Írott és elektronikus média régen és ma

 Az emberi környezetszennyezés mára odáig jutott,hogy az állatok mája,emésztőrendszere teli van az emberi tevékenység által kibocsátott anyagokkal.Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020/29.számában olvashatunk izgalmas cikket az ausztrál tigriskígyóról,a Föld egyik legveszélyesebb hüllőjéről (Farkas Alexandra:Mérgezett mérgesek,ÉT,2020/29.917.oldal). Kutatók megvizsgálták a nyugat-ausztráliai Perth városa körüli tavak üledékét,valamint a kígyók máját is. 52 féle szennyezőanyagot találtak benne!Köztük higanyt,molibdént,ólmot,arzént és más,egyáltalán nem odavaló dolgokat. De hogyan kerül az ólom,a higany,az arzén a tigriskígyó májába?Táplálékkal. A békák bőre felszívja a fémeket,nyomelemeket,aromás szénhidrogéneket,aztán a kígyó elfogyasztja a békát,és máris belekerültek a szennyezőanyagok. Remélem,sikerül megóvni ezt a veszélyes,bár külsőre igencsak szép állatot a pusztulástól. A cikk pedig:kitűnő. 

 Már ez is történelem,pedig úgy gondolok rá,mintha most lett volna...2020-ban,a futball történetében példátlan módon,nem adták ki az Aranylabdát,mondván,a koronavírus irreálissá tette a szezont. A FourFourTwo futballmagazin erre 101 ország írott sajtóban illetve elektronikus médiában dolgozó sportújságíróját szavaztatta meg,ki volt 2020-ban az Év Játékosa.A teljes sorrend megtalálható a FourFourTwo magazin 2021.februári számának 42-45.oldalán. Születtek érdekes végeredmények,pl. a ruandai Peter Kamasa szerint Sadio Mané lett az év legjobbja. A további sorrend:2.Neymar 3.Mohamed Szalah 4.Kylian Mbappé 5.Thiago Alcantara. Érdekes:Sem Messi,sem Ronaldo,sem a végső győztes akit úgy hívnak,hogy..........,a ruandai kollégánál nincs az öt között. Persze,ezek a szavazások mindig tartalmaznak szubjektív elemeket,a futball mindig is olyan volt,hogy mindenki másképp látja,ez a csodálatos benne.Ez a sorrend azért akkor is,hm,figyelemreméltó...

 Akár bevalljuk,akár nem,az irodomban is vannak divatok. Bizonyos témák,stílusok,stílusjegyek búvópatakként törnek előre,aztán tűnnek el a föld alatt,hogy aztán valahol,más időben,más formában újra előbukkanjanak. Mindez annak kapcsán jutott eszembe,hogy elolvastam Pintér Lajos:Nyáreste oldom-kötözöm című versét (Új Írás,1975.április, 49-50.oldal). A mű nyelvezete,ritmikája,népi kultúránkhoz való erős kötődése számomra Nagy Lászlót,a költő-legendát idézi,ugyanakkor számtalan egyéni jellegzetességgel gazdagítja. Pintér Lajos versszerkesztő eljárását népi szürrealizmusnak is nevezhetjük. Azt gondolom,hogy nem véletlen az időbeli egybeesés a latin-amerikai mágikus realizmussal. A költő minden strófában a nyár egy-egy aspektusát,jellemzőjét mutatja be. A ritmika népdalszerű,de sorvégi rímek nincsenek,csak az utolsó versszaban. Találunk viszont igencsak izgalnas belső rímeket.A cím bibliai képe után az első versszak a korszak egyik baloldali toposzának,a Sej,ami lobogónkat ...cìmű,eredetile

 Bevallom:szerteágazó érdeklődési körömbe sokáig nem fért bele a divattörténet. Azt gondoltam,ez amolyan "nagy népek ügye". Aztán... Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 1979/5.számában,a 154.oldalon érdekes nemzetközi divattörténeti adatra bukkantam. Olvasói kérdésre válaszolva,dr.Bélley Pál könyvének felhasználásával a Szerkesztő kifejti:"...az ámuló Európát a gombbal a magyarok ajándékozták meg.". Az állítás indoklásaként honfoglalás kori temetők leleteire hivatkozik a cikk Szerzője. Tényleg a magyarok találták fel és ismertették meg Európával a gombot?S ha igen,úgy mi,egyszerű divathalandók,miért nem tudunk erről? Miért nem tanítják ezt az iskolában,miért nem szól erről sohasem a média? Nem népszerűsítjük elég hatékonyan anyagi és szellemi értékeinket,egyediségünket. A gomb-feltalálás tényét illene megismertetnünk Európával. Mikor felveszik az öltönyüket,jusson eszükbe Magyarország!

 A Haszon című gazdasági magazin 2007/5.számában olvashatjuk a Drágább az olcsóbb?Magánkórházak árai című írást (28-32.oldal,szerző:Fülöp Norbert). Ajánljuk ezt az elemzést legelsősorban is közgazdászoknak. Fülöp Norbert ugyanis vázlatosan az egész magyarországi egészségügy helyzetét áttekinti,elsősorban a beteg szempontjából. Megtudjuk,mennyi vizitdíjat kellett fizetni alapesetben,és mennyit akkor,ha valaki nem a területileg illetékes kórházat vagy szakrendelőt választja. Választ kapunk arra a kérdésre,vajon megszüntette-e a vizitdíj a paraszolvenciát(az akkori kormánypártok folyton azt hangsúlyozták,hogy igen...).Egy csípőprotézis-beültetés kapcsán összehasonlítja az állami és a magánegészségügyben uralkodó viszonyokat. Konkrét összegekkel is megismerkedünk megtudjuk,mennyibe kerül a Telki Kórházban egy szülés,illetve mennyit kell ugyanezért fizetni egy állami kórházban. Szó esik arról egy-egy betegség esetén hány napot kell eltölteni az állami és hányat a magánintézményekben. Elgond

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos

 2020-ban jelent meg Szabó Stein Imre nagy sikert aratott kisregénye a Soha-Napló a pokol tornácáról. Ebből az alkalomból a Népszava kulturális melléklete,a Nyitott mondat,interjút készített a népszerű tévés személyiséggel-újságíróval. (Krausz Viktória:Az élet rohan a halál felé.Szabó Stein Imre az apai és fiúi gesztusokról.Nyitott Mondat,a Népszava kulturális melléklete,2020.október 30,1.oldal).  Nagyon rokonszenves számomra Szabó Stein Imre történelemszemlélete. Elmondja,hogy igen,a Horthy-hadsereg tisztikarában is voltak zsidók,voltak,akik gyűlölték a németeket. Fontosnak tartja,hogy ne csak bűnösökről és áldozatokról beszéljünk,"ennél bonyolultabb és polarizáltabb a valóság.Voltak és vannak hidak." Annyira megörültem,ezeket a mondatokat olvasva. Lám,így is lehet!Differenciáltan,árnyaltan,azaz a történelmi valóságnak megfelelően. Nagyon példamutatónak tartom ezt a gondolkodást,jó volna,ha a hivatásos történészek,az egyetemi katedrák birtokosai is eljutnának a valós történe

 Sajnos,kis hazánkban még mindig él az a közfelfogás,miszerint a szép épület,az valami nagy,impozáns,monumentális,lenyűgöző alkotás. A világ boldogabb részein szerencsére már túljutottak ezen a kezdetleges felfogáson. 184 négyzetméter. Ekkora az összeterülete annak az alkotóháznak,amelyet a magyar Olvasó a H.O.M.E. designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 109.oldalán ismerhet meg,s a franciaországi Seyssins városában található. Tervezője Odile Decq,az épületet 2015-ben adták át. A különös,titokzatos házon semmi hivalkodó nincs,szabálytalan geometrikus formájú,szürkésfekete külső falakkal. A földszinten műtermek,az emeleten lakószobák. Az egész építészeti konstrukció nagyon egyszerű,mégis szép,megfogja a látogatót,no meg az egyszeri újságolvasót is. A belső tereket nem látjuk,ám a külső önmagáért beszél. Kicsi,de gyönyörű ékszerdoboz a város határában,remek panorámával. Az építészetben nem a méret a lényeg,a tehetséges alkotók kis alapterületen is gyönyörű műveket hoznak létre. 

 A HVG 2021.augusztus 5-i számának 65.oldalán olvashatjuk Para-Kovács Imre:Olimpia kolera idején című cikkét. A Szerző szerint Orbán Viktor magyar kormányfő túlságosan szorosan szól bele a hazai sportélet alakulásába,ez most legutóbb a Hosszú Katinka-ügy kapcsán került felszínre. Egyetlen rövid megjegyzésem lenne az amúgy kiváló cikkhez:minden ország minden politikusa szereti a sportot használni reprezentációs célra. Minden politikus szeret együtt fotózkodni futballistákkal,úszókkal,baseball-játékosokkal,NBA-kosarasokkal,meg más efféle népszerű és különös emberekkel. És sok politikus nyilatkozik úgy,mintha a sikerekben ő is benne volna. Igazából a politikus ilyen esetekben a szurkolók szívéből szól. Néha még az enyémből is.

 Először gyermekkoromban hallottam, hogy a gyermek immunrendszere úgy erősödik, ha kiteszik a szegény srácot a kockázatnak. Nagyapám, aki már nincs köztünk, szentül hitte, hogyha egy gyermek ( konkrétan én) sokat fürdik hideg vízben, akkor erős lesz, mint egy igazi katona, és felnőttkorában kevesebbet fog megfázni.  Babona, gondoltam, de azért elviseltem.  Aztán valaimkor, még a régi m1 műsorán mondta egy neves biológus, hogy a " gyereknek meg kell enie egy kiló koszt!". Eléggé népies egészségügyi tanácsnak tűnt, de mivel szakember mondta, elhittem.  Lehetséges azonban, hogy hiba volt. A HVG 2021.augusztus 5-i számának 35 oldalán olvashatunk egy "kis rövidet" ( így hívtuk annak idején a 15-30 soros kis cikkeket, érdekességeket stb.), Tiszta ügy címmel, szerzőt nem tüntettek fel. Szóval, azt olvashatjuk ebben a cikkben, hogy a gyereknek nem tesz jót az, ha kitesszük a fertőzésnek. Merthogy allergiás lehet, fertőzéseket kaphat,megfázhat,stb. Tehát a cikkben említett l

 A Magyar Teátrum című színházi tematikájú folyóirat 2020.októberi számának 24.oldalán remek kritikát olvashatunk a Mikó Csaba-Závada Péter szerzőpáros által írt Sándor Mátyás című musicalról és annak dunaújvárosi premierjéről. Megtudjuk,hogy Jules Verne-mert az ő regényéből készült a zenés színházi mű-nem konkrét személyről mintázta magyar hősét,hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tipikus karakterét kívánta ábrázolni általa. Mit is mondhatunk:a kísérlet igencsak remekül sikerült. A musical szerzői aztán elmondják,milyen elvek szerint alakították a darab zenei-és szövegvilágát. Szerintük azért kellett ebbe a darabba sok modern zene,mert Sándor Mátyás egy klasszikus-romantikus figura,ezt kellett ellenpontozni egy mai,modern zenével. Megtudjuk a cikkből azt is,milyen meglepetés várta Őze Áron igazgatót a premier után.  A kitűnő,mértéktartó ugyanakkor figyelmet és érdeklődést ébresztő írás elolvasása után nekem az jutott eszembe,miért tudott egy 19.szazadi francia regényíró en

 Ha Magyarországon azt a kifejezést halljuk:erdei ház,akkor valami kis,egy-két helyiséggel büszkélkedő nyaralóra gondolunk,ahová hétvégenként-vagy inkább havonta-kijárnak a tulajék. A berendezés pedig áll kopott szőnyegekből,utolsókat rúgó tévéből,meg rozoga asztalból. A holland belsőépítész,Eleonora Nieuwenhazen,új értelmet adott az "erdei ház"kifejezésnek. Északi-tengerhez közeli otthonukat-mert kint is laknak-meseszépen építtette fel és rendezte be. Modern és természetközeli. Ami a médiát illeti:a H.O.M.E designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 32.skk.oldalain látunk csodaszép fotókat az épületről. Két szín dominál:a fa természetes szürkésbarnája és a zöld. Zöld a szőnyeg,amolyan mese-motívumokkal díszített. A zöld minden árnyalatában játszanak a fürdőszobacsempék. Van egy egészablakos helyiség a lakásban,a fotóról nem derül ki,melyik ez,de az a burjánzó bujazöld,amit ez az ablak mutat,a bokrok,fák elképesztő színorgiája,egyetlen fő színből,az azt kell mondjam:leny

 A Nyitott mondat a Népszava c.napilap kulturális melléklete. A 2020.november 6-i számban Rácz I.Péter készített nagyinterjút Herczeg Szonja iróval. A Képzeletbeli ház című,rövid történetekből álló regény szerzője elmondja,hogy könyvének fő mondanivalója az,hogy a mentális betegségben szenvedő emberek is lehetnek teljesértékű tagjai a társadalomnak. A szorongással,pánikbetegséggel küszködő emberek olykor feketébben,pesszimistábban látják a világot,de erről nem ők tehetnek,ez a betegségük része. Herczeg Szonja szerint a magyarországi ellátórendszer gyenge,nem mindenki jut el terápiára azok közül,akiknek szüksége lenne rá. Szó esik még az interjúban alkotási módszerről,közösségi médiáról,influenszerekről(nem egy-egy konkrét személyről,hanem általában a jelenségről),valamint arról,mit gondol Herczeg Szonja,milyen lesz a világ 2035-ben.  Remek interjú,ritkaság a magyar sajtóban,médiában. Rokonszenves interjúalany,aktuális és általános témák megfelelő aránya,releváns,az olvasók túlnyomó töb

 A H.O.M.E designmagazin 2019.január-februári számában olvashatunk egy interjút Kovács D. Barnával, a Barna Architects vezetőjével. Az interjú közepén mondja el szakmai filozófiáját az építész. Szerinte az építészet 50 érzelmi szint és 50 % műszaki szint. Igaza van, legalábbis szerintem, a laikus szerint. Az építészet ugyanis: a kommunikáció egy fajtája. Az alkotó vagy alkotócsoport egy épületen keresztül kommunikál egy egész tömeggel. Elmond valamit a városnak, a családnak, az intézményi megrendelőnek. A hatásos kommunikáció pedig megfelelően formába öntött érzelmeken alapszik. A formába öntés módszere, na az a tanulható. Mi, magyarok, vajon jól kommunikáló csapat vagyunk? Az utóbbi években szerintem már fejlődött az általános magyar kommunikációs kultúra, de inkább csak az audiovizuális és a narratív színtereken.Még nem tanultuk meg, hogyan kell építészeti alkotásokat- térbeli formákat- úgy igazán, szívünk-lelkünk mélyéig hatolóan befogadni. Mert az építészet alkotás, tehát egyúttal

 Kezembe került a Népszava 2020.szeptember 11-i száma. Ebben egy kis rövid hír adja az olvasók tudtára,hogy elhunyt Ljubisa Samardzic szerb színész-ahogy mi,magyarok a Forró szél című,egykori jugoszláv vígjátéksorozatból ismerhettük,Borivoje Surdilovic,azaz becenevén:Surda. A hírben persze,az is szerepel,hogy 1967-ben nagydíjas alakítást prezentált a velencei filmfesztivál zsűrijének,de ez most legfeljebb a tiszteletet növeli. A bánatot nem enyhíti. Elment Surda. Elment egy gyermekkori emlék. Jómagam még nagyon kicsi fiú voltam a magyarországi ősbemutató idején,de aztán,az ismétlésekkel együtt nőttem,idősödtem,egyre többet felfogtam ebből a sorozatból. Surda volt az a fickó,aki nem túl okos,nem túl szorgalmas,ambíciózusnak sem nevezhető,mégis valahogy mindig az ő térfelén pattog a labda. Mindent megúszott,még a nem túl szorult helyzetekből is ügyesen kivágta magát. Volt menő sapkája,apámtól én is kunyeráltam ilyet. A suliban valahogy nem volt beszédtéma,inkább Détáriéknak örültünk. De

 Szendvicsgenerációnak azt a nemzedéket nevezzük,amely egyszerre gondoskodik felnőtté váló gyermekeiről és idős szüleiről. A sajtó és a média,sajnos,keveset beszél róluk,pedig életük csupa stressz. Több százezren,talán millióan is lehetnek. Ötvenes-hatvanasok és nagyon nagy rajtuk a teher. Mondhatni:életük a stressz. A Nők Lapja 2021/17.számában találtam egy remek cikket(Jónap Rita,Hufnágel Gabriella:Berobbant a szendvicsgeneráció,20-23.oldal) erről a jelenségről,ezekről az emberekről. Tulajdonképpen mindegyik megkérdezett ugyanarról panaszkodik:segíteniük kell a fiatalokat,meg az öregeket,magukra aztán nem jut se pénz,sem idő.  Nehéz ügy,világjelenség,a cikkben megszólaltatott pszichológus szakértő leginkább a tehermegosztást tudja javasolni,azaz ne egy családtag viselje az összes terhet. Ahol több testvér van,ott ne egyetlen vállra nehezedjen a szülőgondozás terhe. A huszonéves fiatal is besegíthet az idősek gondozásába. Jó,egyszerűen hangzik-gondolom én-de vannak családok,ahol nem l

 Ha van igazi családi film,amely minden korosztályt elgondolkodtat,olykor megnevettet,akkor Wes Anderson:Édes vízi élet című,2004-ben készült alkotása mindenképpen az. Remek történet,kiváló dialógusok,egy kicsi oda-odapiszkálás a médiának,meg hát kiváló színészek.Bill Murray szenzációs a kapitány szerepében. Sikerrecept tehát,jól megfőzve. Ízes,finom. A történet egy tengerjáró csapatról szól,amely elkészítette tizenkettedik dokumentumfilmjét. Ám  Zissou kapitány,aki teljesen a munkának,a dicsőcségnek no és a pénznek él,újabb és újabb tervekkel áll elő.A motivációkhoz még járul a bosszú:egy jaguárcápa felfalta a kapitány legközelebbi munkatársát,legalábbis így tudja mindenki.  Az emberek pedig,különösen a legénység,szeretne már egy jót pihenni. Azonkívül felbukkan egy fiatalember,akiről azt rebesgetik,a kapitány fia. De Zissou-t ez sem nagyon hatja meg. Aztán fordulat következik... Nem igazán szeretek spoilereket beiktatni a bejegyzésekbe,ezért a sztorimesélést itt abbahagyom. Még annyi

 Elég nehéz dolga van ma annak a magyartanárnak,aki Petőfit akarja közel hozni a 21.század középiskolásainak szívéhez. A mai srácokat a korszellem arra tanítja,hogy kizárólag a mában éljenek,arról,ami a születésük előtt volt,ne is vegyenek tudomást. A közösségi média,sajnos,felerősíti bennük ezt a hozzáállást. A Magyar Teátrum 2020.decemberi számának 21.oldalán olvastam egy kitűnő ismertetőt(promót? nem baj!) a Mindörökké Júlia című darabról. A Szendrey Júlia életéről készült dokumentarista(Júlia és Petőfi Sándor levelezésén alapuló) színművet Sopronban mutatták be,Molnár Anikó és Papp Attila főszereplésével. Ennek az előadásnak készült el a televíziós változata.Azt gondolom,érdemes lenne ezt megmutatni középiskolásoknak. Minden tankönyvnél és digitális tananyagnál többet mond. Talán közelebb hozza Petőfi költészetét is a mai fiatalok szívéhez.  Mindenesetre a Magyar Teátrum cikke kitűnő,a kapcsolódó fotók pedig szenzációsak,érdemes lett volna feltüntetni a Szerző és a fotós nevét...

 A fotográfusok egyik legnagyobb szakmai kihívása az,hogyan fényképezzenek valamit igazán közelről úgy,hogy az a kép a nézőre is hatással legyen. Manapság erre már mindenféle ravasz technikai segédeszközök és megoldások vannak. De nem volt ez mindig így. Magyarország sokáig meg volt fosztva annak lehetőségétől,hogy hozzáférjen a csúcstechnikához.  Az Ezermester című folyóirat 1976/11.számának hátoldalán egy tipikus Kádár-korszakbéli,amolyan" szegény ember vízzel főz"megoldást láthatunk a közeli fényképezés problémájára. A csávó,kezében a fényképezőgéppel,hason fekszik az ágyon. Előtte egy bébi-etetőszékből előállított,kis polcokkal tagolt állványzat,ha lehet ezt így nevezni. A fotós felteszi a megörökíteni kívánt tárgyat az egyik mini-polcra,és máris lehet  kattintgatni. Hát,erre mondják,hogy csináld magad-megoldás. Fapados,ahogy ma mondanánk. Ugyanakkor az ötlet jó,végül is kreatív módon használ fel eredetileg más célra tervezett tárgyakat. De azért,belegondolva abba,milyen

 Tele vagyunk szabályokkal. Néha előfordul,afféle kis hétköznapi forradalmárként nemet mondanánk mindenre,beülnénk egy piros sportkocsiba,magunkkal vinnénk egy csinos,húszéves lányt,és megnéznénk Nápolyt. Aztán veszünk egy nagy levegőt,fújunk egyet,visszatérünk a hétköznapi élet szolíd,állítólag biztonságot adó taposómalmába.  Mindez Pór Attila egyik jegyzetéről jutott eszembe (A szabadság vándorai. Nők Lapja,2018/27.,9.oldal). A sztori az,hogy a buszsofőr telefonál,egy hölgyutas ezt zokon veszi,mire a sofőr bepöccen,és közli:akkor megállunk,és addig állunk,amíg a hölgy a buszon van. Pór Attila értelmezésében a sofőrnek van igaza,lerázta magáról "a megfelelési kényszer béklyóját". Azért ezen elgondolkodhatunk. Biztos,hogy nem a biztonságos vezetésért,utastársai épsége miatt aggódó hölgynek van igaza? A kitűnő jegyzet megírásakor még ismeretlen szó volt a COVID. Mióta világjárvány van, megszaporodtak a nekünk csupa jót akadó erkölcscsőszök. A minap egy hölgy csinált nagyjelene

 A Vakok Világa című folyóirat 1988/3. számának 21.oldalán olvashatjuk Micuo Iwajama cikkét ( A vakok Japánban), amely- nem nehéz kitalálni, a japán vakok és látássérültek 1980-as évekbeli helyzetét írja le.  A magyarhoz képest irigylésreméltó helyzetben voltak a Felkelő Nap Országának vak emberei. Mind a 48 prefektúrában ( ezt magyarul kormányzóságnak, tartománynak fordíthatjuk) működött és jelenleg is működik legalább egy komplex iskola a vakok és gyengénlátók számára. Itt bölcsődétől a középiskolai érettségiig speciális képzésben részesültek a hallgatók. Ugyanazt tanulták, mint látó társaik: japán irodalmat, történelmet, matematikát, illetve különleges távol-keleti orvoslási eljárásokat, például akupunktúrát, masszást, amely aztán nagyon sok felnőttnek a megélhetését is szolgálta. A cikkben nem szerepel, de egészen más volt már akkor is a látó társadalom hozzáállása sérült társaikhoz, nem sajnálták, hanem egész embernek tekintették őket.  Azt gondolom, azóta- a technológiai fejlődés

 A Magyar Turista című kitűnő folyóirat 2007/7.számában olvashatjuk Makleit László kitűnő írását,Házsongárd,a magyar Pantheon címmel. A remek,rendhagyó "temetői útikalauz"a magyar és román szellemi élet azon kiválóságainak állít méltó emléket,akik végső nyughelyüket itt,a Kolozsvárott található házsongárdi temetőben találták meg.  Itt nyugszik mások mellett Bölöni Farkas Sándor,aki a 19.században beutazta Amerikát,s ismertette meg a születő demokráciát a magyar olvasóközönséggel. Itt lelt végső nyugalmat a magyar nyomdászat és könyvkiadás 17.századi vezéralakja,Misztótfalusi Kis Miklós,aki-mint a cikkből kiderül-nemcsak komoly tudományos műveket,de szakácskönyvet is kiadott. Ha még korábbi időkbe szeretnénk visszamenni,Szenczi Molnár Albertnek is itt találjuk kopjafáját. De ha újabb korok tanúira vagyunk kíváncsiak,Szilágyi Domokos költőt (a Bartók Amerikában című hosszúvers alkotóját)is itt találjuk,éppúgy,mint Emil Racovitát,a barlangbiológia megalapítóját.Vagy Kós Károlyt,

 Szó,ami szó,nem vagyok egy lakberendezési-belsőépítészeti szakértő,egyes ismerőseim szerint esztétikai érzékem finoman szólva is hiányos-de amit A mi otthonunk magazin 2007.novemberi számának címlapján láttam,arra még én is eltátottam a számat.Megirigyeltem,na... Lakberendezési-belsőépítészeti csoda,ráadásul kiválóan mediatizálva. A képen egy tágas nyaraló nem kevésbé tágas étkezője láható. A helységben a barna,a sárga és a vörös különböző árnyalatai pompáznak. A bal oldali asztal kerek és nádszínű,a jobb oldali szintén kerek,modern,vízszintesen rácsozott székekkel. A hátsó fal téglát imitáló,barna,az asztalok és a fal között pedig polcok,kisszekrények,és végül bal oldalon csaptelep,mosogató. Elképesztő,lenyűgöző,órákig tudnám bámulni. Megnyugtatja az idegrendszert. Elvégre a nyaralásnak ez is a célja. 

 A magyar sport története telis-teli van tragikus sorsú hősökkel,olyan emberekkel,akiknek nem adatott meg,hogy sikereikért megkapják a méltó elismerést. Wachter Jenőre,a tragikus sorsú hegymászóra emlékezik Dr.Polgárdy Géza:" Szilaj voltál,mint bérci zerge..." című cikke,mely a Magyar Turista c.folyóirat 2007.júliusi számában jelent meg,a 44-45.oldalon olvasható. Wachter Jenő 1887-ben született,egyetemistaként egyike volt a "tátrai triász"tagjainak. Már öt magas csúcsot is megmásztak,amikor 1907.augusztus 8-án Wachter Jenő lezuhant a Magas-Tátra Simon-torony nevű csúcsáról és szörnyethalt. Az utólagos vizsgálatok azt derítették ki,hogy a kötéllel volt valami probléma. Belül ugyanis közönséges kenderkóc volt...Wachter Jenő húsz évesen távozott az élők sorából. Ha még tíz évet köztünk marad,egészen biztosan Európa legjobb hegymászójává válik. Dr.Polgárdy Géza cikke méltó megemlékezés a tragikusan ifjan elhunyt hegymászóról. Az Olvasó szinte azonosul a korral és a hell

 A Népszava 2020.november 6-i számában jelent meg Doros Judit:A bádogember című cikke. Az igencsak életszerű,lüktető publicisztika a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájáról,a munkaerőhiányról szól. Egy hetven felé közeledő bádogosmester beszéli el,hogy öt tanulójából egy sem lett bádogosmester,inkább elmentek könnyebb,kényelmesebb szakmákba.  Nagyon tetszett a cikk stílusa,problémaérzékenysége. Bizony,nagyon kevés a jó szak-és segédmunkás Magyarországon.Elképesztő a munkaerőhiány. Szállodaigazgatók takarítják a lépcsőt,mert felmondott a takarítóbrigád. A hipermarket osztályvezetője beül a pénztárgép mögé,mert nincs pénztáros. Emberhiánnyal küzd szinte minden ágazat. Ma a főnök,az ügyvezető,a kirendeltségvezető,úgy kel fel reggel,hogy azon izgul,megvan-e még minden  dolgozója. Ilyen ez a mai magyar világ. Furcsán kapitalista. 

Szépirodalom és pszichológia egyben. A Vakok Világa c.folyóirat 1990.februári számában olvashatjuk Dénes Géza:Nyomtalan nyomok c.remek novelláját.Mindössze két oldal, nagyon sűrített, ugyanakkor kitűnő írói technikáról tanúskodó alkotás.  A mű főhőse Magdi,kétgyermekes anyuka,a világ szemében boldog feleség. Csakhogy Magdi tudja,hogy Feri,a férj,viszonyt folytat a titkárnőjével. Nem tudja,mit tegyen. Attól fél,hogyha Ferivel nyíltan összeakaszkodik,odalesz a családi béke. Egy este Feri megint bejelenti- az ilyenkor szokásos arrogáns modorában-,hogy vissza kell mennie a munkahelyére. Magdi tudja,mi van a háttérben,de nem szól semmit. Pár nap eltelik,Feri sehol. A gyermekek már nagyon hiányolják az apjukat. Magdi belelapoz az aznapi újságba és rettenetes hírt olvas...Még jobban meglepi azonban saját reakciója. A novellában van valami furcsán,eredetin krimiszerű,ugyanakkor nem a cselekmény,pláne nem az erőszak a fontos,hanem az emberi lélek. A mű a házastársi szeretet és hűség megható tö

 Kihalt a magyarországi sajtóból,médiából az igazi humor. Az a szatirikus látásmód,amely"érdek nélkül"cikiz,nem pedig politikai megrendelésre dolgozik. A Népszava 2020.augusztus 21-i számában,a 9.oldalon találtam egy kivételt. Nagyszerű, ízes,európai humort. Kácsor Zsolt:Előre ország népe című publicisztikáját. Megtudhatjuk,hogyan reagáltak az EU vezető politikusai arra,hogy reagálniuk kellene a fehérorosz forradalomra. A kulisszák mögé pillantva kapunk lesújtó képet arról,miért is emelték meg 5 százalékkal a hercegi pár  albérleti díját. A cikkíró a társadalomlélektani tényezőkre is figyelmet fordít:megérteti a magyar Olvasóval,miért is hiszi egy brit,hogy nagy időket élünk. Feltűnik a sorok között Macron francia elnök és Merkel,akkori német kancellár történelembe rögzült alakja. Kácsor Zsolt humora,publicisztikai stílusa a legnagyobbakat idézi. Közéleti,szórakoztató. Bárcsak sokan járnának az ő útján!

Mindenki, aki a gazdasági életet gyakorlati módon is művelte, vagy van saját lakása,találkozott már olyan helyzettel, hogy valami elképesztő bolond helyre kell valamit felszögelni- de vagy a szög nem elég hosszú, vagy a kalapáccsal nem tudjuk megközelíteni a kívánt pontot. A Kádár-korszakban Magyarországon népszerű Ezermester folyóirat 1972/10.számának 25. oldalán, a Nemzetközi ötletbörze rovatban van egy elképesztően jó megoldás erre a problémára. Fogunk egy csövet, vagy cső alakú valamit, aminek átmérője megegyezezik a szög fejével. Ezután veszünk egy rudat. a csőbe bedugjuk a szöget, a rudat pedig a cső végére.Tehát: -----==========--------- szeg  cső               rúd A rúdra ütünk a kalapáccsal, amely ütés előrelendíti a szeget, amely így beáll a falba. Elvileg. Már csak a megfelelő rúd alakú valamit és a megfelelő cső alakú valamit kell megtalálni, tartok tőle,hogy nem minden háztartásban vagy irodában akad ilyesmi. De azért az ötlet jó, a folyóiratot pedig érdemes lenne felélesz

 A Nők Lapja Évszakok 2020.téli számában nagyon színvonalas cikket olvashatunk Pablo Picassoról, a huszadik század spanyol képzőművész-zsenijéről ( Fodor Marcsi:A 20.század zsenije, Picasso). A Szerző, Fodor Marcsi, összefoglalja a nagy spanyol festő pályafutását, de inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogyan viszonyult közvetlen környezetéhez Pablo Picasso, a huszadik század egyik legnagyobb művésze.  Finoman szólva sem példamutató módon. Öngyilkos barátja szerelmét elszerette, rendszeresen szeretői voltak, s idézem:" Két szeretője, egy felesége, egy fia,egy unokája lett öngyilkos..."(105.oldal). A cikk olvastán az a benyomásom támad, hogy ez az ember saját életének nyomora elől belemenekült az alkotásba, s mindenkit ellenségnek tekintett, aki ezt a menedéket háborgatni merészelte. Persze, százezer műalkotás létrehozásához egész ember kell, csak ilyenkor felvetődik a kérdés:az ilyen ember minek akart családot? Ha nem fér bele az életébe, akkor nem fér bele az életébe. Akkor be

 A Nők Lapja Egészség magazin 2019.12-2020.01. számának 64-65.oldalán olvashatunk egy nagyszerű cikket a téli sötétség és a depresszió összefüggéseiről (Balányi Klári:Este jó,este jó...Milyen hatással van ránk a sötétség?). Megtudjuk,hogy a depresszió és az öngyilkosság aránya általában északról dél felé csökken,mediterrán országokban ritka-kíváncsi vagyok,módosított-ezen valamit a koronavírus-járvány. A megkérdezett szakértő elmondja,higy igenis létezik szezonális téli depresszió. Azt is megtudjuk,hogy az emberi szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű természetes fényre,ezt a mesterséges fény csak részben pótolja. Szó esik arról is,hogy az európai felnőttek keveset alszanak,legalább hét-nyolc órát kellene aludnunk a szakértő szerint. A cikk nagyon okosan,a magyar sajtóban,médiában szokatlanul nyitott,holisztikus szemlélettel járja körül a sötétségnek az emberi idegrendszerre gyakorolt hatásának kérdéskörét. Nagyon jó,izgalmas írás,érdemes elolvasni orvosnak,betegnek,mindenkinek!