Írott és elektronikus média régen és ma

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, mert a kína

 A gazdaságtörénet és az agrártörténet feljegyzi, melyek voltak az egyes területeken a legnagyobb szárazságok. A Kárpát-medencében, Magyarországon, minden idők legnagyobb aszálya a 2022.évi szárazság volt.  Akit részletesebben érdekel a téma, annak ajánlom a Haszon Agrár magazin 2022.szeptemberi számának Kiszáradt a fél ország című cikkét. Szerző: Petneházi Attila.  A cikkből kiderül többek között, hogy 2022-ben kiszáradt kb. 1 millió hektár termőföld, ez a magyarországi termőföld 20 %-a. A búzánál 25 % a terméskiesés. A kukorica 60, a napraforgó 40 %-a veszett oda. Elképesztő számok, elképesztő mennyiségek.  Szó esik a cikkben a gazdáknak juttatott állami támogatásokról, azokra való jogosultságról is.  Nagyon remélem, hogy még egy ilyen éve nem lesz a magyar agáriumnak, mint volt 2022.  Bár a klímaszkaértők nem biztatnak sok jóval.  A cikk viszont kitűnő. Véleményem szerint a Haszon Agrár jóval több, mint egy magazin. Nyugodtan lehetne szakfolyóiratnak vagy ismeretterjesztő folyóira

 Kelet-Magyarország csodálatos turisztikai látnivalókat kínál,még ha a sajtó és média inkább Budapestre és környékére korlatozza az idegenforgalmat... Egészen hazánk keleti részén található a túristvándi vízimalom,Közép-Európa legnagyobb favázas vízimalma. Aki szeretne róla "szakirodalmilag tájékozódni,annak bevezetésül ajánlom Polgár Zoltán:A túristvándi vízimalom című cikkét a Magyar Turista című folyóirat 2008/1. számának 6.oldalán. Félelmetes,lenyűgözóen gigantikus lehet,ahogy azt a hatalmas szerkezetet beindítják. Egy fából készült monstrum,mégis barátságos és nagyon történelmi. Szinte maga előtt látja az ember azokat a 18-19.századi molnárokat,akiknek ez a vízimalom volt a kenyérkeresetük,és akik több ezer mázsa búzát,kukoricát és rozsot őröltek meg illetve daráltak le ezzel a szerkezettel. Az ember némán,döbbent csendben bámul. A túristvándi vízimalom élő rekvizítuma a múltnak. Minden magyar embernek látnia kell. Működés közben. Felejthetetlen élmény. 

A nullához közelítő piaci kereslet, valamint a drága nyomdaköltség miatt egy-re-másra megszűnnek a magyar nyomtatott ( print)folyóiratok, s ez sajnálatos jelenség a megélhetését ezekre alapozó magyar értelmiség számára, de azt kell mondjam: legtöbbjükért nem kár. A kutya sem fogja visszasírni őket, mivelhogy az irodalom középszerű, ráadásul nem egy esetben nemzetietlen, Istentől elrugaszkodott alkotásait közölték. Persze, akadtak közöttük jók is, ezeknek viszont ott a netes kiadása. Azonkívül érdekes tény, és illik megemlíteni, hogy a valóban értékes, nem tucatirodalmat termelő lapok továbbra is élnek, merthogy mégiscsak akad rájuk kereslet, ha nem is akkora, mint amekkora kívánatos lenne. A pelyva hullik, a búza megmarad...