Írott és elektronikus média régen és ma

 1914,június 28-án Szarajevóban merénylet áldozata lesz Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége. Az esemény után a Monarchia közvéleménye követelte a felelősnek kikiáltott Szerbia megbüntetését. Egy néppárti képviselő,Szmrecsányi György még a Parlamentben is interpellált az ügyben,erőteljes fellépésre sürgette a kormányt. Tisza István miniszterelnök viszont óvatos volt. Tartott ugyanis Oroszország beavatkozásától,mivel szerinte az a Monarchia halálát jelentené.  Ki is adott egy sajtónyilatkozatot,mely a Budapesti Hírlapban jelent meg 1914.július 16-án. Ebben Tisza leszögeztd,hogy a magyar kormány csak végső esetben él a háború eszközével. Hamisak tehát azok a beállitások,miszerint Tisza István amolyan háborús uszító lett volna. Dehogy volt az!Inkább mérsékelni igyekezett a közvéleményt,semmint a háborús hangulatot szítani.

A História folyóirat megszűnésével a magyar történettudomány gyógyíthatatlan veszteséget szenvedett. De nézzük a történelmi folyóirat virágkorát, az 1990-es éveket! Az 1994/5-6. szám tartalmából: - A szarajevói merényletről szól Szász Zoltán írása. Kiderül, hogy a középiskolai tankönyvek fényévekkel vannak lemaradva a kutatás mögött. A tankönyvek szerint egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt Gavrilo Princip, itt erről szó sincs. Az Egyesülés vagy Halál nevű szervezet követte el az első világháborút kiváltó terrorcselekményt, mely szervezet hátterében az Ifjú Bosznia nevű, méginkább kiterjedt szervezet állt. - Kronológia az első világháború előzményeiről, 1894-1914. - Magyarország számára káros vagy hasznos volt, hogy a Habsburgok uralták? Ez a mai napig vitatéma a történetírásban. - Varga J. János írása a Habsburgok 18. századi reformterveiről, különös tekintettel az adópolitikára. A magyar nemesség nem volt hajlandó adózni. - Vörös Károly cikke Ferenc József egyéniségéről. Lehet,