Írott és elektronikus média régen és ma

 Jómagam a Világosság című materialista tudományos folyóirat 1960.november-decemberi számában, egy szerkesztői bevezetőben találkoztam a heliotropizmus kifejezéssel. Elkezdtem utánanézni, mit is jelent- azt már tudtam, hogy a " helio" napot, napfényt jelent.  Nos, a heliotropizmusnak alapvetően kétféle jelentése van: 1. Fizikai:növények, állatok, emberek ösztönösen a fény felé fordulnak. Ha pl. ülsz egy sötét szobában, és belép valaki egy világító zseblámpával, azonnal a fény felé irányul a tekinteted. Szerintem ez egyszerű, érthető, mindenki tapasztalt már hasonlót, 2. Filozófiai jelentés. Az ember lelke-lelkiismerete- szelleme, ki hogy nevezi, időnként olyan állapotba kerülhet, hogy keresi a fényt, a megvilágosodást, a bölcsességet. Ezt is nevezhetjük heliotropizmusnak.  Helytelen a szó használata akkor, ha valamiféle ősi napkultuszt értünk alatta. Az ilyesmit más idegen eredetű szóval jelölik. 

 Egy sportegyesület volt, azt tudom. Kezembe került Magyarország akkori elsőszámú és egyetlen sportnapilapjának,a Népsportnak 1960.április 1-i száma, melynek első oldalán adják hírül, hogy a VTSK női kosárlabdacsapata legyőzte a Vörös Meteort, 64:47- re, mint az összefoglalóból kiderül,Schneider, Gyimes és Borbély kitűnő játékával. Már csak az a kérdés, mi is volt az a VTSK. A wiki szerint ez a sportegyesület volt a BSE elődje. De mit rövidít az elnevezés? Egy vidéki sportegyesület nevét vettem analógiának: A Kalocsai VTSK a Kalocsai Városi Tanács Sport Klubja volt. Akkor ezek szerint a VTSK, a BSE elődje, a budapesti Városi Tanács Sport Klubja volt? Szerintem igen. Elég sok szakosztállyal rendelkezett az egyesület, felületes átfutás után találtam a Népsportban VTSK-s teniszezőket, birkózókat. Úgyhogy szerintem megfejtettem, mit is jelent az elnevezés. 

Akit érdekel a gazdaságtörténet,az ne hagyja ki a Történelmi Szemle című folyóirat 1960/1.számát!Bogdán István:A lékai (hámori)papírmalom a XVIIII.században című tanulmánya megcáfolja azt a tévhitet,miszerint Magyarország elmaradott agrárország volt:a kb.600 lelket számláló Léka településen működött ács, kovács,asztalos,fazekas, működött posztómalom,a falu környékén üveghuta és a tanulmány fő tárgya,a papírmalom-ehhez képest 21.századi falvaink hogyan állnak ipar kérdésében? Az sem igaz (én még így tanultam középiskolában),hogy a túlnyomórészt földbirtokos társasalmi elit szándékosan visszafogta volna a magyar iparfejlődést. Miért toltak volna ki saját magukkal?A papírmalom ügyét támogatta mind a terület akkori tulajdonosa,az Esterházy család,mind pedig Mária Terézia,azaz az állam. Hogy miért?Ekkor alakul ki a korszerű államigazgatás-úgy is fogalmazhatunk:ekkor nő a bürokrácia az emberek fejére-, kellett a papír,mint egy falat kenyér.  Részletek a tanulmányban. Azt mindenképpen érdemes

A Csinhua Banjicsan magyarra fordítva kb. annyit tesz: Új Kína. A 20.századi kínai média története a kommunista propaganda története is, mivel minden kínai sajtótermék közvetlenül a KKP és az állam ( amely voltaképpen egy volt) ellenőrzése alatt állt. Nem volt ez másképp az Új Kína esetében sem. A párt propagandacélokra használta a médiát. A 62.oldalon például azt olvashatjuk, hogy a Nagy Ugrás kezdete óta már 18 millió hektár termőföld lett öntözhetővé. Utólag, innen megítélni nehéz, hogy mennyire eltúlzott ez a szám. Valami hiba azonban mégiscsak lehetett a kréta körül, mert 1960-ban már több millió kínai polgártárs halt éhen. Oldjuk fel ezt az ellentmondást! Két eset lelehetséges: - a propagandából egy szó sem igaz - önmagában az öntözéses földterület novelése nem biztosította az egyre gyarapodó népesség ellátását. Önök szerint melyik válasz a helyes?