Bejegyzések

médiasztár címkéjű bejegyzések megjelenítése

Szoboszlai az új médiasztár.Vajon jó ez?

 Szerintem nem. Még nem született olyan ember a Föld bolygón,akinek jót tesz az,ha a média folyton dícséri,folyton vele foglalkozik. Félreértés ne essék:Szoboszlai Dominik a legnagyobbakhoz (itt nem szeretnék konkrét neveket említeni) mérhető klasszisfutballista,nagyon szeretem nézni a játékát. De most nagy feladatot kell megoldania:a világ egyik legjobb futballcsapatába,a Liverpool FC-be kell  beilleszkednie. Eddig remekül csinálja. Azt kérném a hazai és külföldi sajtótól,médiától,hogy ne rontsa el. Hagyják békén a srácot,hadd végezze a dolgát. Mindannyiunk örömére.

A szépségkirálynő-választáson taroltak a debreceni lányok.1930-ban

 Ki hinné,hogy Magyarországon már az 1920-as évektől választottak szépségkirálynőt?1930-ban a debreceni lányok taroltak,óriási sikereket értek el. Első lett a Dóczy Gimnázium 7.osztályos tanulója,Szapolczay Emma. Udvarhölgye lett egy 18 éves gépírónő,Horváth Rózsi.A két hölgy lett Debrecen történetének első két médiasztárja(akkor még nem ezt a szót használták,de a lényege ugyanaz volt,mint manapság).  Ha megkeressük a róla készült régi képeket,kissé meglepődünk. Nem az a klasszikus szépség tűnik fel a korabeli fényképeken. Szapolczay külsejét,arcberendezését ma inkább érdekesnek mondanánk,mint nagyon szépnek. De az  tény,hogy őt választotta a zsűri. Az említett blogbejegyzésből kiderül,hogy a férfiak már akkoriban sem mindig tudtak uralkodni szenvedélyeiken,és hogy az 1930-as évek szépségkirálynője hajadonként halt meg. Bár voltak kérői-nem is akármilyenek-,a hölgy nem ment férjhez.

Ha ma tenné,médiasztár lenne

 Nézem a Meghökkentő mesék c.filmsorozat epizódjait a legnagyobb videomegosztó portálon. Tanulságos történetek ezek,mert annyira kúlönlegesek,hogy akár a mindennapi valódágban is megtörténhetnének. A filmsorozatról annyit érdemes tudni,hogy az 1980-as években rendkívül népszerű volt,az akkori állami televízión,vagy ahogy ma mondanánk:közmédián,több milliós nézettséget ért el szombatról szombatra.  Szóval,nézem a soroozat Ugrás a mélybe c.epizódját. A történet egy hajón játszódik. Az utasok fogadhatnak arra,mennyit tesz meg a hajó aznap. Főhősünk,a csetlő-botló és amúgy játékfüggő amerikai kisember,úgy kalkulál,hogy mivel a kemény vihar alaposan lelassította a hajó sebességét,érdemes az alacsony értékre fogadni. Utolsó ezer dollárját teszi arra,hogy a hajó aznap alacsony távot fog megtenni. Mint ahogy a kisemberekkel lenni szokott,veszít. Merthogy a vihart követő pár órában az ég kitisztul,a nap kisüt,a vízijármű pedig gőzerővel robog célja felé. Ekkor emberünk cselhez folyamodik. Kital

Derrick és A kék rózsa,avagy miben más a német krimi?

 Az 1970-es-80-as évek legismertebb német krimihőse és egyben közkedvelt médiasztárja Derrick felügyelő(Horst Tappert) volt. Ha valaki-mint a napokban én is-megnézi a Derrick sorozat néhány epizódját,érdekes felfedezésekre juthat. Például arra,hogy létezett Európában egy sajátosan német krimi-stílus. Miben különbözött ez az angolszász stílustól?Nézzūk meg A kék rózsa című Derrick-epizód példáján! 1. Erőteljes szociológiai szemlélet. Az alkotók igyekeztek a kor aktuális társadalmi problémáiról szólni. A kék rózsa például a kábítószerezésről szól.  2. Realizmus. Nem a különleges figurákat,érdekes karaktereket keresték,inkább azt szerették volna,ha a néző/Olvasó magára ismer. A kisemberek,a perifériákon élők világát mutatják be ezek a filmek. 3. Modernitás. A történetek,így A kék rózsa is,a jelenben játszódnak. Nincs nosztalgiázás. A szereplők is maiak,a környezet is mai,a filmzene is mai.  4. Nem szégyellik,sokszor leplezetlenül ábrázolják az erotikát. A határon azonban soha nem lépnek á

A Rubicon cikkéhez:Brassai Sámuel ma igazi médiasztár lenne

A Rubicon folyóirat 2019/12. számában érdekes cikk jelent meg a 19.század egyik legnagyobb polihisztoráról, Hermann Ottó mesteréről, Brassai Sámuelről. Persze, nem csodálkoznák azon, ha a Kedves Látogató nem tudja, ki volt Brassai Sámuel. Én sem tudtam, pedig szülővárosomban még iskolát is neveztek el róla. Csak valahogy elsikkadt a történelmi köztudatban, mint annyi más zseni. Mihet is értett Brassai Sámuel? - Nyelvészet: például nem különböztette meg a -ba -be ragokat a -ban- ben ragoktól. Magyarországon ő alkalmazott először strukturalista, mondatközpontú nyelvelemzést. - Matematika - Fizika - Filozófia - Zoológia. - Botanika Nekem pont az a problémám Csorba László írásával, hogy ez utóbbiakat nem emeli ki. Inkább a tudós személyiségét rajzolja, az agglegény, ámde a női nemet nem megvető, magányos farkas-típusú emberét. Kellene azért a szakmai oldal is. Mert az igaz, hogy Brassai Sámuel túllépett a poltikán, és hogy manapság igazi médiasztár lenne. Ha kitörnr valahol egy