Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar sporttörténet egyik legizgalmasabb, legkevésbé felderített és rengeteg történelmi tévhitel átitatott eseménye az 1956-os melbourne-i náyri olimpiai játékok. Az IPM 1990.februári számában olvashatjuk Malonyai Péter cikkét, Ki jön haza? címmel, mely segít egy kis rendet rakni az olimpiát illetően. Megtudjuk, miért nem nevezett labdarúgásban a magyar válogatott. Akkoriban csak amatőrök indulhattak az olimpián, Puskásról, Kocsiról és a többiekről pedig elég nehéz lett volna elhitetni, hogy amatőrök. Részletesen flesolrja a Szerző, milyen eredményeket lrtünk el ( csodálatos volt a magyar tornászok, főként Keleti Ágnes szereplése), s megtudjuk azt is, kik nem jöttek haza.  Képet kapunk arról, milyen lehetett sportolónak lenni abban az időben Ausztráliában, miközben Budapesten már zajlottak a fegyveres harcok a szovjetekkel.  A cikk második része Bolvári Antallal készült interjú. A zseniális vízilabdaedző , ekkor még játékos,Ausztráliában maradt, civil pályát választott, egy áruház

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,5 5.

 A kegyelmiügy-botrány és Novák Katalin lemondása miatt újra felszínre került Magyarországon az kérdés, legyen-e közvetlen köztársasági-elnök választás? Azaz: A nép válasszon köztársasági elnököt avagy a parlament?  Az ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztás mellett kampányolnak, ám vasárnapi tüntetésük érdektelenségbe fulladt, alig pár ezer ember volt jelen Budapesten, a Hősök terén. Még a baloldali média is igencsak visszafogottan tudósított az eseményről.  A kormánypártok amellett vannak, hogy továbbra is a parlamenti képviselők válasszanak köztársasági elnököt. Véleményem szerint, ha az elnököt a nép választaná Magyarországon, szükség lenne az elnöki hatáskör jelentős kibővítésére.Erre egyelőre reális esély nincs. Úgyhogy marad a rendszerváltás (1989) óta megszokott, párlament által történő köztársaságielnök- választás. Hacsak nem történik újabb belpolitikai  fordulat. 

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 Bevallom,nem vagyok nagy autós,ám szemet szúrt valami a Metropol hírújság 2023.december 1-i számában. A cikk arról szól,hogy Karácsony Gergely Budapesten új fizetős parkolási zónákat létesített(megjegyzem,nem vagyok biztos abban,hogy kizárólag a főpolgármester akaratán és döntésén múlik az ilyesmi,de nem vagyok szakértője a témának,ha tévedek,kérem,nézzék el nekem!).  A cikk szerint 4 új körzetben(ezek Zuglóban,Ferencvárosban és Újbudán találhatók) 300 forint lesz egy óra parkolás,a Hegyvidék körzetben található ingatlannál pedig 600 forint. Jómagam egy kelet-magyarországi városban,Debrecenben élek. Itt a parkolás 400 forint/óra,ha nem kiemelt körzetben pihen a személygépkocsi. Akkor most Debrecenben drágább a parkolás,mint Budapesten? Akinek van megalapozott véleménye vagy információja a témáról,írja meg!

 Az origo. hu internetes oldalon jelent meg cikk ( feltöltve 2023.11.26, 12.34, a szerzőt nem jelölték) a budpesti Katona József Színházban kirobbant botrányról.  Az történt ugyanis, hogy az állami-önkormányzati fenntartású színházban olcsóbban kaptak jegyet azok, akik a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai.  Véleményem szerint egy állami-önkormányzati fenntartású - azaz közpénzből működtetett- színház nem tehet különbséget néző és néző között. Nem számíthatja olcsóbban a jegyet valakinek csak azért, mert az illető a DK tagja. Máté Gábor igazgatónak (akit jómagam egyébként kitűnő színésznek és rendezőnek tartok) ugyancsak nehéz lesz megmagyaráznia ezt az esetet. A politikai korrektség megköveteli, hogy egy kulturáliis intézmény ne tegyen különbséget pártszimpátia alapján a nézők között. 

 2004-ben, Budapesten,a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti múzeum rendezésében került sor A toriin túl című kiállításra, melyen kortárs japán képzőművészek mutatták be műveiket a magyar közönségnek. A tárlatról részletesen ír az Új Művészet című folyóirat (Muladi Brigitta:A toriin túl- ahol japán művészek lelke lakozik). A torii a buddhista templomok kapuja. Elnézve a rendkívül eredeti alkotásokat így, közel húsz év múltán, rájön az ember, hogy voltaképpen rólunk, 21. századiakról szólnak. A gyengülő biztonságban, egyre nagyobb elidegenedésben, mindent eluraló fogyasztói kultúrában élő emberekről. Mindenkinek, aki valamilyen szinten foglalkozik képzőművészettel, szívébe ajánlom ezt a cikket. Engem az illusztrációk annyira mellbe csaptak- különösen Ikeda Bak alkotását. A japánok, szinte prófétikus módon, megelőztek bennünket húsz évvel. Kiáltásaikra kevesen figyeltek.

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé

 Azt hihetnénk, a hulladék-újrahasznosítás illetve a hulladékalapú energiatermelés valami 20.század végi dolog, amit a környezetvédő mozgalmak hoztak be a köztudatba.Pedig nem! 1938-ban egy svájci cég már próbálkozott ezekkel, mégpedig Magyarországon, Budapesten. Villanyáramot, útburkolatot,csatornacsövet akar gyártani a budapesti szemétből egy svájci vállalat- ez a kor Olvasói számára meglehetősen megdöbbentő cikk jelent meg a Magyar Nemzet 1938.december 1-i számának Nemzetgazdaság mellékletében a 9. oldalon. A cikk írója szerint minden kilogramm budapesti szemétből fél kilowatt áramot lehet gyártani, a svájci cég gyártaná le az áramot, amit jelképes áron felajánlana megvételre Budapest városának. Ugyanígy a magyar főváros vásárolhatná meg a szemétből készült útburkolatot,műanyag csöveket. A cikkből az is kiderül, hogy akkoriban Pestszentlőrincen működött a főváros szemétlerakó-központja, de ez már kapacitásainak végén járt. A svájci cég ötlete megoldotta volna Budapest hulladék-prob

 Egy sportegyesület volt, azt tudom. Kezembe került Magyarország akkori elsőszámú és egyetlen sportnapilapjának,a Népsportnak 1960.április 1-i száma, melynek első oldalán adják hírül, hogy a VTSK női kosárlabdacsapata legyőzte a Vörös Meteort, 64:47- re, mint az összefoglalóból kiderül,Schneider, Gyimes és Borbély kitűnő játékával. Már csak az a kérdés, mi is volt az a VTSK. A wiki szerint ez a sportegyesület volt a BSE elődje. De mit rövidít az elnevezés? Egy vidéki sportegyesület nevét vettem analógiának: A Kalocsai VTSK a Kalocsai Városi Tanács Sport Klubja volt. Akkor ezek szerint a VTSK, a BSE elődje, a budapesti Városi Tanács Sport Klubja volt? Szerintem igen. Elég sok szakosztállyal rendelkezett az egyesület, felületes átfutás után találtam a Népsportban VTSK-s teniszezőket, birkózókat. Úgyhogy szerintem megfejtettem, mit is jelent az elnevezés. 

 Az 1960-as évek végétől kezdve a Magyarországon uralkodó kommunista hatalom belátta,hogy a szocialista realizmusnak nevezett művészeti irányzat mellett teret kell adni más,kevésbé komform képzőművészeti platformoknak,alkotóknak is. Szigorúan ellenőrzött keretek között engedélyezték,hogy létrejöjjenek új alkotóműhelyek,kiállítóhelyek. Ezek egyike volt a Fiatal Művészek Klubja,Budapesten,az Andrássy úton. Az Új Művészet képzőművészeti szakfolyóirat 2005.márciusi száma arra volt kíváncsi,hol is helyezkedik el a magyar művészettörténetben a Fiatal Művészek Klubja,hogyan látják ezt az érintettek tizenöt évvel a rendszerváltás után. Beke Lászlót,Kecskeméti Kálmánt,Lóska Lajost és Vásárhelyi Antalt faggatta a cikkíró,Bordács Andrea szerkesztő. Mindannyian pozitívnak látják az FMK szerepét,bár van,aki megjegyzi,hogy voltak bizony spionok,pl. a portás. A Kádár-rendszer úgy akarta ellenőrizni a potenviálisan veszélyes művészeket,hogy egy helyre terelte őket. Lóska Lajos igen részletes felsorolá

 A Falu, Város, Régió című terület-és településfejlesztési folyóirat 1998/10.számának 21.oldalán olvashatjuk Benyó Bertalan tervező A csepeli HÉV és a 103-as autóbusz című cikkét. Az írás lényege az, hogy miután a kormány úgy döntött, nem vesz részt a 4-es metró tervezésében és megépítésében, ez lehetőséget nyújtana a fővárosnak a közlekedés decentralizációjára.  Ennek jegyében fogalmazza meg óhaját Benyó Bertalan:a csepeli HÉV álljon meg a Lágymányosi híd alatt. Ez, Szerző szerint, oldana azon a centralizáción, amely a fővárosi tömegközlekedést akkor jellemezte.  A cikk remekül érvel, érdemes elolvasni mindenkinek, akit érdekel Budapest múltja, közlekedése. 

 Kelet-Magyarország csodálatos turisztikai látnivalókat kínál,még ha a sajtó és média inkább Budapestre és környékére korlatozza az idegenforgalmat... Egészen hazánk keleti részén található a túristvándi vízimalom,Közép-Európa legnagyobb favázas vízimalma. Aki szeretne róla "szakirodalmilag tájékozódni,annak bevezetésül ajánlom Polgár Zoltán:A túristvándi vízimalom című cikkét a Magyar Turista című folyóirat 2008/1. számának 6.oldalán. Félelmetes,lenyűgözóen gigantikus lehet,ahogy azt a hatalmas szerkezetet beindítják. Egy fából készült monstrum,mégis barátságos és nagyon történelmi. Szinte maga előtt látja az ember azokat a 18-19.századi molnárokat,akiknek ez a vízimalom volt a kenyérkeresetük,és akik több ezer mázsa búzát,kukoricát és rozsot őröltek meg illetve daráltak le ezzel a szerkezettel. Az ember némán,döbbent csendben bámul. A túristvándi vízimalom élő rekvizítuma a múltnak. Minden magyar embernek látnia kell. Működés közben. Felejthetetlen élmény. 

 Bali szigetén ( Indonézia) rendezik idén a G20 csúcstalálkozót. A világ leggazdagabb országainak klubja egyelőre Oroszországot is maga soraiban tudja, bár egyre több nyugat-európai sajtótermék közöl olyan cikket, melyben kizárást sürgetnek. Amint azt már több hazai médiatermék megírta ( pl. origo.hu ,  megtekintve 2022.március 23. 14 óra 12 perc), Putyin elnök a G20-csúcson akar tárgyalni az ukrán helyzetről. A nagyhatalmak ennek két okból nem örülnek: - ezen a " rendezvényen" másról, globális gazdasági problémákról szeretnének tárgyalni - nagy esélye van annak, hogy Putyin elnök valami ravasz tervvel próbálkozik, tehát pl. összeköti az ukrán helyzetet más, egyelőre ahhoz nem kapcsolódó dologgal, folyamattal, gazdasági pozíciószerzéssel, magyarán: alku tárgyává teszi Ukrajnát.  Azt gondolom, az ukrán vezetés sem járna jól, ha csak meghívott vendégként, mintegy " extra produkcióként" tárgyalhatna a saját országa békéjéről.  Véleményem szerint a legjobb hely a béketá

 Az Irodalomismeret c.folyóirat 2006/1. számában olvashatjuk Juhász Ferenc:Babonák napja csütörtök:amikor a legnehezebb című versét. Ebben előkerül a Galapagos-szigetek,mint metafora. A költő az Oktogon (Budapest talán leghíresebb körútja) sok színben pompázó világát hasonlítja a Dél-Amerika partjainál fekvő,számtalan egzotikus élőlénynek otthont adó szigetcsoportot,a természetfilmesek egyik kedvenc forgatási helyszínét.  De miért pont a Galapagos-szigetek?A verssel kapcsolatban ez kulcskérdés. Tudni kell,hogy Juhász Ferenc ezt a hosszúverset az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kezdte írni( erre utal a piros eső metaforája is,mely a forradalomért hozott véráldozatot jelképezi). A Galapagos-szigetek Dél-Amerikától több száz kilométerre találhatók,tkp.magányos szigetek a végtelen óceánban. A költő az 1956-os forradalom Magyarországát hasonlítja a Csendes-óceánban fekvő szigetekhez. Magyarország is magányos volt azokban az időkben,a forradalom és szabadságharc idején érde

 A Somogy című folyóirat 2009/1. száma közli Illyés Gyula:Tihanyi barátaimhoz című versét,mely szerintem világirodalmi rangú. Miért is? Egyrészt azért,mert úgy érzékelteti Tihany és a Balaton vidékének exkluzív hangulatát,hogy mellőzi a magyar költők által ezekhez társított toposzokat. Nincs nádas,visszhang,halász,magyar tenger,semmi ilyesmi. Ennek a költeménynek saját világa van,saját metaforákkal és szimbólumokkal. És Illyés Gyulától szokatlan vidámsággal,szarkasztikus iróniával. Már a "barát"illetve később előforduló "kortársaim"szavak jelentéstartalma is eltér a megszokottól,hiszen nem költőket,írókat,egyéb művészeket és értelmiségieket jelölnek,hanem az örök dal és a folyton zengő ének művészeit:énekesmadarakat. Akik pedig az örök fiatalságnak,folytonos megújulásnak szimbólumai. Az idősödő Illyés Gyula kiszabadult az irodalommal és politikával fojtogató Budapest szorításából,Tihanyba utazott, és újra fiatalnak,lendületesnek érzi  magát. Ehhez a lendülethez pedi

 Vicc ez, kérem, vicc ez... Szóval, volt Budapesten, az Úr 2021.évében, ez az Eucharisztikus Kongresszus. Jómagam nem vagyok katolikus, ateista sem, akkor mi marad, buddhista, nem, hanem protestáns. de azért néhány média-megjelenést elolvasgattam az eseményről, a lényeg, nagyon röviden összefoglalva, hogy minden rendben ment. Ferenc pápa azt hozta, amit vártak tőle, akik pedig ezt várták tőle, azoknak igaza volt, és ennek örültek, és ez jó. Szóval, örült mindenki. Semmi okot nem találtak a szomorúságra.  Ahogy olvasgattam a pápáról, a katolikusokról ezt a sok mindenféle anyagot, rájöttem, hogy sietnem kell, mert nem fogom időben befejezni a Márai Sándor egyik könyvéről írott könyvajánlómat. Nem is fejeztem. Viszont döbbenetes nyelvi-logikai változást vettem észre az agyamon, ami pedig eddig remekül működött.  Nem tudtam leírni azt, hogy Márai.  Csak azt é, hogy Mária.  Legalább tucatszor eltévesztettem. Az a kis két utolsó betű valahogy összekavarodott.  Mi következik ebből? Sokminden.

 A Várnegyed című újság a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat lapja. A 2021.áprilisi szám 16-17.oldalán olvasható egy kitűnő interjú Varga Dániellel,a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével. Szó esik az úgynevezett okospadokról is. Ezek olyan,közterületre helyezett padok,ahol van USB-csatlakozó,fel lehet tölteni a telót,meg wifin lehet netezni. Szóval:Budapest okosváros. Egyedül az nem derül ki a cikkből,hogyan fogják ezeket a padokat megvédeni az illetéktelenektől. Kerítéssel?Csak zártkörű parkokban lesznek ilyenek felállítva?Ez utóbbi esetben viszont pont a lényeg vész el. Nem tudom. Szóval,az amúgy jó cikkből ez nem derült ki,és szerintem sokakat érdekel. 

 1955.novemberében Magyarország-Olaszország válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeztek Budapesten,a Népstadionban. Az MLSZ TV kitűnő összeállítást készített a meccsről,melynek alapja egy korabeli,a mozihíradók számára készült film. Elhangzik,hogy utoljára több,mint 30 éve vertük meg az olaszokat Budapesten. Bepillanthatunk a magyarok taktikai értekezletére,látjuk Czibort,Puskást,Lantost,Buzánszkyt,Bozsikot. Szepesi György kommentárjaival (a mérkőzés tudósítója,a kor egyik vezető médiaembere egyébként az ezúttal középső védőt játszó Szojka játékát emeli ki) kísérhetjük figyelemmel a meccset. Az olaszok beállnak védekezni. Az első félidő null-null. A másodikban Puskás fejel egy gólt,aztán a kitűnő szélső,Tóth II talál közelről a kapuba. A végeredmény 2-0. Nagy idők,nagy meccsek,jó így látni több,mint 60 év után is. Az MLSZ TV kitűnő összeállítása remek hangulatot teremt,nem egészen tíz percben.