Írott és elektronikus média régen és ma

 A koraújkorban, pontosabban: a 17.században jött divatba Magyarországon az, hogy a főurak minél személyesebbé igyekeztek tenni könyveiket. Ex librisek, családi bejegyzések, megjegyzések, személyes élmények. Így aztán végbement az, amit majd a 20.századi posztmodern álmodik- és részben valósít is- meg: az Olvasó valódi alkotótárs lett.  A Magyar Könyvszemle című folyóirat 1966/1. száma egy ilyen főúrról és könyvéről ír ( Kovách Zoltán:Illyés András szentírási könyvecskéjének magyar fordítása és latin születésnapi köszöntése). Illyés András esztergomi kanonok biblia alapú szentenciagyűjteményt írt, mindenféle latin nyelvű verseket fűzött a bibliai szövegekhez. A jezsuiták nagyszombati nyomdája 42 soros latin nyelvű születésnapi tisztelgő verset írt a kanonok részére. A könyv olyan sikeressé lett, hogy több kiadást is megélt. Jelenleg az OSZK-ban található belőle egy példány. Régi, patinás, a koraújkori művelődésről sokat elmondó könyv. Kovách Zoltán írása pedig rövid, tömör, mégis telje

 A nyelvtörténet egyik legfontosabb kutatási területe szólásaink, állandósult szókapcsolataink eredetének kutatása. Kosarat kapni nem túl nagy öröm, a kikosarazásban ( vagy kosarat adásban) egyesek örömöt lelnek, másoknak fájdalom ez is. Szóval, honnan ered a " kosarat ad", kosarat kap" szólásjellegű kifejezés? A Rakéta Regényújság 1988/15.száma közölt O.Nagy Gábor:Mi fán terem? című könyvéből részletet, melyből választ kapunk a kérdésre. A lovagkorban a várhölgy nem mindig fogadta pozitívan a lovag udvarlását, netán szerenádját. Ilyenkor lyukas kosarat eresztett le egy kötélen, de akadt eset, amikor leküldte kötélen a kosarat, de csak félig húzta fel a lovagot, aki szegény, ott maradt egész éjszakára, egy kötélen lógva,a vár falán. Ha a hölgynek tetszett az udvarló, akkor jó kosarat eresztett le, és felhúzta a várba udvarlóját. Hát innen ered a " kosarat kap" mondás, mely biztosan nyugati eredetű, hazai írásos emléke ugyanis egyáltalán nincs.  A Rakéta Regényú

 A Rakéta Regényújság az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyarországi folyóirata volt,hetente jelent meg,minden szám több százezer példányban kelt el. Az 1988/29.számban olvashatjuk Gyurkovics Tibor:Hé,Jani! című novelláját. Nem éppen gyerekeknek való,inkább a kamasz és annál idősebb olvasóknak ajánlom. Főhős egy bizonyos Hajdúné,aki valamiféle kulturális szervezetnél dolgozik,és előadásokat tart a nők jogairól. Hajdúné rengeteget kínlódik a súlyával,semmilyen fogyókúra nem használ neki. Egy ízben vidékre utazik,és ott a sofőrrel...aztán másnap megtartja megszokott előadását. Este hazamegy,férje inkább az új kónyvével foglalkozik. Az igazi olvasói megdöbbenést,vagy mondjuk úgy:a katarzist, a sofőrrel folytatott viszony módja,és az előadás tartalma okozza.  Nagyon komoly társadalmi látlelet,plusz egy kis erotika:ez Gyurkovics Tibor novellájának lényege. 

 A Nyitott mondat a Népszava c.napilap kulturális melléklete. A 2020.november 6-i számban Rácz I.Péter készített nagyinterjút Herczeg Szonja iróval. A Képzeletbeli ház című,rövid történetekből álló regény szerzője elmondja,hogy könyvének fő mondanivalója az,hogy a mentális betegségben szenvedő emberek is lehetnek teljesértékű tagjai a társadalomnak. A szorongással,pánikbetegséggel küszködő emberek olykor feketébben,pesszimistábban látják a világot,de erről nem ők tehetnek,ez a betegségük része. Herczeg Szonja szerint a magyarországi ellátórendszer gyenge,nem mindenki jut el terápiára azok közül,akiknek szüksége lenne rá. Szó esik még az interjúban alkotási módszerről,közösségi médiáról,influenszerekről(nem egy-egy konkrét személyről,hanem általában a jelenségről),valamint arról,mit gondol Herczeg Szonja,milyen lesz a világ 2035-ben.  Remek interjú,ritkaság a magyar sajtóban,médiában. Rokonszenves interjúalany,aktuális és általános témák megfelelő aránya,releváns,az olvasók túlnyomó töb

Ismét jelentős felfedezés történt a bibliai régészet területén.  Az izraeli ynet internetes portál adta hírül(2021.03.16.),hogy újabb tekercseket,pontosabban pergamentöredékeket találtak a Holt-tenger partján fekvő Horror-barlangban. Az igen töredezett,éppen ezért igencsak nehezen olvasható tekercseken eddig Zakariás próféta könyvének 8.részét,valamint a 12 kispróféta könyvének szövegét sikerült felismerni,de az értékes lelet tanulmányozása még korántsem tekinthetò befejezettnek.  Találtak még nádból készült hordót,a Bar-kochba-felkelés időszakából származó pénzérméket. A leletegyüttes-melynek tanulmányozása még javában folyik-tudományos értéke felbecsülhetetlen.

 Lászlóffy Aladár:Világnak vidéke c.verse a Kortárs folyóirat 1977.1. számában jelent meg. Nagyon szép vers,földrajzi és szellemi tájakat idéz,összefonódik benne természet,hegyek,álom,könyvek,múlt és jelen. Ha műfajilag kell besorolnunk a költeményt,akkor az "elégia" megnevezés illik rá legjobban. Formáját tekintve szabadvers,hosszú,ívelő sorokkal.  Hogy mi Lászlóffy Aladár művének "eszmei mondanivalója"(egyesek úgy szeretik ezt a kifejezést...)?Hát annyi,hogy a költő mindig komplex valóságot ábrázol. Tolla alól kiserken a látható világ ezer csodája,és a szellemi világ milliónyi csodája. Mikes Kelemen és egy tegnap esti álom. A behavazott erdélyi táj, és a múlt héten olvasott könyv. És természetesen mindez szinkronban halad a költő saját fizikai életével. Az igazán jó versben az ábrázoló és az ábrázolt összeolvad,szimbiózisba kerül. A világ komplex módon halad a költő egyéni békéje,tapasztalása felé.  Nekem erről a versről ezek a gondolatok jutottak eszembe.  László

 Nagyon szeretem Agatha Christie Poirot-történeteit,a Gloriett a hullának az egyik kedvencem. Gondoltam,megnézem a filmváltozatot is a legnagyobb videomegosztó portálon. Mindig is érdekelt,hogyan lehet egy jó regényt mediatizálni. Nem csalódtam,Tom Vaughan jó kis filmet rendezett a kiváló regényből.  A történet,Nick Dear forgatókönyve alapján,jelentősen nem tér el a regénytől. És ez jó,mert Agatha Christie cselekményvezetése zseniális. Remek a kertiparti-jelenet,a reggelizős jelenet is elképesztően jó. Nagyon jó kontrasztot alkot a kastély napfényes udvara a gloriettet rejtő erdő misztikus félhomályával. Ahogy haladunk előre a történetben,egyre inkább eluralkodik az a furcsa gonoszság-érzés. A néző érzi a gonoszt,tudja,ott mozog előtte a képernyőn. De nem tudja,ki mozgatja. Ez a furcsa fíling sodorja előre a történetet. A színészi akakítások pedig lenyűgöztek. David Suchet,mint Poirot,most is zseniális. Különc,de egyedül ő védi a társadalom normális értékeit  Ahogy többször is megjegyz

 1828-ban váratlanul meghalt Botsy István,az egri káptalan urasági tiszttartója,azaz,ispánja. Vagyoni leltár készült,hogy az örökösök ne perelhessék az uradalmat. Ezt a leltárt publikálta Bencsik János a Múzeumi Kurír folyóirat 1974.decemberi számában. Az elhunyt Polgár községben élt. Házában,mi tagadás,elég sok az ócska holmi. Lyukas lavórok,edények. Nem volt asszony a háznál. Ugyanakkor rengeteg a bútor. És 27 ép és értékes cserépedény azért csak akad. És rengeteg a haszonállat:12 tehén és ökör,35 juh és bárány,malacok,lovak. Nem  volt szegény ember Botsy ispán uram. Még könyvszekrénye is volt,96 könyvvel,ami abban az időben nagyon soknak számított. Úgyhogy ma az elhunytat felső középosztálybeliként jellemeznénk. A gazdálkodás mellett azért jutott idő olvasásra is. Bencsik János publikációja igen tanulságos. Minden,történelem iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk.  Múzeumi Kurír,1974,45-48.oldal

 Nem szabad könyvet égetni,darálni, még akkor sem, ha az a könyv nem tetszik nekünk.  Ezt most azzal kapcsolatban kell leírnunk, hogy több hazai média is hírül adta: Dúró Dóra jobboldali képviselő elégetett (pontosabban: ledarált)egy LMBTQ- mesekönyvet. Volt, amely hírportál örvendezett ezen, volt, amelyik azt sajnálta, miért nem a saját holdudvarának jutott eszébe ez a hőstett, és vannak olyan hírportálok, melyek sajnálkozásukat fejezik ki a történtek miatt. Olyan országosan ismert médiatermék is volt, amelyik szót sem ejtett az egészről.  Pedig: Nem szabad könyvet égetni, még akkor sem, ha az a könyv nem tetszik nekünk.  Mert amikor a diktatúrák megsemmisítették a könyveket, utána megsemmisítették a szerzőket is.Vagy legalábbis megpróbálták.  Nem szabad könyvet égetni, még akkor sem, ha az nem tetszik nekünk. Mert én elégetem azt, amelyik nem tetszik, akkor más meg azt égeti el, ami nekem nem tetszik. Előbb-utóbb elpusztul a könyvtár. Képzeljük el, ha a 16.századi vallásháborúk idejé

Egy kis szómagyarázat: esperesnek hívják a protestáns egyházakban az egyházmegye lelkészi elnökét. A Horthy-korszak legnagyobb médiabotránya egy esperes, és egy könyv miatt robbant ki.  1936-ban megjelent Szabó Zoltánnak A tardi helyzet című könyve. Óriási botrányt kavart, merthogy teljesen őszinte volt. Megírta, hogyan zsákmányolja ki a nagybirtokos a kisbirtokos parasztságot, de azt is megírta, mi mindent rosszalkodnak a falusi lányok a fonóban... Ezután kezdődött Magyarország egyik legnagyobb médiabotránya. A jobboldali sajtó és a rádió a könyv elégetését és a szerző legszigorúbb megbüntetését követelte, a baloldal viszont az egekbe magasztalta Szabó Zoltánt. Kellenek a hősök és az antihősök. Megjegyzem: a könyvet mind a mai napig a népi irodalom egyik legkiválóbb alkotásának tartják az irodalomtörténészek.  De hogy jön ide az esperes? Az írónak nyilatkozó esperes, mint azt a Magyarország 1936.augusztusi száma írta, a megjelenés után nem kapott többé fizetést, az elöljárók egyszerűe

A magyar történelem iránt érdeklődő kutatók, történelemtanárok, középiskolás diákok számára kínál hatalmas adatbázist, értékes kincseket, igazi szellemi csemegét az Országos Széchényi Könyvtár honlapjáról is elérhető Rákóczi Webarchívum. Olvashatunk itt digitalizált könyveket, cikkeket, korabeli iratokat és leveleket, betekinthetünk a korról szóló kiállításokba. Közel 1000 anyag közül válogathatunk- egyelőre. Ez egy igazi kincsesbánya mindazoknak, akik a koraújkori Magyarország históriája után érdeklődnek. Az adatbázis használata ingyenes. Itt érhető el a Rákóczi Webarchívum: https://rakoczi2019.webarchivum.oszk.hu/

Vannak a huszadik század történelmének olyan hősei, akikről keveset tudunk. közéjük tartozik Zsukov marsall. Bár jelentek meg róla könyvek ,ezek erősen ideologikus színezetűek, csak az olvasta ezeket, akiknek muszáj volt. Újabb életrajz ( tudomásom szerint) nem jelent meg a Vörös Hadsereg nagy hadvezéréről. Viszont a Magyar Honvéd című folyóirat 2010/5. számában indult el srozoat Szóljatok Zsukovnak címmel. mely áttekinti a nagy marsall életét és katonai tevékenységét. Szó esik a pályakzdés nehéz éveiről, a felemelkedés időszakáról ( sajnos, arról nem olvasunk ,hogy a sztálini tisztogatások milyen hatással voltak a Vörös Hadseregre), az első hadműveletekről, a reakciókról a Szovjetunió 1941-es német megtámadása után. Nagyon plasztikus, jól megírt, ismeretterjesztő cikk. Nem hadtörténészeknek szól elsősorban, inkább tanároknak, történelem iránt érdeklődőknek. Remek munka. Kár, hogy a Szerző nevét nem tüntették fel. 

Megkezdődött a 2022-es választási kampány. Ennek megfelelően az ellenzéki média árgus szemmel figyeli a kormánypártok tevékenységét, s amibe bele lehet kötni, abba beleköt. Ha pedig belekötött, akkor a kormánypárti média igyekszik megvilágítani az adott jelenség másik oldalát, ezáltal a Tisztelt Médiafogyasztó alaposan összezavarodik. A másik stratégia az, hogy amiről az ellenzéki sajtó ír, arról a kormánypárti hallgat, így aztán nincs megerősítés. Szóval, bonyolult ez. A HVG Hírlevelének 2019.június 11-i száma hírül adta, miszerint a FIDESZ olyan törvényjavaslatot terjesztett be, mely megvonná a nyugdíjasoktól az Erzsébet-program keretein belül igénybe vehető kedvezményes üdülést. Ha ez tényleg így volt, ha tényleg beterjesztettek efféle javaslatot, akkor azt vissza kellene vonni. A nyugdíjasok továbbra is mehessenek ingyen egy hétre nyaralni. Jár nekik. Egész életüket végigdolgozták, ennyit megérdemelnek. Szerintem. Ha tényleg volt ilyen javaslat. Ha pedig nem volt, ideje lenne

Egyik kémiatanár ismerősöm szóvá tette, hogy nem foglalkozunk eleget a természettudományos folyóiratokkal és egyéb médiákkal. Kedves E., hát akkor itt egy igazi kuriózum! Magyar innováció a matematikában, 1942! Nagy Sándornak a Magyar Chemiai Folyóirat 1942.július-augusztusi számában jelent meg egy tanulmánya, Matematikai kémia címmel. Ebben- azért, hogy bizonyos dolgok a periódusos rendszerben helyreálljanak- újfajta gyökvonási módszer alkalmazását javasolja, mégpedig azért, mert a hagyományos gyökvonásban előfordul, hogy végtelen tizedestörtet kapunk. Ezt kívánja kiküszöbölni Nagy Sándor. Ő úgy von gyököt, hogy közönséges tört formájában felírja az adott egész szám négyzetgyökét, a számlálóból kivon egyet, majd az egészet négyzetre emeli. Így erősen közelítő értéket kap- hogy ez így mire jó, az számomra nem derül ki, mindenesetre a magyar zseni egyik újabb megnyilvánulásával van dolgunk, ilyet tapasztalni pedg jó, dagad a keblünk a büszkeségtől. Hasonló műveletet végez el Nagy

Az oroszországi labdarúgó VB elérkezett a legizgalmasabb szakaszba, Négy európai csapat jutott négy közé, ilyen már elég régen volt. Az angolok a horvátokkal játszottak( közvetítette az m4 sport, kitűnően), déli szomszédaink nagyon semmi játékot nyújtottak az első félidőben. Aztán szépen, fokozatosan feljöttek Modricék, a második félidőben már átvették a kezdeményezést, s végül hosszabbítás után 2-1-re nyertek. A horvátoknál nagyon nagy volt az öröm, az angoloknál pedig a bánat. Én a döntőben a horvátoknak szurkolok. Modric és társai szerintem nagy esélyesek, sokkal szimpatikusabban viselkednek, mint a nagyon is célfutballt játszó franciák. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Valami könyvekről beszélnek itten: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Magyar Idők című közéleti napilap 2018.június 13-i számának címoldalán szerepel a Donald Trump-Kim Dzsong Un tárgyalásokról szóló anyag. A cikkíró utal rá, hogy bár Trump és csapata szerint világtörténelmi jelentőségű megegyezés történt, valami mégsem stimmel. Kim Dzsong Un ugyanis csak szóban ígérte meg a leszerelést, csak szóban erősítette meg azon szándékát, hogy Észak-Korea megsemmisíti atomfegyverkészletét. Hogy a Kim-család egymást követő tagjainak szava mennyit ér, azt az elmúlt évtizedek eseményei megmutatták. Véleményem szerint az egész csak arra jó, hogy éhínség esetén újabb segélyeket csikarjon ki Amerikától. Egyébként azt is érdemes volna átbogarászni, hogy a koreai média egyáltalán megemlítette-e ezt az ígéretet. Szerintem nem. Arrafelé már tudják, mennyit ér egy Kim szava. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Jó könyvekről: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Helikon című irodalmi folyóirat a Romániához tartozó Kolozsvárott jelenik meg, havonta kétszer. A 2018/4. számban Biró Annamária készített interjút Szilágyi Márton irodalomtörténésszel. Szilágyi Márton, a 18-19. századi irodalom szakértője elmondja, hogy nem közönségnek ír,mert nem érzi, " hogy lenne egy kész olvasóközönség", inkább megpróbál visszagondolni egykoir egyetemista, gimnazista önmagára, és ennek a fiktív, múltbeli lénynek érdelődését célozza meg. És higgyék el: a nagyok így csinálják! Nem úgy működik a dolog, hogy valami bestsellerkiadó meg az író kisakkozzák a könyvet, úgy, hogy abból, minél többet lehessen eladni. Nem .Az író megírja művét, a közönség pedig vagy vevő lesz arra, vagy sem. Ilyen a kultúra természete. Az interjú különben kitűnő. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások vállalkozóknak és magánszemélyeknek. 06 70 208 38 74

Sok-sok éven keresztül a magyar felsőoktatás és magyar gazdaság külön pályákon mozgott. A Valóság című folyóirat 2018/5. számában olvashatjuk Inzelt Annamária cikkét ( A felsőoktatás harmadik missziója), melyből kiderül, hogy az életnek ez a két fontos szférája még mindig nem egészen talált egymásra, jól látszik ez a spin-off-vállalkozások példáján. Bennem az vetődik fel: nem lehet, hogy mostanában túl sokat beszélünk a felsőoktatás gazdasági hasznáról? Természetesen nem árt, ha képzett és munkaerő-piacilag felkészült szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, főiskolákról. Ám- véleményem szerint- a felsőoktatásnak nem ez az elsődleges rendeltetése. A felsőoktatás termeli ki a kultúrafogyasztó embert. A diplomás embereknek lesz igénye arra, hogy könyveket vásároljon, színházba járjon. A diplomások többet keresnek, mint a nem-diplomások, többet költenek háztartásra, kevesebbszer szorulnak segélyre, egyáltalán:jobban tudnak alkalmazkodni az élethez. A diplomások tehát a nemzetfenntartó er

A Metropol hírmagazin 2011.szeptember 1-i számában kissé aggodalmaskodva közölte, hogy az Orbán-kormány legújabb ötleteként jön az egész napos iskola. A cikk szerzője szemmel láthatóan nem volt oda az ötletért, ugyanis egyetlenegy támogató érv sem szerepel sem az írásban, sem a kiemelt címkékben. Szerepel viszont Galló Istvánnénak, a Pedagógusok Szakszervezetének(PSZ) (nyilatkozata, mely tele van aggodalommal, gonddal, mindennel. Azóta tudjuk, hogy az egész napos iskola valójában nem is egész napos, másrészt nem az ördögtől van, hiszen a srácok legalább megcsinálják a házit. És nem otthon neteznek, hanem tanulnak. Ennyit a kormányt ért ellenzéki bírálatok megalapozottságáról. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ha szeretnél felajánlani könyveket a moldvai csángóknak, akkor hívd a 06 70 208 3874 telefonszámot! 

A Tiszatáj Magyarország egyik vezető kulturális folyóirata, az elmúlt negyven évben semmit sem változott. Modern irodalmat közöl, a modern szónak abban az értelmében, miszerint: avantgarde, kísérleti. Az persze jó kérdés, hogy manapság hányan olvasnak ilyesmit, mindenesetre amíg elegen, addig a Tiszatájnak is van létjogosultsága. A 2018.februári számban például egy gyönyörű verset találunk, Báger Gusztáv tollából. A pók valóban olyan, mint egy klasszikus értelemben vett jó vers: rövid, tömör, és bekacsint egy világba. Sajnos, ez a tömörség nem mindegyik alkotóra jellemző, Horváth Benji Konteo Rodeó című költeménye néhány soros " bevezető után az érthetetlenségig bonyolódik. Erre mondják: könnyebb a bonyolultból elvenni, mint a semmihez hozzáadni. Horváth Benji még nagyon fiatal, az elkövetkező években az a feladata, hogy egyszerűsítse, letisztítsa magát, akkor talán megszeretik az Olvasók is. Kertész Imre változatlanul népszerű, s nemcsak itthon. Ezúttal Franciaországban jelen