Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Krónika Budapesten megjelenő kulturális folyóirat. Nagyon korszerűen,kiváló vizuális eszköztárral mutat be aktualitásokat,ismert és kevésbé ismert alkotókat. Most a 83.szám tartalmából szemlézünk. Az egykori budafoki sörgyár helyén ma kultudális központ áll,ahol elsősorban képzőművészek dolgoznak és állítanak ki. Mindez hozzájárulhat a városrész rehabilitációjához-Manninger János filmrendező Kétszer kettő című alkotásával a magyar filmművészetet akarta megújítani,egyben felhívni a figyelmet a vidék és város közti óriási különbségre. A filmet sem a hatalom,sem a közönség nem fogadta kedvezően,a második világháború után a legtöbb embernek nem avantgarde filmeken járt az esze. Mindössze négyszer vetítsgzék Manninger 1946-ban öngyilkos lett-Kitűnő kritikát kapott Szilágyi István:Messze túl a láthatár című könyve-Hager Ritta textilművész kilemcvenéves. Alkotásai az ég és föld találkozásából létrejött új szellemi világot jelenítik meg. Interjú is készült a művésszel,ahol elmond...

 A HVG (Heti Világgazdaság) Budapesten megjelenő közéleti-gazdasági-kulturális hetilap,a magyarországi sajtó és média egyik zászlóshajója,1979 óta jelenik meg. Most a 2025.szeptember 11-i szám tartalmából szemlézünk. Magyarországi választások:a biztos pártválasztók körében,százalékban kifejezve 51-38 az előny a Tisza Párt javára. Különösen nagy az előny Budapesten és a megyei jogú városokban,valamint a 18-49 éves korosztály körében. A községekben a FiDESZ-KDNP áll jobban.-Kiszivárgott hírek szerint a végrahajtói kar egy része egy féleg-meddig legális szoftvert használ.-Magyarország 16,2 millíárd euró hitelt kért a védelmi képességek fejlesztésére léteseített uniós hitelkeretből-Elhunyt Kásler Miklós orvosprofesszor,onkológus-Magyarországon nincs elég mesterséges intelligenciához értő szakember-Egy ukrán nép iránti szolidaritást kifejező levél több jobboldali politikust is felháborított-Gerald Knaus német politikai elemző szerint nem mondott igazat Orbán Viktor magyar miniszterelnök...

 A Magyar Narancs Budapesten megjelenő,egész Közép-Európában terjesztett,közélettel és kultúrával foglalkozó hetilap. Most a 2025.augusztus 7-i szám tartalmából szemlézünk. Rózsa András,Zugló polgármestere,elsősorban a városüzemeltetésben látott hiányosságokat,szerinte a jövő évi választásokon nagy szükség lenne kormányváltásra-Elhunyt Robert Wilson amerikai rendező-Már napi 15 perc gyors gyaloglás jelentősen csökkenti a kardio-betegségek,mint pl. a szívinfarktus kockázatát-A magyar futballcsapatoknak a jövőben legalább öt  magyar játékost kell jáfszatniuk meccsenként. Kubatov Gábor,az FTC elnöke nem helyesli a szabályt. A jővőben csak azok a futball-akadémiák kapnak állami támogatást,ahol az akademisták megkapják a 7000 játékpercet-Visszaemlékezés a dunai vízlépcső elleni,1980-as években lezajlott tüntetésekre-Szécsi Noémi esszéje a prostitúcióról és a Bonnie Blue-jelenségről-Megjelent Radu Vancu Radnóti-emlékkönyve-Lukácsi László és Lukácsi Boldizsár üvegszobrászok kiállítás...

 A Vigilia katolikus folyóirat,verseket,novellákat,esszéket,tanulmányokat közöl. A 2005/1.szám tartalmából szemlézünk. Lukács László írasa a II.vatikáni zsinat és a mai gyakorlat viszonyáról szól-Kronstadti Szent János gondolatai az imáról-Generációs feszültségek esetén az idősebbeknek kellene bölcsebbeknek,türelmesebbnek lenniük,még akkor is,ha a fiatalnak szerintük nincs igaza-Cs.Szabó Lászlóról,a neves magyar esszéistáról sok mindent rosszul tudnak a lexikonok. Pl. Nem Erdélyben,hanem Budapesten született,egyéves korában került Kolozsvárra. Hajdani tanítványai,barátai beszélnek a neves szellemi emberről-Megjelent Péter Katalin:A reformáció:kényszer vagy választás című könyve-Durs Grünbein:Szeptemberi elégiák című csodálatos verse a közeledő elmúlásról,a dolgok lelassulásáról,az életből való lassú kilépésről szól. Csodálatos-Győrffy Ákos:Négy mondat a hegyről és a tóról című verse kiemelkedik a 2005.év lírai terméséből-Tüskés Tibor egykori tanárára,a kommunista diktatúra által ül...

 A Mandiner Magyarország egyik legnépszerűbb közéleti-kulturális hetilapja. Alábbiakban a 2025.04.10-23. dupla szám tartalmából szemlézünk. Interjú a 80 éves Szörényi Leventével,az Illés és a Fonográf zenekarok egykori frontemberével,az István,a király című rockopera zeneszerzőjével,aki szerint tanulnunk kell elődeink hibájából de erényeiből is-A magyar állami egészségügyben 130 napot kell várni csípőprotézis-műtétre,hazánk ezzel Európában a 8.helyen áll. Azt ney tudom,miért kellett Chile kirívóan magas értékeit-Ferenc pápa soha nem félt attól,hogy az egész társadalmat érintő kérdésekben megnyilatkozzon. A katolikusok száma folyamatosan növekszik,főként -Donald Trump amerikai elnök védővámokat vezetett be,ezzel újrarajzolta a világkereskedelmi rendszert. Európa nem járt jól a vámokkal-Interjú Lukács Sándor színművésszel és költővel,aki szerint a színész nem válogathatja meg a közönségét,mindenkinek játszani kell-Herzog Fülöp Ferenc és Schickedanz Albert alkotása a budapesti Hősök t...

A Vigilia katolikus szellemű kulturális,művészeti,filozófia témájú folyóirat. Megjelenik Budapesten. A 2005/5.szám tartalmából: II.János Pál szerint a  politikának és az egyháznak egymástól függetlenül kell működnie,lévén,más természetűek. Ugyanakkor az egyháznak nyitottnak kell lennie a társadalom problémáinak megértésére-A katolikus egyetemek nagyon fontos szerepet töltenek be az európai kultúra megőrzésében-A középkori európai hagyomány Máriát az angyalol királynőjének tekintették-Pierre Emmanuel framcia költő Ezt mondom:a lélek című verse maradandó lelki-intellektuális emlékeket hagy az Olvasóban-Makay Ida:Visszhangot ver című költeménye mindössze öt sor,de ha az ember ihletetten olvassa,napokig csak ezen tud gondolkodni-Vasadi Péter jegyzetei hitről,szeretetröl A Vigilia folyóiratot szívből ajánlom minden gondolkodó,érző embernek tanulásra,épülésre,békességre.

 A Nők Magazinja egy rendkívül színvonalas magazin volt az 1980-as években. Budapesten készült országos terjesztésű sajtóorgánumról van szó.Az 1988/5.szám tartalmából: Relaxációs nyelvtanulás előnyei és hátrányai:riport egy budapesti nyelviskolából-Az Országos Füstmentes Egyesúlet azért dolgozik,hogy minél inkább csökkenjen a dohányzás Magyarországon,ezáltal javuljon a lakosság egészségi állapota-Aki számítógépen dolgozik,oda kell figyeljen a megfelelő testtartásra és időnként fel kell álljon,lazítson.Nagyon érdekesnek tartom,hogy Magyarországon megjelenő médiatermékben erről már 1988-ban írtak!-Mind Amerikában,mind Európában egyre több olyan nyugdíjas él,aki szeretne fiatalos maradni. Lakókocsival beutazzák az országot,tánccsoportokat alakítanak,világ körüli útra mennek stb. Mit kell tennünk,ha olyan,újonnan épúlt társasházba akarunk költözni,ahol még nem készült el az alapító okirat?Az olvasó kérdez,a jogász válaszol-Nagyon szép bundák,fekete-fehér fotókon-Egy szakember szerint a...

 A Magyar sporttörténet egyik legizgalmasabb, legkevésbé felderített és rengeteg történelmi tévhitel átitatott eseménye az 1956-os melbourne-i náyri olimpiai játékok. Az IPM 1990.februári számában olvashatjuk Malonyai Péter cikkét, Ki jön haza? címmel, mely segít egy kis rendet rakni az olimpiát illetően. Megtudjuk, miért nem nevezett labdarúgásban a magyar válogatott. Akkoriban csak amatőrök indulhattak az olimpián, Puskásról, Kocsiról és a többiekről pedig elég nehéz lett volna elhitetni, hogy amatőrök. Részletesen flesolrja a Szerző, milyen eredményeket lrtünk el ( csodálatos volt a magyar tornászok, főként Keleti Ágnes szereplése), s megtudjuk azt is, kik nem jöttek haza.  Képet kapunk arról, milyen lehetett sportolónak lenni abban az időben Ausztráliában, miközben Budapesten már zajlottak a fegyveres harcok a szovjetekkel.  A cikk második része Bolvári Antallal készült interjú. A zseniális vízilabdaedző , ekkor még játékos,Ausztráliában maradt, civil pályát választot...

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,...

 A kegyelmiügy-botrány és Novák Katalin lemondása miatt újra felszínre került Magyarországon az kérdés, legyen-e közvetlen köztársasági-elnök választás? Azaz: A nép válasszon köztársasági elnököt avagy a parlament?  Az ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztás mellett kampányolnak, ám vasárnapi tüntetésük érdektelenségbe fulladt, alig pár ezer ember volt jelen Budapesten, a Hősök terén. Még a baloldali média is igencsak visszafogottan tudósított az eseményről.  A kormánypártok amellett vannak, hogy továbbra is a parlamenti képviselők válasszanak köztársasági elnököt. Véleményem szerint, ha az elnököt a nép választaná Magyarországon, szükség lenne az elnöki hatáskör jelentős kibővítésére.Erre egyelőre reális esély nincs. Úgyhogy marad a rendszerváltás (1989) óta megszokott, párlament által történő köztársaságielnök- választás. Hacsak nem történik újabb belpolitikai  fordulat. 

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 Bevallom,nem vagyok nagy autós,ám szemet szúrt valami a Metropol hírújság 2023.december 1-i számában. A cikk arról szól,hogy Karácsony Gergely Budapesten új fizetős parkolási zónákat létesített(megjegyzem,nem vagyok biztos abban,hogy kizárólag a főpolgármester akaratán és döntésén múlik az ilyesmi,de nem vagyok szakértője a témának,ha tévedek,kérem,nézzék el nekem!).  A cikk szerint 4 új körzetben(ezek Zuglóban,Ferencvárosban és Újbudán találhatók) 300 forint lesz egy óra parkolás,a Hegyvidék körzetben található ingatlannál pedig 600 forint. Jómagam egy kelet-magyarországi városban,Debrecenben élek. Itt a parkolás 400 forint/óra,ha nem kiemelt körzetben pihen a személygépkocsi. Akkor most Debrecenben drágább a parkolás,mint Budapesten? Akinek van megalapozott véleménye vagy információja a témáról,írja meg!

 Az origo. hu internetes oldalon jelent meg cikk ( feltöltve 2023.11.26, 12.34, a szerzőt nem jelölték) a budpesti Katona József Színházban kirobbant botrányról.  Az történt ugyanis, hogy az állami-önkormányzati fenntartású színházban olcsóbban kaptak jegyet azok, akik a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai.  Véleményem szerint egy állami-önkormányzati fenntartású - azaz közpénzből működtetett- színház nem tehet különbséget néző és néző között. Nem számíthatja olcsóbban a jegyet valakinek csak azért, mert az illető a DK tagja. Máté Gábor igazgatónak (akit jómagam egyébként kitűnő színésznek és rendezőnek tartok) ugyancsak nehéz lesz megmagyaráznia ezt az esetet. A politikai korrektség megköveteli, hogy egy kulturáliis intézmény ne tegyen különbséget pártszimpátia alapján a nézők között. 

 2004-ben, Budapesten,a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti múzeum rendezésében került sor A toriin túl című kiállításra, melyen kortárs japán képzőművészek mutatták be műveiket a magyar közönségnek. A tárlatról részletesen ír az Új Művészet című folyóirat (Muladi Brigitta:A toriin túl- ahol japán művészek lelke lakozik). A torii a buddhista templomok kapuja. Elnézve a rendkívül eredeti alkotásokat így, közel húsz év múltán, rájön az ember, hogy voltaképpen rólunk, 21. századiakról szólnak. A gyengülő biztonságban, egyre nagyobb elidegenedésben, mindent eluraló fogyasztói kultúrában élő emberekről. Mindenkinek, aki valamilyen szinten foglalkozik képzőművészettel, szívébe ajánlom ezt a cikket. Engem az illusztrációk annyira mellbe csaptak- különösen Ikeda Bak alkotását. A japánok, szinte prófétikus módon, megelőztek bennünket húsz évvel. Kiáltásaikra kevesen figyeltek.

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé...

 Azt hihetnénk, a hulladék-újrahasznosítás illetve a hulladékalapú energiatermelés valami 20.század végi dolog, amit a környezetvédő mozgalmak hoztak be a köztudatba.Pedig nem! 1938-ban egy svájci cég már próbálkozott ezekkel, mégpedig Magyarországon, Budapesten. Villanyáramot, útburkolatot,csatornacsövet akar gyártani a budapesti szemétből egy svájci vállalat- ez a kor Olvasói számára meglehetősen megdöbbentő cikk jelent meg a Magyar Nemzet 1938.december 1-i számának Nemzetgazdaság mellékletében a 9. oldalon. A cikk írója szerint minden kilogramm budapesti szemétből fél kilowatt áramot lehet gyártani, a svájci cég gyártaná le az áramot, amit jelképes áron felajánlana megvételre Budapest városának. Ugyanígy a magyar főváros vásárolhatná meg a szemétből készült útburkolatot,műanyag csöveket. A cikkből az is kiderül, hogy akkoriban Pestszentlőrincen működött a főváros szemétlerakó-központja, de ez már kapacitásainak végén járt. A svájci cég ötlete megoldotta volna Budapest hulladék-...

 Egy sportegyesület volt, azt tudom. Kezembe került Magyarország akkori elsőszámú és egyetlen sportnapilapjának,a Népsportnak 1960.április 1-i száma, melynek első oldalán adják hírül, hogy a VTSK női kosárlabdacsapata legyőzte a Vörös Meteort, 64:47- re, mint az összefoglalóból kiderül,Schneider, Gyimes és Borbély kitűnő játékával. Már csak az a kérdés, mi is volt az a VTSK. A wiki szerint ez a sportegyesület volt a BSE elődje. De mit rövidít az elnevezés? Egy vidéki sportegyesület nevét vettem analógiának: A Kalocsai VTSK a Kalocsai Városi Tanács Sport Klubja volt. Akkor ezek szerint a VTSK, a BSE elődje, a budapesti Városi Tanács Sport Klubja volt? Szerintem igen. Elég sok szakosztállyal rendelkezett az egyesület, felületes átfutás után találtam a Népsportban VTSK-s teniszezőket, birkózókat. Úgyhogy szerintem megfejtettem, mit is jelent az elnevezés. 

 Az 1960-as évek végétől kezdve a Magyarországon uralkodó kommunista hatalom belátta,hogy a szocialista realizmusnak nevezett művészeti irányzat mellett teret kell adni más,kevésbé komform képzőművészeti platformoknak,alkotóknak is. Szigorúan ellenőrzött keretek között engedélyezték,hogy létrejöjjenek új alkotóműhelyek,kiállítóhelyek. Ezek egyike volt a Fiatal Művészek Klubja,Budapesten,az Andrássy úton. Az Új Művészet képzőművészeti szakfolyóirat 2005.márciusi száma arra volt kíváncsi,hol is helyezkedik el a magyar művészettörténetben a Fiatal Művészek Klubja,hogyan látják ezt az érintettek tizenöt évvel a rendszerváltás után. Beke Lászlót,Kecskeméti Kálmánt,Lóska Lajost és Vásárhelyi Antalt faggatta a cikkíró,Bordács Andrea szerkesztő. Mindannyian pozitívnak látják az FMK szerepét,bár van,aki megjegyzi,hogy voltak bizony spionok,pl. a portás. A Kádár-rendszer úgy akarta ellenőrizni a potenviálisan veszélyes művészeket,hogy egy helyre terelte őket. Lóska Lajos igen részletes felso...

 A Falu, Város, Régió című terület-és településfejlesztési folyóirat 1998/10.számának 21.oldalán olvashatjuk Benyó Bertalan tervező A csepeli HÉV és a 103-as autóbusz című cikkét. Az írás lényege az, hogy miután a kormány úgy döntött, nem vesz részt a 4-es metró tervezésében és megépítésében, ez lehetőséget nyújtana a fővárosnak a közlekedés decentralizációjára.  Ennek jegyében fogalmazza meg óhaját Benyó Bertalan:a csepeli HÉV álljon meg a Lágymányosi híd alatt. Ez, Szerző szerint, oldana azon a centralizáción, amely a fővárosi tömegközlekedést akkor jellemezte.  A cikk remekül érvel, érdemes elolvasni mindenkinek, akit érdekel Budapest múltja, közlekedése.