Írott és elektronikus média régen és ma

 Számít a házasságban az,hogy a felek iskolai végzettsége milyen?Megdöbbentő,de a magyarországi válási statisztikák szerint igen. A HVG 2019.október 31-i számának 22.oldalán,a hvg ténytár rovatban igen tanulságos statisztikákat olvashatunk. Annak talán örülhetünk,hogy Magyarországon a 2010-es évek végén kb. 51 ezer házasság köttetett évente,s 17 ezer házaspár vált el. A lap közli az elvált párok iskolai végzettségét is,ez viszont megdöbbentő.  2018-ban a mintegy 17 ezer válásból 7493 volt olyan,ahol a felek iskolai végzettsége eltért.Tehát az esetek közel 50 százalékában. Legtöbb esetben a feleség volt diplomás,a férj pedig érettségivel rendelkezett. Ezt követi azon esetek száma,amikor érettségizett feleség vált el szakmunkás férjétől. De 846 olyan eset is előfordult,amikor diplomás férj és érettségizett feleség bontotta fel a házasságát.  Magyar társadalomban,magyar kultúrában tehát igenis számít az iskolai végzettség.Még a házasságban is.Hogy ez jó vagy sem?Mindenki döntse el. Szerin

 Napjainkban divatos szó lett a biodiverzitás. A biológiai sokféleséget jelenti, azt, hogy egy adott területen hány őshonos faj él, hány pusztult ki, milyen invazív ( betelepülő) fajok élnek stb. Biodiverzitás tehát nem más, mint a fajok sokfélesége. Minél több faj él egy területen, az a terület annál közelebb jut az ökológiai egyensúly állapotához.  De vajon mérhető a biodiverzitás, van olyan statisztikai módszer, amelynek segítségével nyomon tudunk követni akár több száz állat- és növényfajt egy viszonylag nagyobb térségben, vagy akár az egész Földön? A Nature tudományos folyóirat 2001.július 5-i számában olvashatjuk Michel Loreau és Andy Hector tanulmányát, melynek címe:Partitioning selection and commplementariy in biodiversity experiments, és a 72-76. oldalon olvasható. A két kutató olyan matematikai statisztikai módszert fejlesztett ki, melynek segítségével változatos flórával és faunával rendelkező nagyobb térségek biodiverzitása is nyomon követhető. A cikkben foglaltak megértésé

 Az informatika története mára önálló tudománnyá vált. Jómagam is szívesen nézegetek régebbi számítástechnikai-informatikai szaklapokat. Némi nosztalgia is van bennem-tudjátok,az a bizonyos "hej,amikor még voltam" életérzés.  Kezembe került a PC World magazin 1997.augusztusi száma. Ennrk 16-17.oldalán részletes statisztikát közölnek az akkori magyarországi számítástechnikai helyzetről. Csak egy adat:a férfiak 41 százaléka használt már egyáltalán számítógépet.  Ezen cikk alapján játsszunk egy kis kvízjátékot!Kérdés:1997-ben a magyarországi háztartások hány százalékában volt személyi számítógép? a, 13      b,23    c,33    d,43 Aki nem akarja tudni a helyes választ,ne nézze tovább a cikket! A helyes válasz az a,!Tehát a háztartások mindössze 13 százalékában volt computer. Viszont érdekes,hogy ezen háztartások 66 százalékában egynél több számítógép működött. A diplomások között is csak 26 százaléknak volt otthoni számítógépe!! Más világ volt,az biztos. Gratulálok azoknak,akik elt

 A magyar sajtó, média, viszonylag kevés anyagot közöl bútorgyártásról. Pedig biztosan lenne egy középosztálybeli közönség, akit érdekelne, hogyan készül a kertibútor vagy heverő, amit naponta használ...A Delta magazin 1968/12. számában találtam egy cikket, pontosabban: egy jó nagy képhez írt húsz sort, egy hasábon, végsősoron ez is nevezhető cikknek. A Bűvös szék című " kis színesben" azt mutatják be, hogyan készülnek egy brit bútorgyárban a legújabb fotelek.  Statisztikai módszerrel. Ez úgy néz ki, hogy beleültetnek sovány, kövér, magas, alacsony embereket egy fotelba, és három órán át vizsgálják a reakcióikat. Ha sokat fészkelődik, izeg-mozog az ember, akkor abban a fotelban valami nem jó.  Maga a módszer nem jó. Ha megpróbálunk olyan fotelt készíteni, amely figyelembe veszi, mind a kövérek, mind a soványak, mind az alacsonyak, mind a magasak igényeit, akkor olyan fotelt kapunk, mely egyik embercsoport igényeit sem elégíti ki teljesen. Az alacsonyaknak túl magas lesz, a ma

A Napi Gazdaság internetes oldalán, a napi.hu -n, olvastam Domokos László cikkét ( Elszálltak az árak, ezzel számolnak a magyarok; megtekintve 2021.május 11.9 óra 9 perc). Elgondolkodtatott. Azért gondolkodtatott el, mert visszaemlékszem boldogult és elég régi gyermekkoromra, amikor is szüleim álandóan az " áremelésekre" panaszkodtak. Valóban úgy tűnt, hogy emelkedtek a kiskereskedelmi fogyasztói árak: drágult a csoki, a Matchbox, a játékkártya, szóval, minden, ami egy gyereknek kellhet, innen tudtuk, hogy a szüleink igazat beszélnek. Emelkedtek az árak.  Aztán pár év múlva jött az egyetem, és megtanultam, hogy az árak nem mindig úgy emelkednek, ahogy azt a fogyasztók érzik. Sokszor túlpesszimistáskodjuk- aú, új szót alkottam...- a dolgokat, magasabbnak érezzük a terheket, mint amilyenek valójában. Nagyobb áremelést érzékelünk, mint amilyen a hivatalos adatokból kiderül.  Domokos László cikke szerint a magyarok 59 százaléka érzi úgy, hogy az utóbbi egy évben infláció felett ,

 Hát, ez nem a feljutásra készülő Debrecen volt.  A közmédia Duna World Plusz csatornája ( mostanában ezt ilyen választékosan kell említeni) 2020.10.25-én műsorra tűzte a Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó Merkantil Bank Liga NB II-es mérkőzést. jómagam arra készültem, hogy Loki szépen bedarálja a Nyíregyet, és nyer idegenben 2-0-ra. Ehelyett két egyenrangú csapat párharcát láttam, a szokottnál kissé gyengébbben teljesítő DVSC- kulcsjátokoskkal, és nagyon felpörgött Nyíregyházával. A Debrecen csak a végén tudott egyenlíteni, így lett az eredmény 1-1. Dzsudzsák Balázs jól küzdött, picit sajnáltam, hogy egy-két centi hiányzott a gólt érő beadásokhoz. Bódi szerintem most inkább küzdött, semmint technikásan játszott, Tischler halványabb volt a megszokottnál, Kinyik pedig nagyon aktívan játszott, de sok megmozdulása volt hibás. Gróf védett két olyat, hogy azt Angilában betennék a heti TOP 10-be.  Ami nagyon tetszett, az a médiaközvetítés. Kitűnő operatőri és riporteri munka. Nem minősített, nem