Írott és elektronikus média régen és ma

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 Azt mindannyian tudjuk,hogy Magyarországon igencsak erős a munkát,munkahelyet váltani kívánók aránya. De hogy ennyire...Az index.hu hírportálon olvastam Udvardi-Lakos Luca erről szóló cikkét(megtekintve 2023.február 28.,13 óra 38). A Deloitte könyvvizsgáló cég felmérése alapján a magyar munkavállalók 57 százaléka gondolkodik felmondáson,munkahely-és/vagy karrierváltáson. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy,hogy akár alacsonyabb fizetést is bevállalna,ha rugalmas munkaidőben dolgozhatna. 70 százalékuk nyilatkozott úgy,hogy szívesen dolgozna home office rendszerben-más,érdekes adatok mellett  ezek is olvashatók a kiváló cikkben. A HR-munkatársak az utóbbi évek legnagyobb kihívásaival néznek szembe. Elvégre vannak olyan munkakörök,amit egyszerűen nem lehet,csak kötött,jelenléti munkavégzéssel végezni. Viszont vannak olyan munkakörök,szakterületek,melyeket sokkal hatékonyabban lehet rugalmas környezetben végezni. Érdekes,izgalmas évek elé néznek a vállalatok...-és persze a munk

 A Rakéta Regényújság 1988/18.számának 3. oldalától olvashatjuk Stanley Ellin:Ismeretlen okból című elbeszélését. A cselekmény lényege annyi, hogy egy vállalat negyvenhat éves középvezetője taxiba ül, és a sofőr nem más, mint a vállalat egy évekkel ezelőtt, átszervezések miatt elbocsátott középvezetője, Slade. A menedzserből taxisofőrré avanzsált férfi elmeséli Morrisonnak, aki szintén negyvenes éveinek közepén jár, hogyan is működik a vállalati munkaerőpiac. A negyvenes középvezető csak teher, mert túl sok a fizetése, azonkívül legtöbb esetben már nincs benne annyi, hogy előrelépjen. Ezért az átszervezéseknél mindig a negyvenes középvezetőket küldik el, s vesznek fel helyettük- feleannyi bérért- pályakezdő fiatalokat. Morrisonnak megfekszi gyomrát a történet, félni, gyanakodni kezd, s amikor hétfőn a nagyfőnök hívatja -merthogy átszervezés lesz a részlegénél- elővesz egy puskát... Szóval, ilyen az élet- pontosabban a munkaerőpiac- negyven után. A középvezetők vannak a legnagyobb veszé

 Az emberek azt gondolják, hogy vezető ( itt most a vállalati szférára gondolunk) csak bizonyos kiválasztottsakból lehet. Ez nem így van, a vezetői adottságok ugyanúgy tanulhatók, mint bármi más. A HVG 2021/24. számának 52-53. oldalán olvashatunk erről igen érdekes cikket. A 2-3. bekezdés adja meg az írás lényegét. - a vezetői készségeket igazából mindenki használja a hétköznapi, családi életében, csak éppen tudatosítani, irányítani kell ezeket - a vezetőképzésen tanultak az élet más területein is használhatók, senki nem veszít tehát azzal, ha " beiratkozik" a vállalat vezetőképzésére. Azonkívül jó lenne, ha mi itt,Magyarországon, tudatosabban hoznánk döntéseket. Mindennapi tevékenységeink során olyan szétszórtak, következetlenek, szervezetlenek tudunk lenni. Ahhoz, hogy ezen tulajdonásgainkat levetkőzzük,jó alap lehet, ha elvégzünk egy vezetőképzőt.  A HVG-ben közölt cikk kitűnő, sajnos, a Szerző neve nincs feltüntetve. Jó lenne, ha a magyar sajtó és média többet foglalkozna

 Nagyon érdekes cikket találtam a HVG Extra Business című lap 2019/04.számának 14-16.oldalán. Szerző Porkoláb Imre. Cím:A készen kapott vezető. Univerzálisan bevethető operátorok.  Arról van szó,hogy egy amerikai áruházlánc vezetése nem talál kellő számú fiatal középvezetőt. Ekkor valakinek eszébe jut,hogy a katonaságnál,pontosabban:a tengerészgyalogságnál működnek ún.operátor alakulatok,olyan egységek,melyeket válság idején vetnek be. A cégvezetésnek megtetszik az ötlet,és fiatal,felsőfokú végzettségű katonákat hoznak át a vállalati szférába,ahol kiválóan megállják a helyüket. Kitűnni vágynak,katalitikus tanulási készségük van,továbbá rendelkeznek a dinamikus érzékelőképesség nevű személyiségjeggyel. A cikk kitűnő,ajánlom figyelmébe minden,Európában működő managernek. Vajon miért nem olvasunk hasonló történeteket a médiában magyar vállalatokról?Azért,mert mifelénk,itt,Közép-Európában,még mindig képzettségcentrikus a vezetőkiválasztás. Nem személyiségjegyek,hanem képesítések,végzettség

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020.47.számának 1475.oldalán olvashatjuk Szabó Márton cikkét A dinoszauruszkirály fájós fogai címmel. Az írás egy Sou fantázianevű T-Rexről szól,akinek fájtak a hátsó fogai,mivel egy trichomonoázis nevű betegség támadta meg őket. A cikk azzal a végső gondolattal zárul,hogy szegény Sue bizonyára csak nagy fájdalmak közepette tudott táplálkozni. Rendszerelméleti megközelítésben azt gondolnánk-egy kissé most elkanyararodunk Szabó Márton cikkétől-hogy minél nagyobb egy élőlény és minél több foga van,annál kevésbé számít egy-egy fájós fog. Pedig nem így van. Mert minél nagyobbak azok a fogak,annál jobban fájnak,annál jobban igénybe veszik az agy és a test fájdalomközpontjait. Kiterjesztve:minél nagyobb egy szervezet,egy-egy fontos elem kiesése annál jobban megviselheti,hiszen az a bizonyos elem sokkal szorosabb érintkezésben van az irányítással,illetve sokkal nehezebben távolítható el,mint egy kisebb szervezet esetében. Ha egy nagyvállalat könyvelője felmon

A Világgazdaság üzleti napilap 2019.szepptember 24-i száma címoldalon számol be a világ legnagyobb utazási irodájának, a Thomas Cooknak a csődjéről. Nagyon okos, jól megírt, tárgyilagos cikk, nem kelt pánikot ( a kereskedelmi média sajnos, sok esetben felturbózza a kedélyeket, ha csődbe megy egy utazási iroda), szól a magyar vonatkozásról, azaz a Neckermann stabilitásáról- egysózval, mértéktartó, kiegyensúlyozott írás. A napilap online verziójának itt a linkje: vg.hu Nekem egy globális közgazdasági kérdés jut eszembe a Thomas Cook csődjéről. Ez pedig így szól: Van-e értelme a 21. században sok országra kiterjedő offline céghálózatok működtetésének? Annyi tényezővel kell számolni, annyi kulturális különbséget kell figyelembe venni, annyi eltérő gazdasági szabélyozónak, trendnek kell megfelelni. Működhet ez így, tartósan? Egyre több olyan vállalat kerül nehéz helyzetbe, mely pályafutását még a 19. vagy a 20. században kezdte, s modernizálódott ugyan, de a struktúra eleve- ódon és kla