Írott és elektronikus média régen és ma

 Pláne,ha még igazak is... Az Erdélyi Gyopár természetvédelmi, turisztikai és kulturális folyóirat 2004/3. számában olvashatjuk Dezső László:Túra a Gyilkos-havasra(1408 m) és a Gyilkos-kőre(1378 m) című túrabeszámolóját. A két nevezetes hegy Erdélyben,a Kárpátok hegységben található. Ebben a cikkben olvashatunk két igaz történetet a Gyilkos-havasról. Mindkettő igaz(tehát nemcsak legenda). 1837-ben a Gyilkos-havas északnyugati oldala egyszerűen lecsúszott. Minden,ami rajta volt,hullott alá:pásztorok,birkanyájak,fák,bokrok és töméntelen mennyiségű föld. Ez volt az 1830-as évek egyik legnagyobb természeti katasztrófája(az 1838-as pesti árvíz mellett). Jókai meg is írta az esetet valamelyik regényében,a címre nem emlékszem. A másik "legendája"a hegynek nem más,mint egy természeti jelenség. Ha holdtöltekor fenn vagyunk a csúcson,meglepve tapasztaljuk,hogy egyszer csak eltűnik a Hold. Ez,persze,csak optikai csalódás,pár perccel később a hegy délnyugati oldalán újra felbukkan az égi

 Francisco de Oraá (1929-2010) kubai költő volt, műveiben azt a jellegzetes mediterrán hangulatot, azt a forróságot ábráolzta, mely végikíséri egy kubai átlagember életét. Város, város című verse a Nagyvilág világirodalmi folyóiratban jelent meg, (1975/7. szám), fordította Csuday Csaba. A rímtelen szabadvers három részből áll. Az elsőben a mediterrán falut ismerhetjük meg: fehér házak, almásládák illata, a tenger közelsége, hullámai, sajátos milliője- de mindemögött ott van egy sajátos, negatív misztikus, a halottaknak, az ősi babonáknak valami elementárisan rossz és félelmet keltő kultusza, Szerelmes hltak, gyóntatók, a pokolból az egekbe repülő galambok- Oraá nagyon erőteljes, ugyanakkor nagyon eredeti metaforákkal érzékelteti számunkra ezt a már ködbe veszett, egykor-volt falusi világot.  A második részben hirtelen a városba csöppenünk. Egymásba érő házak, nyomor, éhbérért küszködő férfiak, otthon, a háztartást vezető asszonyok, mindenfelé baloldali tüntetések, robbanások, politikai

A Korunk című folyóirat teljes 2018.júniusi száma az iszlámmal foglalkozik. Aktuális téma ez a hazai médiában, főképp a menekültválság kapcsán. Érdemes azonban az iszlámot politikai összefüggések nélkül is megvizsgálni, akkor talán jobban megértjük mi, keresztények. Az már más kérdés, hogy az iszlám akar-e bennünket megérteni... Szóval, a Korunk folyóirat 2018.júniusi számában olvashatjuk Iványi Tamás A Korán a muszlim misztikusok szemével című tanulmánya. Ebben olvashatjuk, hogy muszlim misztikusok, a szúfik, nem mást tűztek ki célul, mint a Korán és az iszlám által eljutni Istenig. Hát itt a nagy különbség. Miért kell ahhoz egy teológusnak egyúttal misztikusnak is lennie, hogy el akarjon jutni Istenig? Egy könyv, ha szent, önmagában elvisz Istenig, nem kell hozzá semmiféle misztika. A kereszténység tanításai szerint, aki Isten igéjét befogadja szívébe, s ez meglátszik mindennapi életén, hitből történő cselekedetein is, az bejut Isten országába. Nem egyszerűen meglátja az Istent, han