: művészet.A tanító, ha nem tud nevelni,csak ügyes munkás lehet; a nevelő, ha a tanításban nem volna is kiváló, mindig művész.Ügyes munkássá, jó tanítóvá mindenki lehet, a művésznek, a nevelőnek születnie kell.". Scherer szembeállítja tehát a szaktanárt,, aki csak tárgyát tudja, azzal, a

 Bevallom,nem teljesen szabad akaratomból,de végignéztem Stephen Norrington 2003-ban készült filmjét,a Szövetséget. Nem rossz,könyvekből és színvonalabb képregényekből(multimédia a premodern korból) ismert hősők küzdenek a Fantom ellen. A Fantom egy gonosz üzletember,aki világuralomra tör. A történet amúgy a 19 században játszódik. Nem igazán értem,miért kellett ennyi pozitív hőst együtt szerepeltetni. Üzlet?Mert itt van Nemo kapitány,Tom Sawyer,Dr.Jekyll,Dorian Gray,Mina Harker,Alan Quatermain.Igazi hős-turmix. Ezek közül egy is elvisz egy egész estés játékfilmet. Semmi szükség nem volt ezeket a remek karaktereket egybefésülni. Amúgy jó a film,mérsékeltek és finomak az akciójelenetek is,nézhető. Kicsit ósdi,kicsit izgalmas,kicsit fantasztikus. 

 A Folk Magazin 2011/5. számának 8-9. oldalán találkozhatunk Valter Linda írásával, pontosabban annak második részével. A cikksorozat a Spanyolországban tapasztalható udvarlási szokásokról szól. Az egyik ilyen sajátos szokás az volt- elsősorban Andalúziában- hogy a férfi levelet küldött a kiszemelt hölgy családjának, melyben leírta, ki ő, leírta, hogy nagyon tetszik neki a lányuk, és hogy tisztességesek a szándékai, magyarán: házasság céljából szeretne udvarolni. Gondolom, nem felejtette el megemlíteni, ha esetleg volt valamicska vagyona... Szóval, az ember elképed. Az egy dolog, hogy a családtagok vigyáztak egymásra, különösen a fiatalokra, de hogy az egész család azon kokettált, hogy Juan vajon megközelítheti-e Rosaliát, ez mai, 21.századi szemmel már tényleg sok. Igazi közösségi társadalom volt ez a spanyol, mindenki mindenkiről tudott valamit és mindenki mindenkinek beleszólt a dolgába. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor a pappal íratták a legények a levelet, merthogy analfabé

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható? A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből. De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének megértéséhez nélkülözhetetlen Kelemen Erzsébet írása,mely a Hitel folyóirat 2008.októberi számában(3-33.o.) jelent meg. Címe:Tiszta szándék(Gróf Batthyányi Lajos olmützi és pesti naplója,levelei). Az írás alapja egy dosszié,melyet egy örökös adott át a Szerzőnek. Kelemen Erzsébet rekonstruálta a dokumentumok időbeliségét,maivá formálta a helyesírást,és kiegészítette a szöveget kortársak Batthyányról írott szövegeivel.  Megtudhatjuk,hogy a grófot három hónapig még szabad levegőre sem engedték. Képet kapunk az első felelős magyar miniszterelnök védekezési stratégiájáról-amely egyébként a tények tiszteletén és a törvényesség mindenekfelett való voltán alapul. A hadbíróság-melynek Batthyány szerint politikai ügyekben nem is lett volna szabad ítélkeznie-folyton Batthyány,és ezzel együtt az egész 1848-49-es forradalom és szabadságharc törvényességét vonta kétségbe. Azzal vádolták a grófot,hogy megszegte a Pragmatica Sanctiot,aztán meg a

A Duna Televízió 2020.március 4-én mutatta be a Nyomorultak című regény új filmfeldolgozását. Tom Shankland rendezése kiválóan alkalmazkodnak a hagyományos epikai keretekhez, a színészi alakítások pedig teljesen hitelesek. A Jean Valjean-t játszó főszereplő, Dominic West alakítása pedig egyenesen elképesztő: nincs benne túljátszás, mű-mártírium, hihető embert látunk, aki rendkívül sokat szenvedett és próbál talpra állni. Nagyon jól érzékelteti Shankland a 19.századi Franciaország légkörét:a Napóleon bukására adott reakciók párosulnak valami elképesztő társadalmi közönnyel és részvétlenséggel. Kíváncsi vagyok, Victor Hugo korában vajon hogyan fogadta egy átlagos francia Napóleon-gyűlölő nemes a Nyomorultakat. Még öt héten át nézhetjük a Duna TV-n a Nyomorultakat. Használjuk ki a lehetőséget, nincs mindennap ilyen nap film a magyar médiában. Többet a filmről itt: mediaklikk.hu

A Holmi folyóirat -de kár, hogy azóta megszűnt- 1990.szeptemberi számában közli Hubay Miklós naplójának részletét. Nem igazi Napló ez, inkább afféle merengések irodalomról, történelemről, kultúráról. Az egyik ilyen kis pársoros Ady humoráról szól. Hubay ironizál azon, hogy az akkoriban- rendszerváltás időszakában vagyunk- újraszülető Ady Társaság egyik vezetője hiányolja Ady költészetéből a humort, mire egy másik tag megvédte Adyt, hogy a publicisztikájában viszont... Hubaynak igaza van. Miért kell belevinni a 20-21.század értékrendjét egy 19-20.századi költő műveibe? Százhúsz éve nem várta el a közönség a költőtől, hogy olyan verseket írjon, melyeken röhögni lehet ( Tóth Árpád próbálkozott ilyesmivel, bele is bukott). Ady komoly, nagysúlyú költő, nem pedig élményvadász olvasók pitiáner szükségleteit kielégíteni akaró firkász. Ady mondanivalója akkor is súlyos, dübörgő, ha éppen szarkasztikus. Ady nem humor. Ő más. Nagyobb. 

A Rubicon folyóirat 2019/12. számában érdekes cikk jelent meg a 19.század egyik legnagyobb polihisztoráról, Hermann Ottó mesteréről, Brassai Sámuelről. Persze, nem csodálkoznák azon, ha a Kedves Látogató nem tudja, ki volt Brassai Sámuel. Én sem tudtam, pedig szülővárosomban még iskolát is neveztek el róla. Csak valahogy elsikkadt a történelmi köztudatban, mint annyi más zseni. Mihet is értett Brassai Sámuel? - Nyelvészet: például nem különböztette meg a -ba -be ragokat a -ban- ben ragoktól. Magyarországon ő alkalmazott először strukturalista, mondatközpontú nyelvelemzést. - Matematika - Fizika - Filozófia - Zoológia. - Botanika Nekem pont az a problémám Csorba László írásával, hogy ez utóbbiakat nem emeli ki. Inkább a tudós személyiségét rajzolja, az agglegény, ámde a női nemet nem megvető, magányos farkas-típusú emberét. Kellene azért a szakmai oldal is. Mert az igaz, hogy Brassai Sámuel túllépett a poltikán, és hogy manapság igazi médiasztár lenne. Ha kitörnr valahol egy

A 3 Havi Szemle Aradon megjelenő, kitűnő, magas színvonalú kulturális ( közművelődési) folyóirat. Témák a 2017.decemberi számból, a teljesség igénye nélkül: Bemutatják Arad vármegye 19. századi prosperáló bányásztelepüléseit. Tamási Áron, a novellaíró Vajda János, a közéleti költő. Földeáki-Horváth Anna haiku-versei. Erkel Ferenc és Arad kapcsolata- avagy mit szóltak a megzenésített Himnuszhoz a korabeli kritikusok? Hogyan formálja a magyar tudatot a magyar nyelv? xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Ha szeretné megtudni, mi a különbség a klasszikus 19.századi liberalizmus, illetve a ma annak nevezett eszmei katyvasz között van, akkor feltétlenül olvassa el Mészáros István László cikkét, mely a Hetek folyóirat 2017. évi 25. számában olvasható. Mészáros István kiválóan rámutat, hogy klasszikus liberalizmus nem létezhet erkölcsi alapok nélkül. Ellentétben tehát a mai (ál) liberálisokkal, Tocqueville és kortársai nem tartották relatívnak az erkölcsöt- ez majd az "angolszász vonal", John Stuart Mill ötlete lesz. Persze hozzátehetnénk, hogy Mill individualizmusa messze korlátozottabb volt, mint a mai melegfelvonulások résztvevőié, de ha egy üzem beindul...Ki állítja meg? ( Hetek, 2017.június 23. 25.szám. 10-12.o. Mészáros István László: A törvénytelenség diktatúrája felé. )